Gyurcsányék nem vitáznak, az ellenzéki pártok többsége felveszi a kesztyűt

Ellenzéki politikusok is részt vettek az augusztus 25. és 28. között Tihanyban tartott – a kormányoldalhoz köthető – Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón.

• Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, volt miniszterelnök-jelölt Rétvári Bence államtitkárral, miniszterhelyettessel,
• Jámbor András, a Párbeszéd országgyűlési képviselője Hollik Istvánnal, a Fidesz kommunikációs igazgatójával,
• Hajnal Miklós, a Momentum országgyűlési képviselője Dömötör Csaba államtitkárral,
• Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke és frakcióvezetője Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel,
• Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője Deutsch Tamással, a Fidesz európai parlamenti képviselőjével,
• Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője Csák Jánossal, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterével vitázott.

A Tranzit után Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a Facebook-oldalán azt írta, nem akar tanácsot adni egyetlen pártnak sem, de most a küzdelem, és nem a vita ideje van itt. A DK elnöke szerint a Fidesz nem partner, ezért nem mennek el vitatkozni velük. „Más dolgunk van. Készülni” – tette hozzá.

Nem vitázni vagy vitázni?

Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: akik rendszer- vagy korszakváltást sürgettek pár hónappal ezelőtt, azok nem gondolhattak mást, mint hogy a Fidesz a demokratikus jogállami rendszeren kívül helyezkedik el. „Szerintem helyesen gondolták így” – jegyezte meg.

A DK elnöke azt írta, a rendszerváltó pártok csak egy dologról tárgyalhatnak a rendszerkívüliekkel: a demokratikus, szabad és tisztességes választásokról, annak feltételeiről.

Semmi másról. Mert ha bármi másról tárgyalnak, akkor beemelik a Fideszt abba a demokratikus diskurzusba, ahol nekik már nincs helyük. Emlékezzenek a kormányfő elhíresült mondatára! »Ha teheted, akkor ellenfeledet meg kell ölnöd.« Ugye ezt mondta? Ők nem vitatkozni, hanem ölni akarnak. Demokratának lenni nem egyenlő azzal, hogy felkínálod magad ellenfelednek rituális politikai gyilkosság áldozatául

– fejtette ki Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalán.

2011-ben az Index is megírta, hogy a Wikileaks által nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai iratok szerint 2007. június 26-án egy nagykövetekkel tartott találkozóján Orbán Viktor úgy fogalmazott: „Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed.” Vélhetően Gyurcsány Ferenc erre a mondatra utalhatott.

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté – szintén a közösségi oldalán – csak röviden reagált a DK elnökének posztjára, és azt írta: „Feri szerint nem szabad vitázni az ellenfelekkel. Persze. Jobb kilövetni a szemüket” – utalt a Gyurcsány-kormány idején történt 2006-os őszi eseményekre.

Donáth Anna európai parlamenti képviselő, a Momentum korábbi elnöke is a Facebookon reagált Gyurcsány Ferenc „intelmére”. Az ellenzéki politikus szerint vitázni kell a kormánypárttal, mégpedig azért,

mert ma egy ellenzéki politikusnak minden lehetőséget meg kell ragadnia arra, hogy nagy nyilvánosság előtt, újra és újra elmondhassa: az országot minden kormányzati szemfényvesztés ellenére valójában egyre tragikusabb politikai, gazdasági és történelmi pályára állítják.

Donáth Anna saját tranzitos tapasztalataira hivatkozva azt is írta: nem egyszerű nyugodtnak maradni, és egy méter távolságból hallgatni „a valóság folyamatos tagadását” egy minisztertől. De azt is leszögezte, hogy az ellenzék nem lesz előrébb, ha minden egyes vitától távol marad, és újra és újra csak a saját táborához beszél, ha azért nem vitázik, mert azt hiszi, hogy ezen múlik a rendszer „legitimitása”.

„Pont azért kell elmenni újra és újra ezekre a vitákra, hogy ne kényelmesedjünk bele a rendszer ellenzékének szerepébe. Hogy ne gondoljuk, hogy annyi a politika, hogy a saját Facebook-falunkra posztolgatunk. Hogy ne zárkózzunk be mi is a saját buborékunkba. Igen, túlerőben vannak, amikor saját közönség előtt kell vitatkozniuk, részrehajló moderátorokkal. De nem ugyanez a helyzet az országban is? Hiszen pont úgy vannak túlerőben, ahogy a Tranzit fesztiválon is: nagyságrendekkel nagyobb erőforrásokkal rendelkeznek, nagyságrendekkel nagyobb az elérésük is. Az, hogy a cinizmus, a hazugságok és a propaganda falát alig-alig tudjuk áttörni, az nem jelenti azt, hogy fel kell hagynunk a próbálkozással. Kötelességünk küzdeni. Én pedig büszke vagyok azokra, akik kiállnak vitázni” – érvelt hosszasan a momentumos politikus. A teljes bejegyzése itt olvasható.

Vágó István, a DK elnökségi tagja Donáth Anna bejegyzése alatt, a hozzászólásában azt írta: azért nem érdemes vitázni, mert az adófizetők pénzéből üzemeltetett közmédiából csak annyi jön vissza a Tranzitról, hogy a vitában Gulyás Gergely „lemosta” az ellenfelét, azaz a Momentum elnökét, Gelencsér Ferencet.

A tranzitos viták legtöbbször parázs hangulatban zajlottak, nem volt ezalól kivétel Deutsch Tamás és Ujhelyi István sokszor személyeskedő hangvételű összecsapása sem. Utóbbi a vita után a Facebook-oldalán azt írta: számára a Tranzit mindig az a fórum volt, ahol a kormánypártokat vállaltan támogató, de a világot tágabb értelemben is érteni akaró fiatalokkal a politikai barikádok tetején ülve is lehetett beszélni, vitatkozni, kikacsintani az egyre szűkebb nyilvánosság kereteiből, és akár önkritikus mondatokkal értékelni egyik vagy másik oldal teljesítményét. A szocialista politikus szerint ez a nyitottság az elmúlt években elveszett, ennek ellenére a jövőben is örömmel el fog menni a Tranzitra.

„Bízom abban, hogy visszatalál ahhoz a régi közegéhez, amelyben valódi »gondolatexpóként« cseréltek gazdát a gondolatok, és nem válik a NER egyik utolsó butikszerű kirakatává, amelyben kizárólag ugyanazt a gondolatot lehet kapni, amit a központi gyárból leküldenek” – fogalmazott Ujhelyi István.

Nem ugranak el a vitától

Az április 3-i országgyűlési választáson összefogásban induló pártok közül az LMP és a Jobbik politikusai nem vettek részt az idei Tranziton. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke az Indexnek azt mondta: ha kapott volna meghívást a Tranzitra, akkor elfogadja.

Amúgy is be szoktam menni az oroszlán barlangjába

– tette hozzá a jobbikos politikus. A kormánypárti média meghívásait is el szokta fogadni, lapunknak kifejtette: mindenféle vitában szívesen részt vesz, mert abban hisz, hogy át kell lépni a szekértáborokon, noha illúziói nincsenek. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy teljesen eltűntek az Országházból a termékeny viták, amelyek még 2010 és 2014 között jellemezték a parlamenti politizálást.

Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője úgy tudja, hogy pártjából senkit nem kerestek meg a Tranzit szervezői, legalábbis őt biztos nem, de általában elfogadja az ilyen meghívásokat. Most is így tett volna, korábban Tusványoson is részt vett egy vitában. Hozzátette, hogy a Tranzit idején egyébként az LMP a párt tisztújításával volt elfoglalva.

Kanász-Nagy Máté, az LMP országgyűlési képviselője is szívesen vitázik kormánypárti politikusokkal, de témafüggő, hogy milyen meghívást fogad el. Szakpolitikai témákban – mint a klímaváltozás, a zöldpolitika, az energetika és az atompolitika – rendelkezésre áll, de annak nem látja értelmét, hogy általánosságban értékelje a politikai helyzetet.

Az Index rákérdezett, mit szólnak Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció álláspontjához, vagyis hogy a kormánypárti politikusokkal nem ülnek le vitatkozni.

Z. Kárpát Dániel kiemelte: a szekértáborokon túlnyúlva kell kommunikálni és vitázni, mindez nem jelenti azt, hogy közben elfogadják és legitimálják, amit a Fidesz–KDNP a közéletben művel. A jobbikos politikus szerint – noha a politológia egyik legendájának tartja, hogy tömegével vannak leszakadt Fidesz-árvák – „meg kell próbálni valamifajta kijózanító erővel bíró tényeket, adatokat tartalmazó szemfelnyitásba kezdeni”.

Keresztes László Lóránt nem olvasta Gyurcsány Ferenc posztját, de az a határozott véleménye, hogy minden olyan alkalmat, amikor lehetőség van a véleményeket ütköztetni, a valóságot értelmezni, a különböző kihívásokra adott válaszokat ismertetni, ki kell használni.

A vitaszituációk elől nem szabad elmenekülni

– jelentette ki az LMP politikusa.

Kanász-Nagy Máté egy meghívásnál a közeget nézi: „Ha van nézőközönség, akik között vannak fiatalok, egyetemisták, a politika iránt érdeklődők, akkor a vita nekik szól, és én őket is meg akarom szólítani zöldpolitikai kérdésekben.”

Ellenséges terepen

Arról is megkérdeztük az ellenzéki országgyűlési képviselőket, hogy látták-e politikustársaik szereplését a Tranziton, és ha igen, akkor hogyan értékelik a teljesítményüket.

Z. Kárpát Dániel olvasta a vitákról szóló sajtóhíreket és beszámolókat, a cikkekbe beágyazott videókba is belenézett. Szerinte a momentumos Hajnal Miklós kérdésfelvetése is jelzi, hogy a Tranzit fideszes közönsége előtt az ellenzék számára nehéz babérokat learatni. A jobbikos politikus bajnak tartja, hogy különböző véleménybuborékokban élünk, és semmiféle átjárás nincsen, így egy vita teljesen másképp csapódhat le a szemben álló táborok számára, még akkor is, ha egy win-win szituáció jön létre.

Dömötör Csaba államtitkárral folytatott vitája során Hajnal Miklós arra kérte a közönséget: tegye fel a kezét, aki azt gondolja, hogy ha az ellenzék választást nyert volna, akkor most az óvodákban melegpropaganda vagy transznemű-propaganda, nemátalakító műtétes propaganda menne. Erre válaszul a tranzitos nézőközönség többsége feltette a kezét.

Keresztes László Lóránt nem látta a tranzitos vitákat (augusztus 29-én beszéltünk az ellenzéki politikussal), de azt mondta, hogy mindenképpen szeretné visszanézni őket.

Kanász-Nagy Máté olvasott beszámolókat a vitákról, egy-egy videót is látott róluk. A LMP-s politikus szerint a zöldpolitika az Orbán-rendszer igazi alternatívája, és csak rendszerkritikus, kapitalistakritikus, globalizációkritikus megközelítéssel lehet megfogni a kormánypárti politikusokat. Ezt a hozzáállást hiányolta a Tranzit vitáin részt vevő ellenzéki politikusoktól, Kanász-Nagy Máté ehhez azt is hozzátette, hogy a Momentum politikusai és Márki-Zay Péter is neoliberális, illetve neokonzervatív irányvonalat képviselnek, ezek pedig nem jelenthetik a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) az alternatíváját. „Ez is az oka, hogy nem szerepeltek sikeresen a vitákon” – jelentette ki az LMP politikusa.

Mosolygás a megafonosokkal

Z. Kárpát Dániel saját megfogalmazása szerint Rétvári Bence és Márki-Zay Péter vitájának csak a „szemelvényeit” látta, de a jobbikos politikus elmondta: pártja már a választási kampányban is kritikával élt a hódmezővásárhelyi polgármester egyes megszólalásaival kapcsolatban.

„Láttam a tavalyi tranzitos szereplését, most azért némi finomhangolást látok nála ahhoz képest, bár azt is tapasztalom, hogy igencsak kiverte a biztosítékot széles körben, hogy a Megafon aktivistáival fotózkodott látszólag jó hangulatban” – fogalmazott a jobbikos politikus, aki azt is megjegyezte: nem gondolja azt, hogy bármely, a rendezvényen megjelent ellenzéki szereplő most hirtelen kormánypártivá vált volna.

A hódmezővásárhelyi polgármesterrel készült közös fotó a kormánypárti Megafon oldalán is megjelent, nem kis meghökkenést váltva ki az ellenzéki közvéleményből. Márki-Zay Péter egy augusztus 28-i bejegyzésében videót osztott meg a Megafon aktivistáival való találkozásáról, a mosolygós fotót pedig azzal magyarázta: sokat hazudtak, hazudnak és még fognak is róla hazudni, de hisz abban, hogy a keresztényi szeretet lényege a megbocsátás, és ezt az új politikai kultúrát szeretné képviselni.

Keresztes László Lóránt nem látta a mosolygós fotókat, de az a véleménye, hogy egyéni habitus kérdése, ki akar közös fotón szerepelni a megafonos aktivistákkal. „Én biztos nem” – szögezte le az LMP-s politikus.

Kanász-Nagy Mátét meglepték a Márki-Zay Péterről és a megafonosokról készült fotók. „Én azt láttam, hogy azért Márki-Zay Péternek nem volt teljesen őszinte a mosolya” – tette hozzá.

El lehet menni vitázni velük, ütköztetni az álláspontokat, de hogy utána odamegyünk, és még mosolygunk is velük, amikor nagyon jól tudjuk, hogy nekik mi a szerepük, a feladatuk a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, az egy kicsit sok. Persze, meg kell adni emberileg a tiszteletet, ezt értem, de minek mosolyogni velük egy fotón? Ezt nem értem

– fogalmazott az LMP-s politikus.

Mérlegen a tranzitos viták

Rajnai Gergelyt, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjét arról kérdeztük, hogy van-e létjogosultságuk a vitáknak, amikor ennyire megmerevedett a politikai frontvonal Magyarországon, illetve megéri-e ellenzéki politikusnak a kormányoldalhoz köthető Tranziton vitatkozni.

„Az ellenzéki pártok jelenleg saját maguk definícióján dolgoznak, és megpróbálják megkülönböztetni magukat riválisaiktól. A Tranzithoz való viszonyt is ebben a versenyben használják fel” – mondta az Indexnek a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője.

Így a Demokratikus Koalíció, amely magát a legmarkánsabban Orbán- és NER-ellenes pártként azonosítja a választók előtt – Rajnai Gergely szerint – demonstrálhatja, hogy nem tartja legitim partnernek a Fideszt azzal, hogy nem vesz részt, és a résztvevőket kollaboránsnak minősíti.

„Ugyanígy a Momentum például egy kevésbé radikális állásponttal, konstruktívabb hozzáállással kívánja magát megkülönböztetni magát a többi ellenzéki párttól, ezt demonstrálandó vett részt a párt elnöke a Tranziton. Így a vitán való részvétel az ellenzéki politikusok számára lehetőség a rendszerhez való viszony kifejezésében, valamint egy potenciális lehetőség, hogy esetleg hazai pályán győzzék le kormánypárti riválisaikat, ezzel előnyt szerezve az ellenzéki különversenyben” – fejtette ki az elemző.

Arról is beszélt, hogy a kormányoldal számára a Tranzit és a hozzá hasonló rendezvények, intézmények három szempontból fontosak:

1. „Egyrészt lényeges, hogy folyamatosan gondolkodjanak a fontosabb politikai kérdésekről, és az ilyen rendezvények rákényszerítik a politikusokat és a háttérintézményeket, hogy ezt megtegyék. Így kisebb az esélye, hogy a kormány nézetrendszerre túlságosan merevvé váljon.”
2. „Másrészt miután a rendezvény kormánypárti kötődésű, így a körülményeket – témák, vitázók, formátum – maguknak kedvezően tudják alakítani, és tudják tematizálni a közéletet a saját szájuk íze szerint, miközben magukat kompetensnek állíthatják be.”
3. „Harmadrészt pedig a rendezvény hosszú távú hatása is lényeges: egy kormánypárti közösséget épít, ami az aktivisták nevelésében és megtartásában is szerepet játszhat, valamint egy esetleges későbbi választási vereség után is segíthet a Fidesz támogatóinak együtt tartásában, valamint szellemi megújulásában.”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy kik jöttek ki jól a tranzitos vitákból, Rajnai Gergely elmondta: miután a körülményeket a kormánypárti szervezők határozták meg, és az adott témákban a kormányoldal információelőnyben is van pozíciójából adódóan (többet tud egyes szakpolitikai kérdésekről, mint ami a nyilvánosságban elérhető, sokkal erősebb a háttérstáb, ami felkészíti őket),

ezért papírforma szerint a kormánypártiak a legtöbb vitában jobban teljesítettek.

Az elemző szerint világossá vált, hogy a tizenkét év kormányzati pozíció által kialakított erőforráselőnyök érvényesíthetők egy ilyen vitakörnyezetben, és ez az erőforráshátrány csökkenti az ellenzék esélyeit a megújulásra.

„Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ellenzéki politikusok reális célja nem is a viták megnyerése, hanem a NER-hez való viszonyuk nyilvános tisztázása lehetett, és ezt elérhették, így több vita esetén akár a vesztes fél is úgy érezheti, hogy elérte, amiért jött” – mondta Rajnai Gergely.

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője hangsúlyozta: a politikai viták lényege elsősorban nem a partnerek vagy akár a közönség meggyőzése, hanem a saját gondolkodás fejlesztése, valamint a saját közösség megerősítése, ezért a vitáknak éppúgy van értelme polarizált és kevésbé polarizált társadalmakban.

(Borítókép: Gyurcsány Ferenc 2019. október 14-én. Fotó:  Kovács Tamás / MTI)