A minisztérium nem reagál, így szabályozás nélkül indul a tanév

Rohamosan nő hazánkban az allergiások, azon belül is a súlyosabb tüneteket mutató anafilaxiások száma – jelentette ki az Index megkeresésére Rabb Edit, az AllerGéniusz Egyesület vezetője. Kiemelte, hogy becslések szerint negyvenezerre tehető azok száma, akiknél valamilyen gyógyszer, rovarcsípés vagy élelmiszer anafilaxiás sokkot képes kiváltani. Utóbbi kettő a nevelési, oktatási intézményekben is komoly veszélyt jelent a gyerekekre nézve.

Minden óvodai, iskolai csoportban vannak allergiás gyermekek, akiknél váratlanul az anafilaxiás sokk veszélye is felmerülhet

– erről Janklovics Natasa, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület képviselője beszélt az Indexnek.

Az édesanya, aki hároméves gyermeke révén szintén érintett, felidézte azt a januári, tragikus esetet, amikor egy hétéves kisfiú egy iskolai szülinapi tortázás után életét vesztette. Mint kiderült, a kisiskolásnál a súlyos mogyoróallergia váltotta ki az anafilaxiás sokkot.

A történtek miatt az érdekvédők még januárban egyeztetést kezdeményeztek az Emberi Erőforrások Minisztériumával. Végül tavasszal már a Belügyminisztérium foglalkozott az üggyel, a tárca a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaságot (MAKIT) kérte fel a protokoll kidolgozására. A protokoll végül az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület közreműködésével született meg, május végén a kész javaslatcsomagot vissza is küldték a tárcának.

• A javaslatcsomagban szerepel többek között, hogy a nevelési, oktatási intézményekben allergénminimalizált környezetet kell teremteni, ami azt jelenti, hogy a menzákról eliminálni kell az anafilaxiás sokkot leggyakrabban kiváltó olajos magvakat, mogyoró- és dióféléket.
• Szintén hangsúlyos eleme a protokollnak, hogy minden óvodában, iskolában tartani kell adrenalin-autoinjektort, ez ugyanis az egyetlen életmentő eszköz, amelyet anafilaxiás sokk esetén be lehet vetni. Fontos kiemelni, hogy azok a gyerekek, akik tudják magukról, hogy anafilaxiások, már eleve maguknál hordják az injekciós tollat. Az intézmények felszerelése a váratlan, be nem azonosított esetekre kínál megoldást.
• Emellett a dokumentum a higiéniai szabályok betartására és a pedagógusok felkészítésére is kitér. Utóbbi többféleképpen is lehetséges. Amellett hogy van ingyenesen elérhető online képzés, az AllerGéniusz Egyesület gyakorlati oktatást is vállal országszerte több helyen.

A benyújtott protokollra az érdekvédők május óta nem kaptak visszajelzést. Emiatt csütörtökön szabályozás nélkül indul el a tanév, noha a szereplők abban bíztak, hogy szeptemberre már a kezükben lesz valamilyen központi rendelet.

A civil szervezetek jobb híján azt remélik, hogy a tárca rövidesen lép az ügyben, és a protokoll még ősszel életbe léphet az intézményekben, ez ugyanis sok család számára komoly megnyugvást jelentene.

Lapunk kereste a Belügyminisztériumot, szerettük volna tudni, hogy a tárca foglalkozott-e az üggyel, és ha igen, milyen lépéseket tettek vagy kívánnak tenni a jövőben, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Nemrég egyébként Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának jelentése is megjelent az ügyben. Az ombudsman a dokumentumban részletesen kifejtette, hogy az anafilaxiás allergiásokat is megilleti az oktatáshoz, biztonságos és egészséges környezethez való jog, amelynek biztosítása a nevelési és oktatási intézmények alapvető feladata.

Megosztó óvintézkedések

A Hungast-csoport mint az ország legnagyobb közétkeztetője az AllerGéniusz és az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület javaslatára vállalta, hogy a menzákon szándék szerint nem használ fel az ételkészítés során szezámmagot, mogyoró- és dióféléket tartalmazó ételeket a gyerekeknek, ezek az élelmiszerek ugyanis könnyen helyettesíthetők más olyan olajos magvakkal – például lenmaggal, napraforgómaggal és tökmaggal –, amelyek jellemzően nem váltanak ki anafilaxiás sokkot.

Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, hogy döntésük meglehetősen megosztó volt, kaptak érte hideget-meleget.

Az érintett családok nyilván örültek, ám azok, akiknek a környezetében nincs anafilaxiás, felháborodtak, noha az újpesti eset bizonyára őket is megérintette. Visszajelzésük szerint nem korrekt, hogy a többség a menzán ily módon nem jut hozzá bizonyos élelmiszerekhez. A szülők egy része úgy véli, hogy az érintetteknek inkább saját hatáskörben kellene odafigyelniük

– mondta az Indexnek Enyedi Csaba, aki az általuk meglépett óvintézkedést a koronavírus-járvány idején bevezetett maszkhasználathoz hasonlította.

Mint mondta, ahogy a maszkviselés, úgy az étlapok átírása okoz kisebb kellemetlenséget, de a tény, hogy ezzel akár csak egy ember életét is meg lehet menteni, mindenért kárpótol.

„Ráadásul a szezámmag nélküli panír, a diós tészta helyett dejós tészta és a mogyorókrém elhagyása nem is olyan nagy áldozat, pici odafigyeléssel ugyanazt a színvonalat, ízélményt és táplálkozás-egészségügyi szempontból ugyanazt a beltartalmi értéket lehet garantálni, anélkül hogy az bárki életére veszélyt jelentene” – jegyezte meg.

A Hungast kommunikációs vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy döntésük nem kelthet hamis biztonságérzetet: az iskolabüfében, automatákban ugyanis továbbra is megtalálhatók ezek az élelmiszerek, nem beszélve arról, hogy az intézmények egy jelentős részében még mindig nincs szabályozás arra vonatkozóan, hogy a szülők milyen süteményt, tortát vagy bármilyen más édességet küldhetnek be a gyerekeknek.

A mi célunk a kockázat minimalizálása volt, a teljes kizárás a fentebb is említett, rajtunk kívül álló okokból nyilván nem garantálható

– tette hozzá Enyedi Csaba.

Janklovics Natasa azt reméli, hogy a Hungast példájára más közétkeztető cégek is meglépik a mogyoró- és diófélék kivezetését. Tapasztalatai szerint a nyitottság megvan, de valódi áttörést csak a minisztérium segítségével lehet elérni.

„Hetvenezer élelmezésvezető van az országban, bármennyire is nagy a lelkesedésünk, nincs kapacitásunk mindenkit egyesével felkeresni, emiatt is sürgetjük a központi döntést” – mondta az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület képviselője.

Rabb Edit, az AllerGéniusz Egyesület vezetője a fentieket azzal egészítette ki, hogy látni kell, a mogyoró- és diófélék kivezetése csak egy lépés az anafilaxiás sokk elleni küzdelemben, egyre többen mutatnak ugyanis súlyos allergiás tüneteket a halra, a tojásra és a tejre is.

„Noha ezeknek az élelmiszereknek a teljes kivezetése valóban nem járható út, hosszú távon valamilyen megoldást erre is kell találni. Emellett nem hagyhatjuk ki a sorból a méh- és darázscsípés által kiváltott anafilaxiás sokkot sem, ami főként osztálykirándulásokon, szabadidős programokon jelent veszélyt a gyerekre. Emiatt fontos, hogy a pedagógusoknál ezekben a helyzetekben is legyen adrenalininjekció” – mutatott rá az AllerGéniusz Egyesület vezetője, aki rávilágított arra is, hogy bár az idei tanév valóban központi szabályozás nélkül indul, álláspontja szerint nem lehetünk teljesen elégedetlenek, mert már így is számos előrelépés történt az ügyben.

„2022 januárjában megalkottuk az AllerGéniusz programot, amely nagyon hasonló intézkedéseket szorgalmaz, mint a Belügyminisztériumhoz benyújtott protokoll. A programban szerepelt többek között az autoinjektorok tb-támogatásának fontossága, ami azóta meg is valósult. Ez a mérföldkő is jelzi, hogy a döntéshozók egyre nyitottabbak. A problémára egyébként már önkormányzati szinten is felfigyeltek, több budapesti kerületben, városban, településen önként vállalták, hogy ellátják az intézményeket autoinjektorokkal. Bízunk benne, hogy a jövőben még közelebb kerülünk a célunkhoz, és az allergiás gyermekek számára itthon még biztonságosabbá válik a környezet” – mondta Rabb Edit.

(Borítókép: Ben Birchall / PA Images / Getty Images)