Feszült a helyzet, növelik a magyar katonák bevethetőségét

A csütörtöki műsorban a Magyar Honvédség parancsnoka, Ruszin-Szendi Romulusz elmondta, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter utasítására milyen módon gyorsították fel a haderő kijelölt képességeinek elérését.  A több lábon álló rendszer elemei a honvédelem.hu szerint a következők:

• egyik eleme a készenléti és készültségi szolgálatok átalakítása,
• másik szegmense a haditechnikai fejlesztés,
• harmadik a harceljárások fejlesztése,
• a negyedik a haderő szervezeti struktúrájának átalakítása.

A korábbi, már aláírt szerződéssel rendelkező beszerzéseken túl a honvédség pluszforrásokat kapott. A jövő év végére a teljes haderő rendelkezni fog a digitális katona alapfelszerelésével, ami huszonnyolc tételből áll.

Ez azért fontos, mert ezt a katona mindenhová magával viszi, ebben hajtja végre feladatát. A végső cél az, hogy minden darab, a bakancsfűzőtől a sapkarózsáig, hazai gyártású legyen, folyamatos megrendelést biztosítva majd a magyar cégeknek, vállalatoknak

– közölte Ruszin-Szendi Romulusz.

A közeljövőben megérkeznek az első Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek is, melyeket a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban a magyar hadseregben rendszeresítik először, és a gyártókapacitás egy részét is megvásárolták. A számítógépekre épülő eszközökből a kiképzett katonák közül főleg a fiatal generáció tudja kihozni a maximumot. A parancsnok elmondása szerint a lövegek terén a tesztelés fázisában járnak.

Öt új zászlóalj alakul

A harceljárások fejlesztéséről a parancsnok elmondta, hogy mostanában miért kérik gyakran a lakosok türelmét.

Az országban kis túlzással oda-vissza katonai konvojok közlekednek, szinte folyamatosan. Öt új lövészzászlóalja is lesz a Magyar Honvédségnek

– fogalmazott a Magyar Honvédség parancsnoka. Egyre több katona vesz részt kiképzésen a bevethetőség megerősítése érdekében, melyre a déli határon kialakult feszültségek és a keleten dúló háború miatt van szükség. Az új technika okozta különbségek és az orosz–ukrán háború tapasztalatai miatt változtatnak a harceljárásokon, amiket még be kell gyakorolni.

A haderő szervezeti struktúrájának átalakításának fő mozgatórugója, hogy a Magyar Honvédség minél több bevethető, harcoló katonával rendelkezzen, amit átstrukturálással lehet elérni. A jelenleg meglévő négy lövészzászlóalj – ami minden haderő alapvető harcászati egysége – mellé újabb öt alakul.

Noha közép- és felső vezetési szinten a parancsnokságok darabszáma ugyan megnő, de a bennük található pozíciók összesen százas nagyságrenddel csökkennek, helyükre pedig harcoló beosztásokat hoznak létre. Részben újra létrejön

• a szárazföldi,
• a légierő,
• a kibervédelmi,
• a különleges műveleti parancsnokság
• és a haderőnemi parancsnokságok.

Utóbbiak azért lesznek felelősek, hogy felkészítsék az állományt a különböző műveletek végrehajtására. Utána pedig átadják az állományt az úgynevezett erőt alkalmazó (force user) elemnek, ami mostani nevén a Magyar Honvédség Parancsnoksága lesz. Ők hajtják végre az összes küldetést, feladatot. Ahogy a parancsnok kifejtette, „a lényeg, hogy az összes haderőnem és az összes képesség egy irányba, egy cél érdekében működjön”.

Toborzásról is szó esett

A toborzás kérdéséről elmondta, a végső cél az, hogy a Magyar Honvédség harmincezer aktív és húszezer tartalékos katonával rendelkezzen.

Nem állunk rosszul, folyamatosan jelentkeznek az emberek, és mi igyekszünk mindenkinek megtalálni a megfelelő helyet. Aki csatlakozik hozzánk, aki belekóstol a katonaéletbe, az szerintem velünk akar maradni, élvezni fogja minden pillanatát

– mondta a parancsnok, hozzátéve, hogy a fegyelem magasabb szintjére figyelni kell, a parancsokat pedig csak jól lehet végrehajtani. Szerinte a toborzás mellett a megtartás is fontos – ennek egyik eleme a közelmúltban bejelentett, huszonöt százalékos fizetésemelés. 

(Borítókép: Magyar katonák a harcászati gyakorlat értékelésén Hajmáskér közelében 2022. szeptember 29-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)