16:00, December 03.
Hollandia 0
Egyesült Államok 0
Kalifa Nemzetközi Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 03.
Argentína 0
Ausztrália 0

„Az öltözködésük nem a parlamenthez méltó, de a viselkedésük sem”

D NOE220220929005
A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanárok ügye, dollárbaloldalazás és külföldi pártfinanszírozás, költségvetés, energiaválság, ki támogatja a szankciós politikát és ki a globális nagyvállalatokat, ki miről nemzeti konzultálna – ezek a témák uralták a parlamenti arénát napirend előtt.

Kanász-Nagy Máté: Ami eddig burkolt fenyegetés volt, nyílt politikai agresszióvá vált

„Nem lehet elmenni szó nélkül amellett a brutális eset mellett, ami múlt hét pénteken történt, hogy a Kölcsey Ferenc Gimnázium több tanárát kirúgta a tankerület, az LMP részéről szeretném maximális szolidaritásomat és tiszteletemet kifejezni a pedagógusok iránt” – kezdte a napirend előtti felszólalások sorát Kanász-Nagy Máté.

Az LMP politikusa szerint ezzel

ami eddig burkolt fenyegetés volt, az nyílt politikai agresszióba csapott át.

Kanász-Nagy Máté szerint ha valami törvénytelen volt az elmúlt időszakban, az a sztrájkjog eltörlése, valamint a pedagógusok megbecsülésének hiánya, az alacsony fizetés, a munkakörülmények és az, hogy „a diákok számára nem biztosítják mindenhol egyformán a magas szintű oktatást”.

Az ellenzéki képviselő ezután a kormány válságkezeléséről beszélt. Az energiaszankciókról szóló nemzeti konzultációról úgy fogalmazott: olyan szankciókról konzultálnak, amelyeket a magyar kormányfő is megszavazott. Kanász-Nagy Máté hangsúlyozta, hogy tizenkét év alatt lett volna idő felkészülni az energiaválságra, de elmaradtak azok a zöldpolitikai, energetikai beruházások, amelyek segítették volna Magyarországot függetleníteni az orosz energiahordozóktól. Konzultálni inkább a szélenergiáról konzultálna, a napenergia felhasználásának adóztatásáról, az épületszigetelési programokról vagy a klímabérletről.

Válaszában Koncz Zsófia államtitkár világossá tette: a kormány kiemelt célkitűzése, hogy Magyarország több lábon álló, kiegyensúlyozott energiamixszel rendelkezzen. A szélerőművekről megjegyezte, hogy Magyarországon évek óta szakmai vita folyik erről, jelenleg is vannak szélturbinák, és érdemes a meglévő tapasztalatokból kiindulni, ezt teszik, de van számos kérdés: az elhasznált lapátok újrahasznosítása, más anyagok használata a lapátoknál, valamint a turbinák működésének hatása az élővilágra és a környéken lakók életére.

Az államtitkár aláhúzta: a napenergiában jó irányba haladnak, öt év alatt megtízszereződött a kapacitás. Koncz Zsófia szerint a hazai villamosenergia-rendszer teljes átalakításával kapcsolatos terv is szóba került már, ez hálózatfejlesztést és új erőművet is jelent. Az épületszigetelésről elmondta, hogy az otthonfelújítási programnak eddig is közel ötven százalékát energiahatékonyságra fordította a lakosság.

Az elsők között rögzítettük, hogy 2050-re klímasemleges országgá szeretnénk válni

– jelezte Koncz Zsófia, hozzátéve: a magyar gazdaságot úgy szeretnék fejleszteni, hogy a zöldpolitikával kapcsolatos célkitűzéseket is teljesítik, elfogadták a klímavédelmi akciótervet, támogatják  az elektromos autók vásárlását, és Zöld Busz Program is van.

Toroczkai László: Miért félnek a Facebooktól?

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője Miért szolgálja ki a globális nagyurakat a kormány? címmel arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy egy héttel korábban a miniszterelnök világossá tette: a Mi Hazánk javaslatait a kormány nem akarja elfogadni. Toroczkai László szerint a kormány inkább a globális nagyvállalatok érdekeit szeretné kiszolgálni, pedig katasztrofális a helyzet az oktatás és az egészségügy területén, a határvadászok is csak bruttó négyszázezer forintért veszélyeztetik az életüket a határnál.

A Mi Hazánk politikusa azt is mondta: nagyon nagy a baj, sok a megoldandó probléma, de a kormány nem a közteherviselés irányába mozdul el. Toroczkai László felsorolta pártja néhány javaslatát (például csökkentsék vagy engedjék el a rendszerhasználati díjat), amelyekre azonban nem kaptak érdemi választ.

Toroczkai László felidézte, hogy az Audi Hungaria Zrt. szerszámgyárának 3,8 milliárd forintos bővítését a kormány 1,2 milliárd forinttal támogatta a beruházásösztönzési program részeként. A Mi Hazánk frakcióvezetője hangsúlyozta: nem azt akarja, hogy a multik elhagyják az országot, de a kormány a tenyerén hordozza a globális nagyvállalatokat. Hangsúlyozta, hogy a kormány a válságban nem a pedagógusokat, az állami szférában dolgozókat, illetve a határvadászokat segíti.

A népszámlálásra is kitért, Toroczkai László arról beszélt: kormány az emberek vagyontárgyait is fel akarja mérni, de nem világos, miért. Azt is kérdezte, hogy miért fél a kormány a digitális adótól, miért fél a Facebooktól, miért nem követi adózás szempontjából az osztrák példát.

Toroczkai László 2022. július 18-án
Toroczkai László 2022. július 18-án
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Tállai András államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mi Hazánk több kérdésben is egyetértett a kormánnyal, illetve az Országgyűlés többségével: például elutasították a globális minimumadót, támogatták az extraprofitadó bevezetését. Az államtitkár szerint azonban a kormány nem tehet arról, hogy jelenleg súlyos gazdasági nehézségek vannak, amelyeket az EU okozott a szankciós politikájával. Visszautasította, hogy a kormány a multik oldalára állt volna.

Ami a globális nagyvállalatok megadóztatását illeti, Tállai András kifejtette, hogy a Toroczkai által hivatkozott osztrák példánál sokkal kidolgozottabb adója van a kormánynak: a reklámadó, amely ősszel újra napirendre kerülhet. Azt is mondta, hogy az osztrák példa nem felel meg az EU szabályainak.

Toroczkai László hétfőn jelentette be: utcai demonstrációkkal fognak tiltakozni amiatt, hogy a miniszterelnök és a kormány a Mi Hazánk egyetlen javaslatát sem támogatta eddig az Országgyűlésben. Az MTI tudósítása szerint a Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján arról tájékoztatott: október 24-én kezdik meg flashmobjaikat, performance-aikat és félpályás útlezárásaikat. Ez a sorozat addig tart, amíg a párt nem tapasztal pozitív elmozdulást a kormányzat részéről. Toroczkai László szerint a kormány továbbra is védi az oligarchákat és a multikat. Ugyanakkor a Mi Hazánk nem hajlandó elfogadni azt, „hogy a mesterséges krízis haszonélvezői továbbra is megússzák a közteherviselést”, ahogy azt sem, hogy a kormányzat döntései meghozatalát követően rendezzen nemzeti konzultációt adott ügyekben.

Kövér László közbeszólt

„Önök hazudtak a kampányban, amikor azt mondták, nem emelkedik senki rezsije, nem lesz adóemelés, nem lesznek megszorítások” – kezdte felszólalását Jámbor András, jelezve, hogy szombaton csirkemellet szeretett volna sütni, de több boltban sem lehetett kapni.

A Párbeszéd politikusa úgy látja, hogy a kormány semmit nem csinál, miközben brutális megélhetési válság van. Feltette azt a kérdést is: ha a kabinet ellenzi a szankciókat, milyen tervük van a háború befejezésének elősegítésére?

Jámbor András Kanász-Nagy Mátéhoz hasonlóan kitért az elbocsátott tanárok ügyére, politikai döntésnek nevezve azt. Megemlítette a kilakoltatásokat is, hangsúlyozva, kilakoltatási moratóriumot kellene hirdetni addig, amíg válság van, és amíg nem vizsgálják ki a Völner–Schadl-ügyet. Az ellenzéki képviselő emellett szorgalmazta az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését, a rezsiáfa-csökkentést, a rezsikupont, a megújuló energiahasználat támogatását és az energetikai felújítási programokat.

Önöké a felelősség, önöké a kormányzás, önöké a kétharmad. Azért, hogy nem érkeztek meg az uniós pénzek, önök a felelősek, és azért is önök a felelősek, hogy megérkezzenek

– tette világossá Jámbor András.

Dömötör Csaba államtitkár az energiaárakról elmondta, hogy ez a kormány döntött a rezsicsökkentésről, és a rendkívüli helyzetben is ragaszkodik ahhoz, hogy az átlagfogyasztásig megtartsák, ami 181 ezer forintot jelent havonta a családoknak.

Az államtitkár mindig meglepődik, amikor Jámbor András adóemelésről beszél, mert „mégiscsak ön és képviselőtársai akarják emelni a társasági adót, kétkulcsos jövedelemadó lenne, karbonadót akarnak bevezetni. Arról a teherről nem is beszéltem, amit az autóhasználók szenvednének el a megnövekedett útdíjakkal vagy a dugódíjjal.”

Dömötör Csaba az árstopokkal kapcsolatban feltette a kérdést: a jobboldal vagy a baloldal miniszterelnök-jelöltje mondta azt, hogy nem kellene megállítani a világpiaci árakat a határokon? „Az önöké” – közölte az államtitkár, hozzátéve: folyamatban van egy otthonfelújítási program, „amiről azt állítják, hogy nem létezik, az folyamatban van”.

Az államtitkár felszólalását az ellenzéki padsorokból érkező bekiabálások kísérték. Kövér László ezután arról tájékoztatta a Párbeszéd képviselőt: a házszabályban nincs olyan versenyszám, ami a felszólaló túlkiabálásáról szól.

Az öltözködésük nem a parlamenthez méltó, de a viselkedésük sem

– szúrt oda a házelnök. A Párbeszéd több képviselője kockás ingben volt, így fejezve ki szolidaritásukat a tanárokkal.

Kockás inges fotó Párbeszéd
Fotó: Párbeszéd Magyarországért

Terítéken a kirúgott tanárok ügye

Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője azt mondta: amikor csüggedés vesz erőt rajta, emlékezteti magát, hogy mindig a szeretet és az igazság győzedelmeskedik. Majd arról beszélt, hogy múlt hét pénteken a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárait „az egypárti túlhatalom csinovnyikjai elbocsátották”. A jobbikos politikus szerint „a fideszes pártállam” alattvalónak tartja a pedagógusokat és az értelmiségieket. Azt mondta: a kormány eltörölte a tanárok sztrájkhoz való jogát, ezért nyúltak a polgári engedetlenség eszközéhez.

Brenner Koloman hangsúlyozta, hogy a Jobbik „felelős konzervatív pártként” nem alattvalóként, hanem felelős értelmiségiként tekint a tanárokra. A jobbikos politikus szerint kérdés, hogy a mostani nemzeti katasztrófából hogyan lehet majd kikászálódni, a kormánynak azonban már papírja van arról, hogy „ez nem kiegyensúlyozott polgári demokrácia”.

Mahatma Gandhit emlegetve Brenner Koloman azt is mondta: mindenki érzi az országban, hogy a pedagógusoknál van az igazság. A jobbikos politikus kifejtette: a nehéz gazdasági válságban az lenne az igazi konzervatív hozzáállás, ha a költségvetésből a tanárok ötvenszázalékos béremelésére csoportosítanának át pénzt, továbbá arra, hogy az iskolákban legyen fűtés. Brenner Koloman az oktatás ügyével kapcsolatban azt is mondta: közös nemzeti ügyről van szól, ezért felül kellene emelkedni a pártpolitikán.

Rétvári Bence államtitkár azt mondta: az elmúlt 12 évből látható, hogy a kormány kiemelten foglalkozik az oktatással, 2013-ra állami fenntartásba kerültek az iskolák, hogy a tanárok, illetve bérük biztonságban legyen. A kormány béremelési programot indított, a jövő év és az utána lévő év is béremeléssel fog indulni. Az államtitkár elismerte: abban mindenki egyetért, hogy valóban több pénzt kellene kapniuk a tanároknak, ezért nem is kell senkinek sem tüntetnie.

A kormány azt szeretné, ha az uniós forrásokból pénzt tudnának juttatni a béremelésekre, de „nem találnak értő fülekre” Brüsszelben. Rétvári Bence a jobbikos politikusnak azt mondta: „az önök párttársai akadályozzák” Brüsszelben, hogy Magyarország megkapja ezeket a forrásokat. Az államtitkár szerint a Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton szeptemberben arról beszélt, hogy a szankciók működnek, azokat fokozni kel. Rétvári Bence ezzel kapcsolatban kijelentette: a szankciókat nem fokozni kell, hanem eltörölni.

„Szedjék már össze magukat”

Bedő Dávid a felelősségvállalás kérdésének szentelte napirend előtti felszólalását.

A sikereket mindig, csak és kizárólag saját érdemüknek tartják, de a kudarcokért mindig valaki más a felelős

– fogalmazott a Momentum politikusa a kormánypártiak irányába, hozzátéve: a tények felfedték az igazságot, az elmúlt tizenkét év gazdasági sikerei leginkább az EU-ból az országba zúduló pénznek köszönhetők, de most „összeomlik a kártyavárként felépített gazdasági modell”. Bedő Dávid itt többek között megszorításokról, a rezsicsökkentés-csökkentésről, gyenge forintról és az inflációról beszélt.

A Momentum képviselője kitért arra is, hogy „tizenkét éve kormányoznak kétharmaddal, önök döntöttek úgy, hogy leuralják ezt az országot, korlátlan hatalomra törnek, senkire nem hallgatnak, kisgömböcként felfalják az egész országot, most viszont ész nélkül menekülnének az összedőlő kóceráj alól”. Bedő Dávid arra kérte a kormányt, hogy hagyja abba a felelősséghárítást, mondja ki végre az igazságot, hogy „a kormány a felelős a gazdaság összeomlásáért, hogy nincs pénz az ország alapvető működtetésére, szedjék már össze magukat, viselkedjenek tisztességes emberként, próbálják ki, milyen az”.

Igyekszem összeszedni magam, és legjobb tudásom szerint tisztességes emberként viselkedni

– kezdte válaszát Fürjes Balázs.

Az államtitkár szerint a Momentum elnöke képviselői esküjével szembemenve törvénytelen magatartásra buzdított tiltakozókat, korábbi pártelnökük füstgránátot dobott a rendőrökre, előtte pedig egy újság szerkesztőségében fenyegetett újságírókat.

Fürjes Balázs szerint szinte semmiben nem értenek egyet, de megérti a Momentum elkeseredettségét. A párt helyzetét az Esernyő Akadémia történetével párhuzamba állítva elmondta: Gyurcsány Ferenc nélkülük és Karácsony Gergely nélkül hirdetett új évadot, még Gyurcsánynak sem kellenek, nem férnek be az árnyékkormányba.

Az államtitkár kiemelte, hogy a szankcióknál Magyarország érdeke teljes világos, de az ellenzék a szankciók pártján áll. Ha az ellenzéki pártokon múlna, Magyarország energiaellátása veszélybe kerülne. Fürjes Balázs úgy látja, „azért állnak a szankciók pártján és mennek szembe Magyarország érdekeivel”, mert külföldről fizetik őket, és „mint tudjuk, aki fizeti a zenekart, az rendeli a muzsikát”. Fürjes Balázs itt Márki-Zay Péter kampányfinanszírozási ügyéről beszélt, amiről itt számoltunk be részletesen.

„A Fidesz-kormánytól ne féltse a költségvetést”

Vajda Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője felidézte, hogy a pénzügyminiszter fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél. A politikus szerint ez azt is jelenti, hogy „kicsúszott az irányítás a kormány kezéből”, „sodródás van a szakadék felé”, „kormányzati csőd van”.

Vajda Zoltán kitért Orbán Viktor legutóbbi rádióinterjújára is. Az MSZP-s képviselő azt mondta: „a cinizmus felsőfoka”, hogy a kormányfő szerint neki semmi köze ahhoz a megélhetési válsághoz, amelyre évtizedek óta nem volt példa.

A képviselő arról is beszélt a költségvetéssel kapcsolatban, hogy „a Fidesz hazudott mindenről”: a gazdasági stabilitásról, „hiteltelen adatokra épült a költségvetés”, a kormány „gigantikus megszorítócsomagot” akar az országra erőltetni. Vajda Zoltán szerint új költségvetésre van szükség, és nincs szükség „fideszes megszorításokra”, egy új tervezettel „legalább szépíthetnek valamit az eddig okozott károkon”.

Tállai András államtitkár kijelentette: a 2022-es költségvetés működőképes, a nyugdíjasok prémiumot kapnak, nem csorbultak a családtámogatások sem. Az államtitkár szerint a költségvetés takarékos és szigorú, ezért került sor bizonyos tételek visszatartására, valamint átrendezésére, ugyanakkor nem újszerű, hogy egy költségvetést módosítanak.

„A Fidesz-kormánytól ne féltse a költségvetést” – jelentette ki Tállai András. Azt is elismerte, hogy jobb volt, amikor nem volt infláció és nem voltak szankciók, továbbá kifejtette, hogy a mostani és a 2023-as költségvetés is egyensúlyban van. Utóbbinak két stratégiai alapja van: a rezsivédelmi és a honvédelmi alap, de más prioritások is megmaradnak, például a 13. havi nyugdíj és a családok támogatási rendszere. A munkahelyvédelmi akciótervet is biztosítani fogják, ha a munkahelyeket meg kell védeni.

Tállai András emlékeztetett rá, hogy a 2010 előtti szocialista kormányzat 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is módosította a költségvetést. Hozzátette, hogy a mostani kormányzat is a gazdasági folyamatokhoz és az inflációhoz igazítja a költségvetést.

„Az árnyéknagyfőnök egy árnyékkocsmában járt”

„A magyar emberek megszokott napi élete drámai fordulatot vesz ezekben a hetekben” – jelentette ki Varju László, azzal folytatva, hogy az inflációs rekord már akkor is az Orbán-kormányé volt, amikor még nem támadta meg Oroszország Ukrajnát.

A DK politikusa úgy véli, hogy „az elrontott, sokat emlegetett, kanyarban előző gazdaságpolitika a hiba”, a rezsiemelkedésért pedig „az olcsó gáz orbáni hazugsága a felelős”.

Varju László kitért arra is, hogy a Dobrev Klára vezette árnyékkormány megoldást javasol, a válság enyhítésére tesz kísérletet, „a válságért felelős Orbán-kormány nem bír a tizenkét év következményeivel, a magyar családok hiába várnak segítséget”.

Az ellenzéki képviselő ismertette az árnyékkormány ötpontos javaslatcsomagját, melynek pontjairól itt írtunk részletesen. Varju László felszólalása végén úgy fogalmazott, hogy „a válság oka Orbán Viktor, a válság addig marad, amíg Orbán Viktor marad”.

Dömötör Csaba válaszát azzal nyitotta, hogy attól tartottak, Varju László még a háború tényét is megpróbálja letagadni. Az államtitkár szerint az ellenzéki képviselő által elmondottak nem felelnek meg a valóságnak, az Európai Unióban pedig átverték őket az energetikai szankciók ügyében, ennek az árát minden európai állampolgár megfizeti.

Az államtitkár az árnyékkormányról is elmondta véleményét, úgy látja, hogy ez jól jellemzi a demokráciához való viszonyukat, mert tavasszal a választók sok mindent üzentek, de azt pont nem, hogy többet szeretnének a Gyurcsány vezette baloldalból. Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy amikor a baloldal kormányon volt, egyáltalán nem fékezte az energiaárakat, ha pedig hatalomra kerültek volna, szintén nem tettek volna semmit.

Dömötör Csaba szerint Gyurcsány Ferenc hazudott a kötcsei kocsmáról is a Partizánnak adott interjúban, mert újságírók ellátogattak a helyszínre, és arra jutottak, hogy a DK elnöke nem is szokott odajárni. „Az árnyéknagyfőnök egy árnyékkocsmában járt, és sokféle árnyékról van szó, de a hazugság a régi” – zárta reakcióját az államtitkár.

Példátlan skandalum

Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy az elmúlt 32 évben nem volt még példa arra, ami most megtörtént az áprilisi országgyűlési választáson. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje ugyanis beismerte, hogy külföldről, Soros György szervezetétől (Action for Democracy) kapott támogatást a dollárbaloldal. Hollik hangsúlyozta: ez szigorúan tilos Magyarországon, a pártok nem fogadhatnak el külföldi támogatást, ezt a szabályt rúgta fel a dollárbaloldal, amikor „Soros György pénzét elfogadta”.

A kormánypárti politikus azt firtatta, hogy mit kérhetett ezért cserébe Soros György, mert olyan nincs, hogy semmit sem várt el a támogatásáért. Hollik István szerint azt kell megvizsgálni, hogy mi áll Soros György érdekében, majd kifejtette, hogy a spekuláns mindig kihasználta a válságokat, vagy éppen ő robbantotta ki őket. Most is energiaválság van, és Soros támogatja a szankciókat, tőzsdeügyeleteiből pedig érthető, hogy ez miért érdeke.

Hollik István szerint a képlet összeállt: Soros nagyot kaszál, miközben Európa belegebed. A legsúlyosabb kérdésnek azt tartja, hogy van-e összefüggés Soros és a dollárbaloldal között. Felszólalása végén azt kérte, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság vizsgálja meg az ügyet.

Répássy Róbert államtitkár kifejtette: a párttörvény világosan fogalmaz a külföldi támogatásokkal kapcsolatban, nem szabad elfogadni ilyen pénzt. Példa nélküli skandalumról van szó, indokolt a nemzetbiztonsági vizsgálat, nem lehet szőnyeg alá söpörni ezt az ügyet. Az államtitkár arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy álljanak az ügy élére.

„Brüsszel átvert bennünket”

Halász János felszólalásában leszögezte, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború súlyos gazdasági nehézségeket okoz Európának, a bajokat pedig csak tetézi „Brüsszel elhibázott szankciós politikája”.

A kormánypárti politikus úgy véli, hogy a nehéz gazdasági helyzet közvetlen kiváltó oka a szankciós csomag és az ennek következtében sokszorosára emelkedő energiaárak. Halász János hozzátette: a konfliktus önmagában lokális lenne, de a szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták. Megjegyezte azt is, hogy „Brüsszel átvert bennünket”, mert azt mondták, hogy a szankciók térdre kényszerítik Oroszországot, és véget vetnek a háborúnak.

Rétvári Bence válaszában európai példákat sorolt: Ausztriában földgázellátási veszélyhelyzetet hirdettek, Lettországban az előző év azonos időszakához képest öt és félszeresére emelkedtek a rezsiköltségek, Litvániában közel negyvenszázalékos az emelkedés, Romániában 65 százalékkal emelkedtek a rezsiárak.

Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a baloldal a mai napirend előtti felszólalásokban szinte csak a háborút nem tagadta le, de elmondták, hogy a szankcióknak semmi közük az áremelkedéshez és a válsághoz.

(Borítókép: Kövér László 2022. szeptember 29-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)



  • Hírek
  • Hírek