Palya Tamás elárulta, hogyan lehetne térdre kényszeríteni a kormányt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől Komjáthy Anna, a Pedagógusok Szakszervezetétől Szabó Zsuzsa, az Egységes Diákfronttól Mihalics Lili vett részt a vitaesten, de jelen volt még Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnázium kirúgott pedagógusa és Radó Péter oktatáskutató is.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az oktatás a gyakorlatban soha nem fog összeomlani, valamilyen formában mindig lesz, az ugyanakkor más kérdés, hogy a funkcióját ellátja-e.

Ha ebből a szempontból nézzük, akkor az oktatás már rég összeomlott

– hangzott el a vitaesten.

Öt év múlva még többen hiányoznak majd

A kijelentés reflektált Maruzsa Zoltán délutáni felszólalására. Mint arról korábban beszámoltunk, a köznevelési államtitkár a parlamenti vitanapon beszélt arról, hogy bár az oktatás szereplői 12 éve azt szajkózzák, hogy az oktatás összeomlott, a statisztikai adatok nem ezt mutatják, a politikus ide kapcsolódóan több felmérést is ismertetett.

A vitaest résztvevői ezzel ugyanakkor nem értenek egyet. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke úgy fogalmazott: „Az állam az Alaptörvényben foglalt kötelezettségét évek óta nem látja el”.

Hangsúlyozta, hogy jelenleg 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, de számításaik szerint ha a mostani „trendek” folytatódnak – vagyis ugyanennyien mennek nyugdíjba, és ezzel párhuzamosan nem nő a pedagógushallgatók száma –, akkor 

Komjáthy Anna szerint a falvakban lassan az is kérdéssé válik, hogy lesz-e bárki, aki egyáltalán felügyeletet biztosít a diákoknak.

Komoly gond a szegregáció

Mihalics Lili az Egységes Diákfront képviseletében arról beszélt, hogy a pedagógushiány mellett a szegregáció is komoly gondot jelent. Elárulta, hogy nemrég ellátogatott egy miskolci iskolába, ahol egy diák arról számolt be, hogy külön folyosó és külön WC van „a magyar és a roma diákoknak”.

Az ő problémájuk nincs kellően hangsúlyozva, és ők nem szólalnak fel, sok esetben nem is jut el hozzájuk, hogy mi történik. Még mindig egy bizonyos burkon belül zajlik a mozgalom, amely elsősorban elit iskolákból áll, ezt kellene kiterjeszteni

– mondta Mihalics Lili.

A kirúgások tették be a kaput

Arra a kérdésre, hogy miért pont most mozdultak meg a tömegek, Palya Tamás úgy válaszolt, hogy ebben döntő szerepe volt a sztrájk ellehetetlenítésének.

„A végső kaput pedig az tette be, hogy még azokat is kirúgták, akik szerettek volna tanítani” – mondta, felidézve a saját példáját. Mint ismert, Palya Tamás egyike annak az öt pedagógusnak, akit kirúgtak a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból azt követően, hogy polgári engedetlenségi akcióban vett részt.

Komjáthy Anna ezen a ponton megjegyezte, hogy a polgári engedetlenség egy merész lépés, amit nem mindenki engedhet meg magának, ezért is forszírozzák a sztrájkot.

Radó Péter oktatáskutató szintén még a fenti kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy ő azt hitte, már 2020 elején robban a megmozdulás.

Emlékeztetett, hogy 2015-2016 környékén már volt egy nagy ellenállás, ami aztán kifulladt, és volt egy hosszú periódus, amíg semmi nem történt, a Covid ezt az időszakot tovább húzta.

„A feszültség most már brutálisan nagy a rendszerben” – emelte ki.

Mi a következő lépés?

Palya Tamás kitért arra is, hogy szerinte hogyan lehetne térdre kényszeríteni a kormányt. Úgy véli, hogy ez csak úgy valósulhatna meg, ha tízezer tanár azt mondaná, hogy holnap nem megy dolgozni.

„Tudom, ilyen nem lesz, idealista és naiv vagyok” – jegyezte meg, majd hozzátette: ő sokszor megkapta a magáét, hogy fejjel ment a falnak, de eljött az a pillanat, amikor a polgári engedetlenséget meg kellett lépnie.

Mi lett volna, ha 50, 500 vagy 5000 tanár lépi meg? Hol a határ a sztrájkjog nyirbálásában?

– tette fel a kérdést. Hangsúlyozta, hogy a tanárok között is hatalmas különbségek vannak, felidézte, hogy 24 évig egy kisvárosban tanított, ahol már az is bevállalós dolognak számít, ha néhány pedagógus a reggeli csengő előtt 10 percre ki mer állni az iskola elé.

Sokan már ettől rettegnek, és bizony van olyan igazgató, aki azt is megmondja a tanároknak, hogy ne merjenek kockás inget felvenni. És sokan nem mernek. Ezt elképesztőnek tartom. Hova jutunk?

– tette fel a kérdést ismét.

Komjáthy Anna a PDSZ részéről végül felvetette azt a lehetőséget, hogy a szülők pert indíthatnának az állam ellen amiatt, mert a gyerekek egy része nem jut minőségi oktatáshoz.

„Ez lehet a következő lépés” – jegyezte meg.

(Borítókép: Palya Tamás az óbudai Főtéren 2022. október 5-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)