Lócsontváz és világháborús gránátok kerültek elő a földből
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválton - A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
A Magyar Honvédség tűzszerész ezrede pénteken a Facebook-oldalán közölte, hogy a Borsod-Abaúj Zemplén megyei Mezőzombornál mezőgazdasági földmunka közben feltételezett robbanóeszközre bukkantak egy szántóföldön.
A tűzszerészek megállapították, hogy egy 81 milliméteres német repesz aknavető gránát került elő.
Megkezdték a kutatást további robbanóeszközök után, azonban nem további robbanótesteket, hanem csontokat találtak a katonák. A protokollnak megfelelően felfüggesztették a keresést, az igazságügyi orvos szakértő megvizsgálta a csontokat, és megállapította, hogy azok
egy közel nyolcvan évvel ezelőtt elhullott ló maradványai.
Így a tűzszerészek be tudták fejezni a mentesítést, és végül 58 darab 81 milliméteres német repesz aknavető gránátot, 26, szintén 81 milliméteres román aknavető gránátot és egy további, ezekkel megegyező űrméretű, magyar repesz aknavető gránátot szállítottak el a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, későbbi megsemmisítésre.
Ezért volt lőszer a ló csontváza alatt
A tűzszerész ezred bejegyzésében arra is kitért, miért szunnyadhatott több mint nyolcvan, nem kilőtt, második világháborús robbanóeszköz egy ló csontváza alatt. Mint írták, 1945. szeptember 28-án alakult meg az első aknakutató egység, amelynek feladata a civil lakosságra nézve legveszélyesebb aknák lokalizálása, kiemelése és ártalmatlanítása volt.
A telepített tüzérségi és aknavető gránátok, lőszerek kezelésére a második világháborút követő években nem rendelkezett az ország szabad kapacitásokkal, ezért
a megmaradt robbanóeszközöket a polgárok „kreatív módszereket” alkalmazva próbálták eltüntetni, hogy azok ne veszélyeztessenek másokat.
Az egyik ilyen módszer volt félreeső területen mély gödörben elhelyezni, majd elhullott állat tetemével, végül földdel lefedni a pusztító hatású eszközöket.
Közölték: a tűzszerész alakulathoz még most is átlagosan évi kétezer rendőrségi bejelentés érkezik, jellemzően a második világháborúból visszamaradt robbanóeszközökkel kapcsolatban. Kiemelték: ha bárki bármilyen, robbanótestnek tűnő tárgyat talál, azonnal bejelentést kell tenni a rendőrségnek, hogy a még mindig veszélyt jelentő eszközök ne szedjenek további értelmetlen áldozatot.
(Borítókép: MH 1. Honvéd Tűzszerész És Hadihajós Ezred / Facebook)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
