A főügyész szerint Magyarországon nincsenek védett politikusok
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A korrupciós ügyészségnek is nevezett szervezet első embere azt is leszögezte, hogy számukra nem létező fogalom a „kilövési engedély”, elmondása szerint csak abban az esetben indul eljárás valaki ellen, ha a nyomozóknak sikerül elegendő bizonyítékot összeszedniük.
Sportautót, ingatlanokat és készpénzt is lefoglaltak a hatóságok Völner Pál, volt igazságügyi államtitkár családjától. A volt igazságügyi államtitkárt 83 millió forint kenőpénz elfogadásával vádolják, míg bűntársa, Schadl György, a végrehajtói kar elnöke tízszer ekkora összeget tehetett zsebre. „A 83 millió forintot tudjuk bizonyítani” – jelezte a KNYF vezetője a Magyar Nemzetnek.
„Bizonyos bűncselekményeknél elindul egy úgynevezett kiterjesztett vagyonvisszaszerzési eljárás is, ezekben az esetekben megfordul a bizonyítás: a gyanúsítottnak kell igazolnia, hogy az adott pénzt vagy értéktárgyat legális forrásból szerezte. Ez történik most a Schadl–Völner-ügyben is” – ismertette Fürcht Pál Zsolt.
Terítéken az Alstom-botrány részletei
Az Alstom-ügyról szólva Fürcht Pál Zsolt elmondta, a KNYF rendkívül széles körű nyomozást folytatott, a Nagy-Britanniában és Ausztriában keletkezett adatokat is kikérték és felhasználták a magyar nyomozók. Ha kellett, az ügyészség munkatársai külföldre is elutaztak egy-egy bizonyíték beszerzéséért, árulta el a főügyész. A személyre szabott megalapozott gyanút csak azokkal szemben lehetett megállapítani, akik ellen vádat emeltünk – mondta.
A zuglói parkolási botrányról kapott kérdésre Fürcht Pál Zsolt úgy reagált: egy nyomozati szakaszban lévő ügyről van szó, az ügyészségi kommunikáció pedig következetes: az után számolunk be valamiről, hogy az már megtörtént.