Ez a kétszereplős verseny lehet döntő az ellenzéki oldalon?

dobrevdonath
2022.12.06. 06:03
A hatpárti ellenzéki összefogás közös listával, közös miniszterelnök-jelölttel és közös egyéni jelöltekkel is súlyos vereséget szenvedett az áprilisi országgyűlési választásokon. Milyenek az erőviszonyok 2022 végén az ellenzéki térfélen? Erről kérdeztük Novák Zoltánt, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatóját.

Az elmúlt időszakban több közvélemény-kutató intézet friss adatokat publikált. Valamennyi felmérés azt mutatja, hogy a kormánypártok előnye továbbra is egyértelmű, miközben az ellenzéki oldalon jelenleg a Demokratikus Koalíció rendelkezik a legmagasabb támogatottsággal.

Novák Zoltán az ellenzéken belüli erőviszonyokra vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy a Momentum Mozgalom és a Demokratikus Koalíció lehet az ellenzék két gravitációs pontja, de ez még nem lefutott a kérdés. Az elemző a két pártnál eltérő stratégiákat lát, az pedig csak később fog kiderülni, hogy melyik bizonyul célravezetőbbnek.

A Momentum hosszabb távú, mérsékeltebb vonalat képvisel. Mélyebbre mennek a választási kudarc elemzésében, Donáth Anna cikkeiből az derül ki, hogy egy szervesen újjáalakuló ellenzéki szerepet próbálnak kialakítani, ez nyilvánvalóan egy hosszabb kifutású stratégia. A DK a radikális ellenzéki szerepet forszírozza, jelenlegi helyzeti előnyét próbálja kimaxolni, a napi politikában akar domináns szerepet elérni. Lépéseket tesznek a tömbösítés felé is, azokat a politikai aktorokat, akik erre hajlandóságot mutatnak, annektálni fogják, az elmúlt tíz évben elsősorban az MSZP-t tekintették káderdonornak, mostanra egyik párt sem érezheti biztonságban magát

– fejtette ki Novák Zoltán, aki azt feltételezi, hogy Gelencsér Ferenc 2 éves mandátumának lejárta után Donáth Anna visszatér az elnöki székbe, ezért a Momentumnál a mostani időszakot átmenetinek kell tekinteni.

A DK elfogadja a „Donáth-doktrínát”, de

Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője néhány nappal ezelőtt úgy fogalmazott Facebook-oldalán, hogy „április óta új időszámítás indult. A DK visszaszerezte a közösben odaveszett támogatóit, egymilliós tábora erőt mutat, Dobrev Klára vezetésével megalakítottuk az árnyékkormányt. Szakpolitikai javaslatok kidolgozása mellett megkezdődött a társadalmi, szakszervezeti egyeztetés, és a diplomáciai kapcsolatok szélesítése.”

A politikus szerint azt is megmutatták, hogy nem csak az MSZP-ből képesek igazolni, „a DK ma már minden ellenzéki párt tagjai számára vonzó alternatíva lehet. Azon pártok tagjainak is, amelyek valaha azért alakultak, hogy mi ne is létezzünk.” Arról, hogy volt jobbikos és momentumos politikus is a DK-hoz igazol, miközben a Jobbik korábbi alelnöke a Momentumban folytatja, itt írtunk.

Ma olyanok keresnek minket, jelentkeznek Gyurcsány Ferencnél, akik ezt pár éve elképzelni sem tudták önmagukról. Elfogadtuk a Donáth-doktrínát, miszerint egy nagy párt kell a Fideszen kívül. Ez a Demokratikus Koalíció lesz

– ismertette álláspontjukat Gréczy Zsolt.

A DK képviselője közölte azt is, hogy a DK koalíciós kormányzásra készül, a munkához szövetségeseket keresnek, de ők vezetik a csapatot, „ez a DK 2022-es üzenete”. Hasonló üzenetet már Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke is küldött.

A Momentum részéről Kele Jánostól érkezett reakció Gréczy Zsolt kijelentéseire. „Azt írja a legfrissebb posztjában a DK kommunikációs erős embere, hogy elfogadja a Donáth-doktrínát  egy nagy párt kell a Fideszen kívül. Így lehet csak nyerni. Azt is mondja aztán, hogy ezek ők lesznek, és punktum. Van egy rossz hírem” – kezdte a Momentum elnökségi tagja.

Kele János azzal folytatta, hogy „Zsolt, ti egyszer már voltatok nagyok és erősek. Más színek, más logó, más jelszavak mögé bújva, de nagyjából ugyanezekkel az arcokkal. Nagy és erős pártból lettetek kicsivé, ebből a történelmi kudarcból, a magyar társadalom tekintélyes részével szemben elkövetett cserbenhagyásos gázolásotokból született egy 20 százalékos szélsőjobboldali párt, és végső soron maga a NER is. Aztán szakadtatok. Kicsiként összefogást üvöltöttetek, kicsivel nagyobbként már beindult a szalámizás, 2019 óta pedig kizárólag az erő nyelvét értitek. Ha kell, szemrebbenés nélkül paktáltok le a populista szélsőjobb kirakatemberével, ha kell, az összefogás felkent papjaiként egyik napról a másikra alakítotok egypárti árnyékkormányt. Kilóg a lóláb.”

A momentumos politikus úgy gondolja, hogy

aki tíz év alatt nem nőtt elég nagyra, az már nem is fog. Aki tíz év alatt nem gyűrte maga alá a többieket, az már nem is fogja. Aki tizenöt éve teher – az teher is marad. Tudod: a közvélekedés olyan, mint a beton; megköt, és már nem tudsz vele mit kezdeni.

Kele János szerint nem „önjelölt váteszekre” van szükség, és nem annak kell az élre állnia, akit a hatalom is legszívesebben választana ki ellenfelének, helyette verseny és valódi ajánlatok kellenek, valamint „új kiegyezés magyarok százezreivel”.

A párt elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy a jövő a tét, és „amikor ilyen sok forog kockán, nem fogadhatunk a múlt embereire, a múlt megoldásaira. Az elmúlt harminc év egészével kell számot vetnünk. Benne azokkal az időkkel is, amikor még nagyok voltatok és erősek  de valamit nagyon elrontottatok. Ehhez olyan közösségre, olyan vezetőre van szükség, aki átlát a lövészárkokon, aki nem volt részese a frontvonalak kiásásának. Aki nem a múlt, hanem a jövő embere.”

Túl sok szereplő?

„A pártversenyben előnyt jelent a Fidesznek, hogy egy erős, központosított párttal szemben egy töredezett ellenzéki közeg van, mely osztódással szaporodik” – húzta alá a Méltányosság projektigazgatója, hozzátéve: az ellenzéknek addig nincs esélye a győzelemre, amíg hat-hét-nyolc versengő szereplő alkotja, az viszont nehéz kérdés, hogy a koncentrációt milyen módon lehet elvégezni.

A 2010 körüli folyamat fordítottjának kellene megtörténnie, akkor éppen szétszakadtak a pártok, de fordított irányban végigcsinálni ezt a procedúrát nehezebb, mint gondolnánk. Egyrészt valamennyi párt ragaszkodik a szervezeti autonómiájához, másrészt személyi ellentétek is vannak, az elmúlt tíz évben, vagy akár még az azt megelőző időszakban is rengeteg sérelem és nézeteltérés gyűlt össze, ami akadályozza a tömbösödést.

A politikának mindig van egy perszonális aspektusa, emberek működtetik a politikumot, ezért a személyes ambíciók, vágyak, félelmek, ellentétek mindig fontos szerepet játszanak, és jelen esetben akadályozó tényezőként funkcionálnak

– szögezte le Novák Zoltán.

Van-e esélye a DK-val és a Momentummal szemben a korábbi hatpárti együttműködés többi szereplőjének? – kérdeztük az elemzőt, aki úgy látja, hogy jelen állás szerint nincs, „a Jobbik és az MSZP a teljes eljelentéktelenedés határára sodródott”.

Integráló ereje jelenleg csak a Momentumnak és a DK-nak van. Az igazi lakmuszpapír az európai parlamenti és az önkormányzati választás lesz, de nehezen tudom elképzelni, hogy más pártok önmagukban talpon maradjanak, az pedig végképp nem látszik, hogy integráló szerepbe tudnának kerülni. Ha lenne bennük ilyen potenciál, az már megmutatkozott volna az elmúlt tizenkét évben

– vélekedett Novák Zoltán.

A zöldmezős politikai beruházásokra – például Jakab Péter mozgalmára, vagy Márki-Zay Péter régóta lebegtetett pártalapítására – vonatkozó kérdésünkre az elemző úgy fogalmazott, hogy lehet esélye egy új pártnak, de az említett két próbálkozásban nem lát fantáziát, „mindkét szereplő politikai brandje olyan szinten erodálódott a kampányban, hogy arra nem lehet alapozni egy ütőképes ellenzéki párt felépítését”.

A Mi Hazánk és a centrális erőtér

Novák Zoltán a Mi Hazánkban lát növekedési potenciált, ráadásul a Fidesz érdekelt abban, hogy visszatérjen a centrális erőtér, ami kényelmes, domináns szerepet biztosított a pártnak, de a Jobbik középre húzásával megváltozott a politikai paletta struktúrája.

A nemzetközi színtéren is fontos a Fidesznek, hogy legalább optikailag betöltse a centrális szerepet, amihez a mostanihoz hasonló, vagy kicsit radikálisabban szélsőjobboldali pártra van szükségük

– tette hozzá az elemző, megjegyezve: a kérdés az, hogy a Mi Hazánk önmagában mekkora növekedési erőt mutat, valamint a kormánypárt hova lövi be azt a mérethatárt, aminél még hasznos egy ilyen párt létezése, és hova, aminél már kockázatot jelent. A Fidesz ennek megfelelően alakítja majd a politikáját a tőle jobbra álló szereplővel szemben.

(Borítókép: Dobrev Klára és Donáth Anna. Fotó: Sóki Tamás / Index, Momentum / MTI)



  • Hírek
  • Hírek