Korábban több kormányzati személy is úgy nyilatkozott a globális minimumadóról, hogy elvi problémák vannak. Mi változott ezzel kapcsolatosan? – kérdezte az Index újságírója a miniszterektől. Navracsics Tibor kifejtette, az elvi problémák arra irányultak, amit sikerült elhárítani: az adóemelés káros lenne Magyarországnak, és a versenyképesség rovására menne, de azzal, hogy Magyarországon nem kell adót emelni, rendben van a dolog. Az iparűzési adót gyakorlatilag lehet globális minimumadónak is nevezni. Az adóemelés elkerülésére ők maguk a garancia, mert ebben egyhangú döntést kell hozni.

Gulyás Gergely kollégánknak azt is elmondta, hogy a legnagyobb globális cégek esetén lesz plusz adófizetési kötelezettség, néhány ilyen vállalat van Magyarországon is, de ez nem függ össze a magyar ratifikációval. A globális minimumadó esetén a tárgyalási pozíciójuk ezen a területen azért volt gyenge, mert a szabályozást úgy alakították ki, hogy a cégeknek a nemzetközi tevékenységére tekintettel egészében szabják ki ezt az adókötelezettséget, tehát a különbség csak annyi, hogy ha nem csatlakozunk, akkor nem hozzánk fizetik be. A miniszter szerint a rendszer okosan van felépítve, mert abban, hogy a nagy cégeknek adófizetési kötelezettsége van, figyelembe veszik a magyarországi tevékenységüket is, de nem itt fizették volna az adót. Ez a része az, ami érdekeltté tette őket abban, ha nem jár adóemeléssel, akkor részesüljenek az adóbevételből.

A tárgyalásokról Navracsics Tibor azt mondta: nem vette észre, hogy az feszült lett volna.

„Egy tárgyalási időszak vége felé, amikor látszik, hogy szűkül az idő, akkor valóban feszültebbek lesznek azok az emberek, akik szeretnék mindenképpen elérni, hogy ne sikerüljön elérni a célunkat. És itt most a hangerő és a hangzavar növekedése amiatt volt, mert látszott, hogy egyre közelebb kerülünk a célhoz, és el fogjuk érni. Ezért azok, akik nagyon nem akarták, hogy sikerüljön elérni a célunkat, ők feszültebbek voltak valószínűleg” – mondta Navracsics Tibor.

A kormány részéről nem voltak feszültek, „végig higgadtság volt megfigyelhető”, majd azt mondta, hogy „az Európai Parlamentben kezdettől fogva hisztérikus hangok hallatszottak”. Hozzátette: „Úgy látszik, hogy a higgadtság kifizetődőbb, mint a hisztéria.”

Értékelve a megállapodást Gulyás Gergely azt mondta: „Az Európai Unió győzelmével végződött, és mi is az Európai Unió tagjai vagyunk.”

Az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelcsomaggal kapcsolatban arról beszélt: Magyarország álláspontja az volt, hogy további közös hitelfelvételre ne kerüljön sor. A miniszter szerint nem is fog, nincs kötelezve Magyarország további hitelfelvételre.

Ahhoz nem kellett a magyar kormány beleegyezése, hogy ezt a 18 milliárd eurót a Bizottság valamilyen más célra fordítsa, ahhoz kellett, hogy egy nem uniós tagállam kapja meg – tette hozzá a miniszter.

„Mi jobbnak tartottuk volna, ha kétoldalú alapon minden állam megállapodik Ukrajnával” – jegyezte meg Gulyás Gergely, majd azt mondta: Ukrajna azt jelezte, hogy neki egyszerűbb lenne, és azt szeretnék, ha az Európai Unió egyben adná a hiteltámogatást, az EU meg talált egy olyan megoldást, amelyhez új, további, közös hitelfelvételre nincs szükség.

A pedagógusok béremeléséről kifejtette: az a kérdés, hogy a források január elsejével megnyílnak-e, vagy lesz még újabb elvárás.

Ahogy azt megírtuk, az Európai Unió Tanácsa hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba. Az iparűzési adó ügyében Navracsics Tibor elmondta: az adóterhelés mértékét kell értelmezni, és Magyarországnak a globális minimumadóhoz való csatlakozása semmilyen adóemelést nem jelent.

Gulyás Gergely hozzátette, hogy az Európai Unió Tanácsa levelet küldött, amely egyértelművé teszi, hogy a globális minimumadó elfogadása Magyarországot nem kényszeríti a jelenlegi adórendszer mellett – az iparűzési adó beszámítására tekintettel – adóemelésre.

Fotó: Karip Tímea / Index

A sajtótájékoztató elején Navracsics Tibor arról beszélt, hogy napokon belül aláírhatják az uniós megállapodásokat, újságírói kérdésre a teljesítési menetrendről (szeptemberben állapodtak meg róla a bizottsággal) elmondta: eddig napra pontosan teljesítettek mindent, ennek az utolsó állomása március vége, akkor kell még egy olyan törvénycsomagot elfogadni, amely a kormány reményei szerint az utolsó. Amennyiben a március végi határidő is eredményesen telik el, akkor áprilisban vagy májusban elképzelhető a forrásfelfüggesztés megszüntetése.

A pedagógusok béremelésével kapcsolatban Gulyás Gergely közölte: ahogy lesz uniós pénz, attól a pillanattól kezdve a béremelés megvalósul. Ha január elsejével hozzáférhetővé válnak ezek a pénzek, akkor ez január elsejével van – tette hozzá a miniszter.

Tudjuk, hogy a magyar baloldal és egyébként európai elvtársaik is azon dolgoznak, hogy ez ne így legyen. Mi meg azon dolgozunk, hogy lehessen tanárbéremelés. Ma úgy tűnik, hogy nincs akadálya, hogy ezekhez a forrásokhoz hozzájussunk, és ahogy hozzájutunk, abban a pillanatban a tanárbéremelés az ígért mértékben bekövetkezik

– fogalmazott Gulyás Gergely.

Egy októberi Kormányinfón Gulyás Gergely már elmondta, hogy amennyiben az Európai Unióval sikerül megállapodni, már 2023. január 1-jén megvalósulhat az eddig tervezett 10 százalék helyett egy közel 21 százalékos béremelés.

Navracsics Tibor azzal kezdte a sajtótájékoztatót, minden olyan cél megvalósult, amit nyáron maguk elé tűztek. Ennek lényege az volt, hogy tudták, a forrásvesztés elkerülése érdekében december 31-ig meg kell állapodni az Európai Bizottsággal, az Európai Tanácsnak pedig jóvá kell hagyni az újjáépítési tervet. A tegnapi megállapodás lehetővé teszi a tanács jóváhagyását, és azt is, hogy a kohéziós pénzekről aláírják a megállapodást és a bizottság gyorsított eljárásban jóváhagyja az operatív programokat. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország hozzáférhet az uniós forrásokhoz.

Két nagy pénzösszegről van szó, az egyik a helyreállítási terv. 2300 milliárd forint megnyílik, a vállalásaik érdekében körülbelül 48 százaléka olyan projektekre megy, amelyek klímapolitikai, energiapolitikai célok elérését teszik lehetővé. Körülbelül 30 százalék digitális fejlesztésekre megy. Az operatív programok tekintetében összességében a magyar társfinanszírozással együtt körülbelül 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig, ebből több mint 4 ezer milliárdot eddig is jóváhagyott a bizottság, ezek az agrár- és vidékfejlesztési programok. 9-10 ezer milliárd forint körül van az az összeg, ami a többi program rendelkezésére áll. Annak is megnyílik a lehetősége, hogy ebből finanszírozzanak programokat.

Navracsics Tibor elmondta, a tárgyalási stratégiájuk nyilvánvaló volt, nyitott pozíciókkal álltak hozzá, tehát minden olyan kérdés, aggály, ami a bizottság részéről érkezik, komoly tárgyalási alap, így megvitatják és állnak rendelkezésre.

A miniszter szerint ennek is volt köszönhető, hogy a jogállamisági eljárás keretében megállapodásra jutottak, ez tette lehetővé, hogy rákanyarodjanak a két nagy pénzügyi alappal kapcsolatos tárgyalásokra, ami tulajdonképpen már november végére meghozta az eredményét, a bizottság kiválónak tartja a magyar helyreállítási tervet, és a tartalmi részét illetően az operatív programoknál sem lát aggályt. Ami most történik, a nyugtázása az eddigi munkának, napokon belül aláírhatják a helyreállítási és a partnerségi megállapodásról szóló megállapodást is.

Hétfőn késő esti cikkünkben arról számoltunk be, hogy az EU-hoz akkreditált nagykövetek elvi egyezségre jutottak minden fontos kérdésben, amit a döntések végleges jóváhagyása zár le, írásbeli eljárással. Ez azt jelenti, hogy a nagykövetek jóváhagyták

• nemcsak az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagot,
• illetve a 15 százalékos globális minimumadót,
• hanem az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet,
• valamint a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslatot is.

Gulyás Gergely és Navracsics Tibor ismertetik a részleteket, de az előzetes fejlemények szerint a korábban vártnál kevesebb pénzről, 7,5 helyett „csak” 6,25 milliárd euróról kell átmenetileg lemondania az országnak.