Kiderült, a globális minimumadó mit jelent hazánkra nézve

Korábban több kormányzati személy is úgy nyilatkozott a globális minimumadóról, hogy elvi problémák vannak. Mi változott ezzel kapcsolatosan? – kérdezte az Index újságírója a miniszterektől. Navracsics Tibor kifejtette, az elvi problémák arra irányultak, amit sikerült elhárítani: az adóemelés káros lenne Magyarországnak, és a versenyképesség rovására menne, de azzal, hogy Magyarországon nem kell adót emelni, rendben van a dolog. Az iparűzési adót gyakorlatilag lehet globális minimumadónak is nevezni. Az adóemelés elkerülésére ők maguk a garancia, mert ebben egyhangú döntést kell hozni.

Gulyás Gergely kollégánknak azt is elmondta, hogy a legnagyobb globális cégek esetén lesz plusz adófizetési kötelezettség, néhány ilyen vállalat van Magyarországon is, de ez nem függ össze a magyar ratifikációval. A globális minimumadó esetén a tárgyalási pozíciójuk ezen a területen azért volt gyenge, mert a szabályozást úgy alakították ki, hogy a cégeknek a nemzetközi tevékenységére tekintettel egészében szabják ki ezt az adókötelezettséget, tehát a különbség csak annyi, hogy ha nem csatlakozunk, akkor nem hozzánk fizetik be. A miniszter szerint a rendszer okosan van felépítve, mert abban, hogy a nagy cégeknek adófizetési kötelezettsége van, figyelembe veszik a magyarországi tevékenységüket is, de nem itt fizették volna az adót. Ez a része az, ami érdekeltté tette őket abban, ha nem jár adóemeléssel, akkor részesüljenek az adóbevételből.

Értékelve a megállapodást Gulyás Gergely azt mondta: „Az Európai Unió győzelmével végződött, és mi is az Európai Unió tagjai vagyunk.”

Az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelcsomaggal kapcsolatban arról beszélt: Magyarország álláspontja az volt, hogy további közös hitelfelvételre ne kerüljön sor. A miniszter szerint nem is fog, nincs kötelezve Magyarország további hitelfelvételre.

Ahhoz nem kellett a magyar kormány beleegyezése, hogy ezt a 18 milliárd eurót a Bizottság valamilyen más célra fordítsa, ahhoz kellett, hogy egy nem uniós tagállam kapja meg – tette hozzá a miniszter.

„Mi jobbnak tartottuk volna, ha kétoldalú alapon minden állam megállapodik Ukrajnával” – jegyezte meg Gulyás Gergely, majd azt mondta: Ukrajna azt jelezte, hogy neki egyszerűbb lenne, és azt szeretnék, ha az Európai Unió egyben adná a hiteltámogatást, az EU meg talált egy olyan megoldást, amelyhez új, további, közös hitelfelvételre nincs szükség.

A pedagógusok béremeléséről kifejtette: az a kérdés, hogy a források január elsejével megnyílnak-e, vagy lesz még újabb elvárás.

Ahogy azt megírtuk, az Európai Unió Tanácsa hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba. Az iparűzési adó ügyében Navracsics Tibor elmondta: az adóterhelés mértékét kell értelmezni, és Magyarországnak a globális minimumadóhoz való csatlakozása semmilyen adóemelést nem jelent.

Gulyás Gergely hozzátette, hogy az Európai Unió Tanácsa levelet küldött, amely egyértelművé teszi, hogy a globális minimumadó elfogadása Magyarországot nem kényszeríti a jelenlegi adórendszer mellett – az iparűzési adó beszámítására tekintettel – adóemelésre.

Fotó: Karip Tímea / Index

A sajtótájékoztató elején Navracsics Tibor arról beszélt, hogy napokon belül aláírhatják az uniós megállapodásokat, újságírói kérdésre a teljesítési menetrendről (szeptemberben állapodtak meg róla a bizottsággal) elmondta: eddig napra pontosan teljesítettek mindent, ennek az utolsó állomása március vége, akkor kell még egy olyan törvénycsomagot elfogadni, amely a kormány reményei szerint az utolsó. Amennyiben a március végi határidő is eredményesen telik el, akkor áprilisban vagy májusban elképzelhető a forrásfelfüggesztés megszüntetése.

A pedagógusok béremelésével kapcsolatban Gulyás Gergely közölte: ahogy lesz uniós pénz, attól a pillanattól kezdve a béremelés megvalósul. Ha január elsejével hozzáférhetővé válnak ezek a pénzek, akkor ez január elsejével van – tette hozzá a miniszter.

Tudjuk, hogy a magyar baloldal és egyébként európai elvtársaik is azon dolgoznak, hogy ez ne így legyen. Mi meg azon dolgozunk, hogy lehessen tanárbéremelés. Ma úgy tűnik, hogy nincs akadálya, hogy ezekhez a forrásokhoz hozzájussunk, és ahogy hozzájutunk, abban a pillanatban a tanárbéremelés az ígért mértékben bekövetkezik

– fogalmazott Gulyás Gergely.

Egy októberi Kormányinfón Gulyás Gergely már elmondta, hogy amennyiben az Európai Unióval sikerül megállapodni, már 2023. január 1-jén megvalósulhat az eddig tervezett 10 százalék helyett egy közel 21 százalékos béremelés.

Navracsics Tibor azzal kezdte a sajtótájékoztatót, minden olyan cél megvalósult, amit nyáron maguk elé tűztek. Ennek lényege az volt, hogy tudták, a forrásvesztés elkerülése érdekében december 31-ig meg kell állapodni az Európai Bizottsággal, az Európai Tanácsnak pedig jóvá kell hagyni az újjáépítési tervet. A tegnapi megállapodás lehetővé teszi a tanács jóváhagyását, és azt is, hogy a kohéziós pénzekről aláírják a megállapodást és a bizottság gyorsított eljárásban jóváhagyja az operatív programokat. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország hozzáférhet az uniós forrásokhoz.

Két nagy pénzösszegről van szó, az egyik a helyreállítási terv. 2300 milliárd forint megnyílik, a vállalásaik érdekében körülbelül 48 százaléka olyan projektekre megy, amelyek klímapolitikai, energiapolitikai célok elérését teszik lehetővé. Körülbelül 30 százalék digitális fejlesztésekre megy. Az operatív programok tekintetében összességében a magyar társfinanszírozással együtt körülbelül 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig, ebből több mint 4 ezer milliárdot eddig is jóváhagyott a bizottság, ezek az agrár- és vidékfejlesztési programok. 9-10 ezer milliárd forint körül van az az összeg, ami a többi program rendelkezésére áll. Annak is megnyílik a lehetősége, hogy ebből finanszírozzanak programokat.

Navracsics Tibor elmondta, a tárgyalási stratégiájuk nyilvánvaló volt, nyitott pozíciókkal álltak hozzá, tehát minden olyan kérdés, aggály, ami a bizottság részéről érkezik, komoly tárgyalási alap, így megvitatják és állnak rendelkezésre.

A miniszter szerint ennek is volt köszönhető, hogy a jogállamisági eljárás keretében megállapodásra jutottak, ez tette lehetővé, hogy rákanyarodjanak a két nagy pénzügyi alappal kapcsolatos tárgyalásokra, ami tulajdonképpen már november végére meghozta az eredményét, a bizottság kiválónak tartja a magyar helyreállítási tervet, és a tartalmi részét illetően az operatív programoknál sem lát aggályt. Ami most történik, a nyugtázása az eddigi munkának, napokon belül aláírhatják a helyreállítási és a partnerségi megállapodásról szóló megállapodást is.

Hétfőn késő esti cikkünkben arról számoltunk be, hogy az EU-hoz akkreditált nagykövetek elvi egyezségre jutottak minden fontos kérdésben, amit a döntések végleges jóváhagyása zár le, írásbeli eljárással. Ez azt jelenti, hogy a nagykövetek jóváhagyták

• nemcsak az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagot,
• illetve a 15 százalékos globális minimumadót,
• hanem az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást tartalmazó magyar helyreállítási tervet,
• valamint a jogállamisági eljárás lezárására vonatkozó javaslatot is.

Gulyás Gergely és Navracsics Tibor ismertetik a részleteket, de az előzetes fejlemények szerint a korábban vártnál kevesebb pénzről, 7,5 helyett „csak” 6,25 milliárd euróról kell átmenetileg lemondania az országnak.