Orbán Viktor hat pontja: ezekről szólt a 2022-es év

Orbán Viktor hat pontban foglalta össze a 2022-es évet

Orbán Viktor kezdésként leszögezte: a rendszerváltás óta valószínűleg 2022 volt a legnehezebb esztendő. A miniszterelnök pontokba szedve sorolta fel, miért is volt olyan nehéz ez az év. Ezek az alábbiak:

• Országgyűlési választások: „3 milliárd forintnyi dollár állt szemben 3 millió szavazóval, mégis utóbbi győzött” – mondta a kormányfő, utalva az ellenzék amerikai kampánypénzeire, amiről itt írtunk bővebben.
• Az orosz–ukrán háború: a kormányfő szerint sikeresen kimaradtunk a háborúból, és bízik benne, hogy Európa nem merül el nyakig benne. Hangsúlyozta ismét, hogy Magyarország a béke pártján áll. Az orosz–ukrán konfliktusról szóló élő hírfolyamunkat itt találja.
• Migráció: a kormányfő elmondta, Magyarország idén is sikeresen vette fel a harcot a migrációval. Több mint 250 ezer illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg Magyarországon.
• Energiaválság: az év egyik legnagyobb teljesítménye, hogy képesek voltak finanszírozni a megemelkedett energiaárakat. 2021-ben a teljes magyar energiaimportért fizettek körülbelül 7 milliárd eurót, ez 17 milliárdra nőtt. Ezt elő kellett teremteni, erre Magyarország képes volt.
• Munkaalapú gazdaság fenntartása: 30 éves csúcson van a foglalkoztatás, ismertette a miniszterelnök, az emberek több mint 70 százaléka dolgozik. Csökkentették a költségvetési hiányt, úgy, hogy visszaadták a 13. havi nyugdíjat, a családok adójának tekintélyes részét, valamint a 25 év alattiak adómentességét is bevezették.
• Az Európai Unióval való megállapodás: „le kellett küzdeni a hungarofóbiát, ami a liberális világban működik” – fogalmazott a kormányfő. Az uniós pénzekről ide kattintva olvashatnak bővebben.

Orbán Viktor megfogalmazta 2023 legfontosabb céljait is. Elmondta, az lesz a legfontosabb, hogy továbbra is kimaradjunk a háborúból, az európai recesszióból, a kormány szeretné elérni, hogy a következő év végére egy számjegyűre zsugorítsák az inflációt, illetve

Továbbra is a szuverenitás, a szabadság és a teljes foglalkoztatás, illetve a családok támogatása lesz a cél.

A miniszterelnök nem tervez Kijevbe utazni, Katarral viszont több megállapodást is kötött

Az Index kérdésére Orbán Viktor elárulta: nem szerepel a napirendjében, hogy a közeljövőben Kijevbe utazzon. Csák János miniszter felmenti a kultúráért felelős államtitkárt. Lehet, hogy kormánybiztos lesz – írtuk keddi cikkünkben. Orbán Viktor lapunk kérdésére elárulta: a tárcavezető neki azt mondta, hogy kormánybiztost szeretne belőle csinálni, kért egy plusz kormánybiztosi állást a minisztériumnak. Erre megkapta az engedélyt. Hoppál Péter feladatairól Csák Jánost kell megkérdezni.

Az oktatáshoz nem ért, de a vezetéshez igen – mondta Pintér Sándor az oktatási konzultáción. Orbán Viktor kollégánk erre vonatkozó kérdésére hangsúlyozta, hogy a vezetőnek a vezetéshez kell értenie, a tudást, ami megvan a magyar társadalomban, azt kell megfelelő szervezeti formákon keresztül integrálnia. Volt olyan terve is 2010-ben, de Navracsics Tiborral nem tudták megvalósítani, hogy 2-3 évente a minisztereket mozgassák a minisztériumok között. Alapvetően vezetői szempontból értékelik, hogy egy terület hova tartozzon.

Azt is megkérdeztük Orbán Viktortól, hogy miről tárgyaltak a katari miniszterelnökkel. Orbán Viktor elmondta, hogy sok mindenről tárgyaltak, meg is állapodtak néhány kérdésben. Hamarosan lesz közöttük egy hosszabb és alaposabb, stratégiai kérdéseket is érintő kormányközi tárgyalás.

Matolcsy Györgyöt megérti Orbán Viktor, az eurót szerinte jobb nem bevezetni

Mi a véleménye a pedagógusok tiltakozásáról és Pintér Sándor helyzetkezeléséről? Orbán Viktor elmondta: a tiltakozásnak megvannak a törvényes formái, ezek tágasabbak, mint más európai országokban, Németországban pl. nem lehet sztrájkolni. Tisztelettel arra kéri a tanárokat, hogy a törvényeket tartsák be, ha nem tartják be, akkor nem tehetnek mást, mint hogy a szabályokat előveszik és érvényesítik. Be kell tartatni a törvényeket, nem választhat a miniszter, hogy kiknél alkalmazza. Ha a tanárok nem értenek egyet a politikai és szakmai irányvonallal, a tiltakozásnak a törvényes formáját válasszák. Abban a tanárok mellett áll, hogy a béreket emelni kell. Biztosan lesz 10 százalékos béremelés, ha az EU-val megállapodnak, akkor az uniós forrásokkal együtt 3 év alatt tudják elérni a 10 százalék feletti emelést, ha nincs uniós pénz, akkor csak 6 év alatt.

Matolcsy György jegybankelnök december elején az Országgyűlés Gazdasági Bizottságán kemény kritikát fogalmazott meg, többek között azt mondta, hogy válságközeli állapotban van a magyar gazdaság. Újságírói kérdésre ezzel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: nem magyar jelenségről van szó, egész Európát tolják a recesszió irányába a háborús következmények, a magyar stratégia az, hogy maradjanak ki ebből. Van egy tervük, hogyan maradjanak ki a recesszióból. Ami Matolcsy Györgyöt illeti, folyamatosan kapcsolatban vannak, megérti a jegybankelnököt, nagyon nehéz helyzetben van az infláció miatt. „Nehezebb helyzetben van, mint én” – tette hozzá Orbán Viktor, majd úgy fogalmazott: megérti, hogy „unortodox módon viselkedik a nyilvánosságban”.

A babaváró hitellel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: azt fenn kell tartani, ameddig lehet, hosszú évekig jobb nem érinteni. Arról is beszélt, hogy az a családtámogatási rendszer jó, amely kiszámítható és hosszú távon működik.

Az euró bevezetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: a gazdasági teljesítmény nem tud úgy változni, ahogy ugrál a forint, és arról beszélt, hogy az elválik a gazdaságtól, a valutaövezethez való csatlakozás stabilitást jelenthet, tehát van érv az euró mellett, de a miniszterelnök szerint lassítaná a valutaövezethez való csatlakozás a gazdasági növekedést. Orbán Viktor azt mondta: ha a magyar gazdaság növekedni és felzárkózni akar, akkor jobb, ha kimarad a valutaövezetből.

Az évértékelő Kormányinfó percről percre tudósítását ide kattintva olvashatják.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Papajcsik Péter / Index)