Hiába a problémák, a Fidesz stabilan vezet, az ellenzék nem tud erősödni

A Medián decemberi számai azt mutatták, hogy a Fidesz–KDNP szavazói lemorzsolódnak, a teljes szavazókorú népességben mért veszteség háromnegyed év alatt 16 százalékpont. Ugyanakkor azt írják, hogy

a kormánypártok támogatottságának csökkenése mögött nem elpártolás, hanem elbizonytalanodás feltételezhető.

Ezt alátámasztani látszik, hogy decemberben ugyanannyival nőtt a párt nélküli szavazók aránya, mint amennyivel a Fidesz visszaesett.

A kutatásból az is kiderült, hogy az ellenzék nem tud előrelépni, a 2022-es választáson közösen induló hat párt összesített szavazataránya a szavazókorú népesség körében 21 százalék, szemben a Fidesz–KDNP 32 százalékával.

A választani tudó biztos szavazóknál decemberben

• a Fidesz–KDNP 50 százalékon állt,
• a Demokratikus Koalíciót 12,
• a Mi Hazánkat 8,
• a Momentumot 8,
• a Kutyapártot 7,
• a Jobbikot 5,
• a Mindenki Magyarországa Mozgalmat 3,
• A Nép Pártjánt 2,
• az MSZP-t 2,
• az LMP-t 2,
• a Párbeszédet 1 százalékra mérte a Medián.

A Fidesz ott jár, ahol korábban

Az IDEA Intézet 2022. november 29. és december 12. között készített reprezentatív adatfelvétele azt mutatta, hogy a Fidesz támogatottsága pontosan ott jár, ahol a 2022-es országgyűlési választást megelőző időszakban. A kutatást közösségimédia-alapú kérdőív segítségével készítették, a minta 1800 fős.

A november eleji méréshez képest a kormánypárt támogatottsága a teljes választókorú népesség körében egy, a biztos szavazó, pártot választók csoportjában öt százalékponttal csökkent. Az intézet az adatok elemzésében arról is beszámolt, hogy a legszűkebb választói szegmensben a Fidesz támogatottsága pontosan egy évvel ezelőtt, 2021 decemberében állt ilyen szinten.

Az IDEA 2022. novemberi vizsgálata azt jelezte, hogy a domináns pártra a teljes választókorú népesség 32 százaléka szavazott volna egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson, míg a választáson biztosan részt vevő pártot választók 52 százaléka döntött volna a Fidesz mellett.

Egy hónappal később, december elején kevés változás történt, a 32 százalék 31-re csúszott, miközben a legszűkebb, ugyanakkor legaktívabb választói rétegben öt százalékponttal csökkent a kormányzópárt támogatottsága (47 százalék).

Az IDEA elemzésében úgy fogalmaztak, hogy

az öt százalékpontos csökkenés azonban ebben a nagyon szűk választói rétegben hibahatár körüli értéknek számít, nem szabad túlértékelni. Azt, hogy tendenciáról vagy egy egyszeri mérési sajátosságról beszélhetünk-e, a következő vizsgálat fogja eldönteni.

Decemberben az ismeretlen preferenciájúak, tehát a preferenciájukban bizonytalanok, a választ megtagadók és a passzívak aránya 32 százalékon állt.

Az ellenzéki térfélen nem történtek érdemi változások. Az ellenzéki versenyt továbbra is a Demokratikus Koalíció vezeti 12 százalékkal, a Mi Hazánk hét százalékon áll. Az előző méréshez képest a teljes választókorú népességen belül egy-egy százalékponttal nőtt a Jobbik, a Párbeszéd és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt választottsága.

A biztos szavazó pártot választóknál is a DK az ellenzék vezető ereje (19 százalék). A Jobbik, a Momentum és a Párbeszéd egy, míg a Mi Hazánk támogatottsága két százalékponttal emelkedett. A Mi Hazánk vonatkozásában ez az IDEA Intézet által mért legmagasabb érték (tíz százalék).

A biztos szavazó pártválasztók körében így állt decemberben a verseny az IDEA Intézetnél:

• Fidesz–KDNP 47 százalék,
• DK 19 százalék,
• Mi Hazánk Mozgalom 10 százalék,
• Momentum Mozgalom 6 százalék,
• Kutyapárt 4 százalék,
• Jobbik 4 százalék,
• MSZP 3 százalék,
• Párbeszéd 3 százalék,
• LMP 1 százalék,
• egyéb párt 3 százalék.

Az IDEA úgy összegzett, hogy

a Fidesz december elején a teljes népességben egy, a biztos szavazó pártot választók táborában öt százalékpontot veszített a támogatottságából. Ezek az értékek azonban nem jelentenek drámai változást, és nem utalnak a domináns párt támogatottságának alapvető átrendeződésére. Mindaddig, amíg az ellenzéki oldal nem tud profitálni az esetleges támogatottságvesztésből, ezek az eredmények nem veszélyesek a Fidesz számára.

A Fidesz tarolna az EP-választáson

A Nézőpont Intézet január 2–4. között ezer fő telefonos megkérdezésével készített közvélemény-kutatást. Az ebben szereplő számok alapján

ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat, a kormánypárt 56 százalékot szerezne, és számos ellenzéki törpepárt kiesése miatt ez akár a mandátumok háromnegyedét is jelenthetné számára. Az országos pártverseny állása lényegében változatlan 2022 ősze óta.

Egy most vasárnapi, feltételezett európai parlamenti választáson a megkérdezettek több mint fele részt venne, és

• 56 százalékuk a Fidesz–KDNP listájára szavazna,
• második helyre a Demokratikus Koalíciót mérték 14 százalékkal,
• a Momentum és a Mi Hazánk is 6-6 százalékot érne el,
• a Kutyapárt 4,
• az LMP 3,
• az MSZP 2,
• a Jobbik 2,
• a Párbeszéd 1 százalékra lenne képes.

Ez a DK-nak három, a Momentumnak és a Mi Hazánknak egy-egy mandátumot jelentene a kiosztható 21-ből. A kormánypártok akár 16 mandátumot is elvihetnének, ami hárommal jobb a 2019-es eredményüknél.

Az intézet minden esetben a magyarok preferenciáit vizsgálja egy feltételezett most vasárnapi választáson, tehát az országgyűlési választási részvételüket biztosra ígérők (az összes válaszadó több mint héttizede) körében kutatja a pártpreferenciákat.

Ezek alapján is stabilan vezet a Fidesz (48 százalék), a Demokratikus Koalíció (hét százalék) pedig őrzi vezető helyét a korábbi hatpárti összefogás résztvevői között. A harmadik öt százalékkal a Mi Hazánk Mozgalom. A Momentumot és a Jobbikot három-három százalékra mérték, az MSZP-t és az LMP-t egy-egy százalékra, ahogy a Jakab Péter-féle Nép Pártjánt is. A Párbeszéd támogatottságát nem tudták kimutatni. A 2022. áprilisi, hatpárti közös lista 36 százalékot kapna, a Kétfarkú Kutya Párt négy százalékot.

Az ellenzék nem tud profitálni a nehézségekből

Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója korábban arról beszélt lapunk kérdésére: megvan a kockázata annak, hogy lesz lemorzsolódás a kormánypártok táborából, viszont nincs hova vándorolniuk a szavazóknak.

Ez egyébként sem úgy szokott történni, hogy valaki a Fidesz-bázisból rögtön ellenzéki szavazó lesz. A pártot nem választó bizonytalanok tábora bővülhet, onnan esetleg lehet átszivárgás, de az ellenzék jelenleg nem képez olyan húzóerőt, hogy hozzájuk forduljanak

– fejtette ki az elemző.

Novák Zoltán szerint az ellenzéki oldalon látható mozgások a belső dominanciaharc eredményei, elsősorban a Demokratikus Koalíció próbálkozik azzal, hogy minél előbb pozíciót fogjon, ennek érdekében erőteljesebb, radikálisabb ellenzéki vonalat képvisel. Az ellenzéki térfélen változhatnak a választói preferenciák, de Novák Zoltán kevés esélyét látja annak, hogy élni tudjanak a lehetőséggel. Megjegyezte: „A Fidesz szerencséje, hogy a kockázatot enyhíti az erős, jól szervezett ellenzék hiánya.”

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)