A terület, ahol a kormány teljesen behúzta a kéziféket

„Az elmúlt időszakban környezet- és természetvédelmi szempontból semmilyen pozitív változás nem történt, sőt néhány központi intézkedés következtében a helyzet aggasztóbb, mint valaha” – jelentette ki az Index megkeresésére Rodics Katalin, a Greenpeace természetvédelmi kérdésekben jártas szakértője.

Az Index legutóbb tavaly áprilisban, közvetlenül a választások után kérdezte a zöldszervezetet arról, hogy milyen folyamatokat szorgalmaznak az új kormányzati ciklusra. Ekkor kérésként hangzott el, hogy az országgyűlési képviselők döntéseik során a zöldszempontokat is vegyék figyelembe.

Sajnos ez nem így lett, az elmúlt időszakban több olyan intézkedést is megszavaztak – vagy rendeleti úton vezettek be –, amely tovább rontott a már amúgy sem túl fényes összképen

– mondta Rodics Katalin.

Válság a környezetvédelemben is?

Példaként említette a komoly felháborodást kiváltó tűzifarendeletet, mely lehetőséget ad arra, hogy kivágják a védett területen elhelyezkedő erdőket. A Greenpeace szerint az intézkedés indokolatlan volt, az idén kivágott fa ugyanis vizes, így alkalmatlan tüzelésre, és mint azt mindenki a saját bőrén is tapasztalja: a rezsiválságra semmilyen megoldással nem szolgált.

Ez egy rendkívül rövidlátó, ökológiai szempontból kifejezetten veszélyes intézkedés volt. Mi továbbra is azt követeljük, hogy vonják vissza ezt a rendeletet

– emelte ki a Greenpeace képviselője.

Emlékeztetett, hogy a közelmúltban a természetre káros ipari beruházások sem szűntek meg, Debrecenben például az autógyár mellett akkumulátorgyár is épül. A szervezet képviselője hangsúlyozta: alapvetően nem a beruházásokkal van gondjuk, hanem azzal, hogy azokat hova teszik, jelenleg ugyanis hazánk legértékesebb termőtalaját használják el gyárak felépítésére, miközben máshol az értéktelen rozsdaövezetek „hegyekben állnak”.

Rodics Katalin még egy ügyet kiemelt az elmúlt időszakból, ez pedig a Fertő tavi beruházás volt. Mint ismert, az állam tavaly nyáron gazdasági okok miatt függesztette fel az óriásberuházást, a döntéshozók ekkor azt ígérték, hogy átgondolják a terveket. A Greenpeace ekkor abban reménykedett, hogy egy kisebb, a természettel összhangban végzett áttervezésre kerülhet sor. Decemberben ugyanakkor megszületett egy újabb engedély, a beépíthető területet ráadásul 50 százalékkal növelték, ami a természetvédők szerint elfogadhatatlan.

A zöldszervezet úgy véli, hogy az elhibázott döntések ellenére soha nem késő cselekedni, a legfontosabb célokat hét pontban határozták meg, ezek az alábbiak:

• Magyarországnak egészséges élelmiszerre van szüksége, ezért a vegyszeres nagyüzemi mezőgazdálkodás helyett a természettel összhangban működni képes ökogazdálkodási formákat kell támogatni. Utóbbihoz az agrárképzések fejlesztésére is szükség lesz.
• Magyarországnak tiszta energiára és hatékony energiafelhasználásra van szüksége, ezért támogatni kell az energiahatékonysági programok indulását, és törekedni kell arra is, hogy a klímaválságot fokozó energiahordozókat minél előbb leváltsuk megújuló energiaforrásokra.
• Magyarországnak tiszta vízre és hatékony vízfelhasználásra van szüksége, amihez elengedhetetlen a vízgazdálkodásunk radikális átalakítása. Rodics Katalin ezzel kapcsolatban megjegyezte: a folyóvizeink 98 százaléka külföldről érkezik, és jelenleg több víz folyik ki hazánkból, mint amennyi bejön. Hangsúlyozta, hogy az évtizedek óta tervezett víztározókat most már valóban ki kellene alakítani, ily módon a mezőgazdaságnak nem a későbbi ivóvíztartalékainkat kellene felélni.
• Magyarországnak gazdag természeti kincsekre van szüksége, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy ne lehessen olyan gazdasági célú tevékenységet végezni, amely a természet kárára történik. A Greenpeace képviselője ez ügyben felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban a klasszikus védett területek csak az ország tíz százalékát teszik ki. Ehhez jönnek még az európai uniós Natura 2000 területek, ahol ugyan némileg korlátozottan, de lehet folytatni gazdasági tevékenységet.
• Magyarországnak tiszta levegőre van szüksége, ezért fejleszteni kell a közösségi közlekedést és a kerékpáros infrastruktúrát, illetve lehetővé kell tenni, hogy mindenki hozzáférjen a tiszta fűtési módokhoz.
• Magyarországnak független és erős természetvédelmi testületekre van szüksége, kell hogy legyen Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium, illetve egy független környezet- és természetvédelmi hatósági rendszerre is szükség van. Utóbbi azért különösen fontos, mert a gazdasági döntéshozókkal szemben jelenleg nagyon kevés szavuk van a természetvédőknek.
• Magyarországnak igazságos zöldgazdaságra van szüksége, ezért az élővilágunkat pusztító eldobható kultúránkat és a növekedésfókuszú gazdaságunkat át kell alakítani, hogy az fenntartható, igazságos, természet- és emberközpontú legyen. A szervezet azt szeretné, hogy minden nagyobb döntés előtt készüljön egy hatásvizsgálat arra vonatkozóan, hogy az adott cél elérhető-e valamilyen alternatív, környezetkímélő módon.

Megkésett, de szükséges lépés volt az energiaügyi minisztérium létrehozása

A Greenpeace az energiához köthető kérdésekkel is kiemelten foglalkozik, így a szervezet területi szakértője, Perger András az ide vonatkozó intézkedéseket is kommentálta lapunknak.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lemondása után december 1-től létrejött a Lantos Csaba vezette energiaügyi minisztérium, ide tartozik jelenleg a környezetvédelem is.

Perger András álláspontja szerint ez egy megkésett, de mindenképpen szükségszerű lépés volt a kormány részéről.

„A háború kitörése óta látszik, hogy az energiával kiemelten kell foglalkozni, így az új kormány megalakulásakor némileg csodálkoztunk is, hogy a területnek nincs külön minisztériuma. Ha visszaemlékszünk, a döntéshozók sokáig azt hangsúlyozták, hogy nincs gond, a rezsicsökkentés mindenre megoldást nyújt. Aztán nyáron kiderült, hogy ez nem így van, pár hónappal később pedig létre is jött az új tárca” – emlékeztetett a Greenpeace képviselője, aki a területhez köthető egyéb döntésekről nehezen tud jót mondani.

Úgy látja, hogy a kormány a válság kellős közepén „hátraarcot fordított”, legalábbis szerinte nem lehet másképp értelmezni azt, hogy októberben az új napelemes rendszereknél a hálózatra való betáplálást felfüggesztették.

Azt hittük – és a kormány évekig ennek megfelelően viselkedett –, hogy a napelemprogram egy sikersztori lesz, az elmúlt években villámszerűen fejlődött ez a terület. Nagy léptekkel haladtunk előre, aztán a döntéshozók egyszer csak behúzták a kéziféket, az okok máig ismeretlenek

– mondta a szakértő.

A Greenpeace képviselője kitért arra is, hogy a szélenergiával még rosszabbul állunk, a jelenlegi jogszabályok értelmében gyakorlatilag nem lehet szélerőművet építeni hazánkban.

A szervezet régóta próbál rámutatni, hogy a helyileg elérhető megújuló energiaforrásokra kellene támaszkodni, ezek hiányát és fontosságát a rezsiválság a gyakorlatban is megmutatta.

„A saját erőforrásaink helyett más országoknak vagyunk kiszolgáltatva. Ez eddig sem volt szerencsés, de a következmények most mindenki számára világossá váltak” – hangsúlyozta Perger András.

A Greenpeace szakértői összességében úgy látják, hogy a legnagyobb előrelépés annak köszönhető, hogy először a pandémia, majd az energiaválság hatására sokaknak változott a hozzáállása. Számos családban előtérbe kerültek a Magyarországon megtermelt élelmiszerek, illetve rájöttünk arra is, hogy nem feltétlenül kell mindig 25 fokban vagy legalábbis az elavult állapotuk miatt kényszerűségből túlfűtött lakásokban ülni. Úgy vélik, ezen az úton kellene menni tovább, de a valódi változáshoz kormányzati akaratra is szükség lesz.

(Borítókép: Vadludak a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Fotó: Oláh Tibor / MTI)