Folytatódik a MOK és a BM vitája: sárdobálást, szappanoperát emlegetnek

„A Belügyminisztérium sajtótájékoztatóján féligazságok hangzottak el, az igazság másik fele nálunk van” – így reagált az Indexnek Soós Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Háziorvosi Csoportjának vezetője Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár kijelentéseire, miszerint a kamara magatartása felelőtlen.

Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) küldöttközgyűlése szombaton egyhangúlag megszavazta, hogy az eseményen megfogalmazott azonnali és hosszú távú célok elérése érdekében a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződést, helyezzék letétbe feladatellátási szerződésük felmondását, a kórházi orvosok pedig önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe. Döntésüket azzal indokolták, hogy a magyar egészségügy helyzete tarthatatlanná vált. A történtekre reagálva az Országos Mentőszolgálat és a Belügyminisztérium közös sajtótájékoztatót szervezett vasárnapra, ahol a fenti kijelentések mellett Takács Péter arról is beszélt, hogy az orvosi kamara nyomásgyakorlása a betegbiztonságot veszélyezteti.

Célunk épp ezzel ellenkező: az orvosok egyhangú visszajelzése szerint a béremelés ellenére sincsenek meg a minőségi munkavégzéshez szükséges feltételek. Döntésünk épphogy erre próbálta felhívni a figyelmet, azt remélve, hogy ily módon hosszú távon a betegek is nagyobb biztonságban lesznek

– hangsúlyozta Soós Zoltán.

Kiemelte, hogy nem az ügyeleti rendszer átalakításával van gondjuk, hiszen ebben a kérdésben valóban tárgyaltak a kormánnyal, aminek eredményeként több kérésüket be is építették, így jött létre végül egy olyan javaslat, amely mindkét fél számára elfogadható. A MOK kérése – miszerint a háziorvosok ne írják alá az új szerződéseket – 

Soós Zoltán lapunknak reagált arra is, hogy az államtitkár a sajtótájékoztatón bemutatta egy levelezésüket, amelyben a fentiekkel összhangban valóban elfogadhatónak minősítette a szerződést.

„Azzal együtt minősítettem elfogadhatónak a szerződést, ha teljesül két kitétel: az egyik, hogy a díjtételek kövessék az inflációt, a másik pedig, hogy ne kényszerítsék titoktartásra az orvosokat. Az e-mailnek ez a része már nem került elő a sajtótájékoztatón” – mutatott rá.

Csak az alapellátásban van három problémás terület

A MOK Háziorvosi Csoportjának vezetője arra a kérdésre, hogy a két kitétel mellett milyen egyéb változásokra lenne szükség az alapellátásban, négy tényezőt említett:

• Meg kell fontolni a fix és területi díjak elvételét, az ugyanis a hó végén praxisonként 450 ezer forintos mínuszt jelent.
• Ezeket a díjakat ráadásul a finanszírozás minőségi indikátorrendszerébe csoportosították át, ahonnan visszaszerezhetőségük bizonytalan, és amely indikátorok jelen formájukban nem alkalmasak az orvos teljesítményének mérésére, és indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozzák az egyébként éppen támogatni szükséges aprófalvas vidéki és a nagy betegszámot ellátó praxisokat.
• Emellett a rezsikérdés máig megoldatlan, nincs egyértelmű válasz, hogy a praxisoknak miként kellene kigazdálkodniuk, ez szintén több százezer forintos pluszterhet jelenthet.
•  A negyedik pedig, hogy általánosságban nagy a bizonytalanság a jogi kérdésekben, mind a praxishatárok kijelölése, mind a praxisalap megteremtése kérdéses.

Soós Zoltán kijelentette: ezek valós, húsba vágó problémák, nincs vita ebben az orvosok között. A szakember ezért is sajnálja, hogy a szombati küldöttgyűlés pártpolitikai színezetet kapott, pusztán azért, mert Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció egészségügyi árnyékminisztere is jelen volt mint országos küldött.

„Innentől kezdve a MOK lett a DK bábja, holott az orvosi kamara tagjai közül bárki részt vehetett az eseményen. Komáromi Zoltán nem pártpolitikusként, hanem orvosi kamarai tagként volt jelen, épp úgy, mint bárki más az eseményen” – mondta a háziorvos.

Egyik fél szerint sem cél a személyeskedés

A MOK álláspontja szerint a személyeskedés, a „másik besározása” helyett a célokra kell fókuszálni. A következő lépés a hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezet kidolgozása a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek bevonásával.

Lapunk kereste a Belügyminisztériumot is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a történtek után egy asztalhoz ülnek-e még a MOK tagjaival, jogosnak érzik-e valamely, a kamara által megfogalmazott kritikát, a fejlemények tükrében várható-e valamilyen módosítás, változás. A tárca az Indexnek azt írta:

A Belügyminisztérium a sajtótájékoztatóval lezártnak tekinti a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli országos küldöttgyűlésén elhangzottakra történő reagálást, semmilyen módon és formában nem kíván egy szappanopera szereplőjévé válni – a parttalan üzengetéseknél fontosabb a betegek érdekében végzett érdemi munka.

(Borítókép: Vasvári Tamás / MTI)