Megdőlt egy korábbi tévhit a marihuána legalizációjával kapcsolatban

A legalizáció egyik érve a kannabisz gyógyító, főleg depressziót enyhítő hatása – ennek valóságtartalmát vizsgálta meg a Drogkutató Intézet (DI) 2017–2021 között írott tanulmányok segítségével.

Az egészséges, illetve depressziós alanyokat vizsgáló tanulmányok 75 százalékánál a kannabiszfogyasztás a tünetek súlyosbodásával járt együtt. A depresszió enyhülését a a tanulmányok kevesebb mint 5 százaléka észlelte, míg a maradék 20 százalék nem talált összefüggést. 

Bár a vizsgálatok következtetései nem teljesen egybehangzók, elsöprő többségük megkérdőjelezi azt a feltevést, hogy a kannabisz jelentős szerepet játszhatna a depresszió gyógyításában.

Beszélni kell róla

A kutatás fontosságát jelzik a mentális egészségünkre vonatkozó – sok esetben igencsak riasztó – statisztikai adatok: a felnőtt lakosság közel 15 százaléka átesik életében legalább egy depressziós epizódon, és minden adott évben a népesség 6-8 százaléka, illetve minden adott hónapban 2-4 százaléka szenved emiatt.

A depresszió azért is igényel fokozott odafigyelést mind a környezet, mind az egészségügy irányából, mert mortalitása kiemelkedően magas: a betegek 35-50 százaléka legalább egyszer szuicidiumot kísérel meg.

A helyzet súlyosságából adódóan egyre nagyobb figyelem irányul a depressziót kiváltó tényezők megismerésére, amelyek között szerepel a különféle szerek fogyasztása és a szerhasználati zavar is.

Egy, az Egyesült Államokban elvégzett felmérés alapján a depresszióval diagnosztizált betegek több mint fele használt már életében kannabiszt, ám még inkább figyelemre méltó az, hogy a fiatalkorú depressziósok között jóval magasabb ez elmúlt évi kannabiszfogyasztás (25 százalék), mint a felnőtt depressziósok esetén (12 százalék).

A kannabiszhasználat és a depressziós tünetek között dózis-hatás kapcsolat figyelhető meg. Mindez azt jelenti, hogy minél gyakoribb a kannabiszfogyasztás, annál nagyobb értéket kaptak a depressziót felmérő skálán

– olvasható a DI kutatási összefoglalójában, amelyben hozzáteszik, hogy az orvosi kannabisz sikerei ugyanakkor vitathatatlanok a kemoterápia indukálta hányinger és hányás, különféle rohamok, szklerózis multiplexhez köthető és más, nem rákos eredetű fájdalom csökkentésében. Vizsgálatuk kifejezetten az utcán beszerezhető marihuánára és a depresszió kapcsolatára irányul.

A tanulmányban kitértek arra is, hogy a kannabiszhasználat fő motivációi között a fájdalom, a szorongás, a depresszió, a poszttraumás stressz és az alvási problémák szerepelnek, ami arra utal, hogy sokunkat épp ezen problémák megléte predesztinálhat szerfogyasztásra.

Ám a kannabiszfogyasztás pillanatnyi megkönnyebbüléssel jár csupán, mert a tünetek súlyosságát elrejti a »betépés« érzése. Így ez nem valós terápiás hatás, hanem inkább azonnali, de átmeneti megkönnyebbülésérzés, amelyet önmaguktól felidézni vagy szabályozni nem tudnának a betegek. Ezt nevezzük negatív megerősítésnek, ami azt jelenti, hogy az averzív ingert (szorongást – a szerk.) megszüntetjük például a kannabisz használatával, de így fennmarad a káros viselkedés

– fejtette ki a DI.

A tanulmányban a hosszú távú kitettség következményeire is felhívták a figyelmet, e szerint a kannabiszhasználók 8,9 százalékánál alakul ki függőség, és az érintettek több mint fele tapasztalhat jelentősebb elvonási tüneteket, többek között alvásproblémát, rémálmokat, rosszullétet.

A vizsgálat eredménye csak a jéghegy csúcsa

A DI álláspontja szerint ugyanakkor nem csak a depresszióval összefüggő következtetések miatt nem érdemes legalizálni hazánkban a marihuánát, a kérdés ennél jóval összetettebb. Az intézet legutóbb akkor szólalt fel a legalizáció ellen, amikor alig több mint egy héttel ezelőtt Kanada legnagyobb tartományában dekriminalizálták a kemény drogokat, így többek között a heroint is.

„Nyilvánvaló, a marihuána legalizációja a drogliberalizációs oldalnak csak az első lépés. Később a heroinhoz hasonló kemény drogok is sorra kerülnek, mint ahogy Kanadában is láthatjuk. (…) A keménydrog-dekriminalizáció beláthatatlan következményekkel járhat. Veszélyes az egyénre, a családra és a teljes nemzetközösségre nézve. (…) Társadalmunkat meg kell védeni a biztonságos, tudatos és mértékadó szerhasználat délibábjától” – közölték lapunkkal korábban.

(Borítókép: David McNew / Getty Images)