Idea: Kiderült, miért volt kárhozatra ítélve az előválasztás eredménye

Az IDEA Intézet azt vizsgálta, hogy az előválasztási eljárás milyen körülményektől függően tudta növelni vagy éppen csökkenteni az ellenzéki összefogás közös egyéni jelöltjeinek áprilisi teljesítményét.

Mindezek megismeréséhez az elemzés többek között vizsgálta az előválasztási részvételtől kezdve az egyéni jelöltekre adott szavazatok koncentráltságán át a jelöltek előválasztáson nyújtott teljesítményét befolyásoló olyan tényezőket is, mint a választási előélet és a személyes reputáció.

Az elemzés továbbá arra is rámutat, hogy az országgyűlési választásokon sem az inkumbens jelöltek (már országgyűlési képviselők), sem a korábbi választáson már elindultak közül kikerült jelöltek nem teljesítettek jobban e választási előéletet nélkülöző társaiknál.

Azok viszont, akik nagy szavazatkülönbséggel tudtak győzni (domináns jelölt) az előválasztáson, jelentősen jobb eredményt értek el áprilisban azoknál, akik nem tudtak ennyire elsöprő győzelmet aratni. E jelölt megtalálásához ugyanakkor nem feltétlenül indokolt előválasztást tartani, a pártok közötti tárgyalásos megállapodásnál nagy valószínűséggel figyelembe vehető ez az információ.

A vizsgált változók alapján az látható, hogy az előválasztás körülményei és az ellenzéki összefogás közös egyéni jelöltjeinek teljesítménye közötti kapcsolat nem közvetlen, hanem áttételes. Az előválasztás után még számos tényező (kampány intenzitása, közös jelölt reputációja a bizonytalanok körében stb.) befolyásolhatja az országgyűlési választásokon mutatott teljesítményt.

Az adatokból pusztán arra lehet következtetni, hogy az előválasztás leginkább ott tud esélynövelő szerepet betölteni, ahol a részvétel kellően magas (a bizonytalanok is minél nagyobb arányban vesznek részt várhatóan rajta), és nincs domináns szereplő az összefogás pártjainak jelöltjei között, illetve nem nagy a tét, mert a választókerületben kicsi a győzelmi esély a Fidesz–KDNP jelöltjével szemben.

A teljes elemzés ezen a linken érhető el.

(Borítókép: Márki-Zay Péter 2021. október 17-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)