Az ellenzék nagy innovációjának indult, most már kérdéses a sorsa

Az ellenzéki előválasztások története 2019-ig nyúlik vissza. Az önkormányzati választás előtt Karácsony Gergely először az MSZP-n belüli főpolgármester-jelölti előválasztáson győzte le Horváth Csabát, hogy aztán a DK-s Kálmán Olgát, valamint a momentumos Kerpel-Fronius Gábort is megelőzve legyen főpolgármester-jelölt. Karácsony Gergely végül az éles választást is sikerrel vette.

A hatpárti ellenzéki szövetség hosszú egyeztetések után a 2022-es országgyűlési választások előtt is az előválasztás formuláját hívta segítségül, hogy döntsenek az egyéni jelöltekről, valamint a miniszterelnök-jelöltről. Az egyéni jelöltekre egyfordulós rendszerben, a miniszterelnök-jelöltekre két körben lehetett voksolni. A második fordulóba az elsőben a három legtöbb szavazatot kapó jelölt jutott: Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter. A két forduló között a főpolgármester visszalépett a hódmezővásárhelyi városvezető javára, aki meg is nyerte az előválasztást, de 2022 áprilisában a Fidesz–KDNP újra kétharmados parlamenti többséget szerzett.

Legyen, ne legyen, hogyan legyen?

Lukács László György keddi sajtótájékoztatóján bejelentette: a Jobbik azt javasolja: ahol a helyi közösségek nem tudnak dönteni a helyi jelöltekről, ott legyen előválasztás akár a polgármesteri pozícióra, akár a képviselői székekre pályázók között.

Ez annyiban térjen el a korábbitól, hogy pártlogómentes legyen az előválasztás. Ne pártlogók mentén szerveződjön a kampány, hanem személyek, üzenetek és programok alapján

– közölte a Jobbik frakcióvezetője.

A párt új típusú előválasztásról szóló javaslata összhangban van azzal az elképzelésükkel, hogy pártérdekektől mentessé tegyék az önkormányzati politizálást, erről itt írtunk bővebben.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke még egy szeptemberi háttérbeszélgetésen aláhúzta: „az eredmények ismeretében kudarcos projekt az előválasztás”, mert az így kiválasztott legesélyesebb jelöltek közül is sokan veszítettek az egyéni választókerületükben a 2022-es országgyűlési voksoláson. Az EP-képviselő azt is elmondta, hogy ilyen formában nem támogatnának egy újabb előválasztást.

2023 elején az MSZP kérdésünkre elárulta: „A párt választmánya úgy döntött, hogy elkezdjük felépíteni a 2024-es önkormányzati előválasztás kereteit, és elkezdjük az egyeztetéseket az indulásokról és a jelöltekről a többi párttal.”

Az LMP a választás óta a technikai kérdések helyett a tartalmi politizálás fontosságát hangsúlyozza, korábban lapunk kérdésére annyit leszögeztek az önkormányzati választással összefüggésben, hogy „általános gyakorlat aligha lesz, hiszen ahány település, annyi helyzet”.

A Momentum ugyanebben a cikkben azt válaszolta lapunknak, hogy nem szabad elvetni az előválasztás lehetőségét az önkormányzati választás előtt. Donáth Anna, a párt EP-képviselője jövőértékelő beszéde után az ATV Egyenes Beszéd című műsorában úgy fogalmazott, hogy politikai innováció az előválasztás, de le lehet vonni következtetéseket, ők ezt meg is tették.

Nem önmagában az előválasztással van a probléma. Sokat kellene még arról vitázni, hogy miben lehet javítani az előválasztást, ha fenn szeretnénk tartani ezt az intézményt. Sok ponton olyan kompromisszum köttetett a játékszabályoknál, amelyekről utólag beigazolódott, hogy emiatt felemásra sikerült. Az, hogy nem volt kétfordulós az előválasztás, nagy hiba volt, elvett az előválasztás jelentőségének éléből

– fejtette ki véleményét Donáth Anna.

Tordai Bence 2022 nyarán lapunknak adott interjújában úgy vélekedett az előválasztásról, hogy néhány kisebb hibát elkövettek a szabályok megállapításánál, de ezek nem voltak perdöntők. A Párbeszéd társelnöke kérdésünkre akkor a részletekbe is belement: „Szerettük volna, ha van listás előválasztás, vagy ha a rangsorolásos választások módszertanát alkalmazzuk, ami talán alkalmas arra, hogy egy fordulóban nagyobb integráló erővel bíró jelölteket találjunk. Ez egyszerre kielégíti azokat a feltételeket, hogy ne legyen bonyolult és drága, de a másodlagos preferenciák is érvényesüljenek, és olyan jelöltek álljanak végül sorompóba, akik a legtöbb ellenzéki számára támogathatók.”

„Szükség lenne rá, de nem biztos, hogy lesz”

Horn Gábor úgy látja, hogy szükség lenne előválasztásra, de abban nem biztos, hogy lesz is az önkormányzati választás előtt. A Demokratikus Koalíció gyakorlatilag kudarcként élte meg az előválasztást, az ellenzéki tárgyalásokon pedig meghatározó szerepe lesz a pártnak.

Olyan rendszerre lenne szükség, hogy ahol van megállapodás, vagy ellenzéki polgármesterek vannak, ott szükségtelen az előválasztás, ahol viszont több jelölt van, akár függetlenként, akár pártjelöltként indulva, ott működőképes és szükséges lenne ez az intézmény.

A Republikon Intézet vezetője szerint elsősorban a polgármesterjelölteknél lenne értelmezhető az előválasztás, de bizonyos esetekben egyéni jelölteknél is lehetne egy egyfordulós, könnyen lebonyolítható rendszer, helyben kialakított jelöltállítással, valamekkora támogatói aláírási számmal az induláshoz, amivel igazolná a jelölt, hogy van mögötte támogatottság.

Sikeres projekt volt a 2022-es országgyűlési választásokat megelőző ellenzéki előválasztás? – kérdeztük az elemzőt.

Az elmúlt tizenkét év ellenzéki projektjei közül a legsikeresebb volt. 2010 óta az egyetlen pillanatot hozta, amikor szinte minden kutatásban legalább döntetlen volt az állás, de olyan is előfordult, amiben vezetett az ellenzék

– hangsúlyozta Horn Gábor, hozzátéve: működött az intézményrendszer, működött, hogy az ellenzéki pártoknak ki kellett menniük az utcára, megszólítani a választókat, miközben több tízezer ember vett részt a folyamatban aktivistaként, és több mint 800 ezer résztvevő volt a két fordulóban. Az előválasztás az ellenzéki pártokra irányította a figyelmet a 2021. őszi időszakban.

Horn Gábor arra is emlékeztetett, hogy még a Fidesznek is reagálnia kellett erre, ezért indult az akkori Stop, Gyurcsány, Stop, Karácsony! aláírásgyűjtés. Az elemző úgy véli, az előválasztás teljesítette három funkcióját:

• A közönség döntsön a jelöltekről, ne a pártok.
• Mobilizációs funkció.
• Az ellenzék láthatóvá tétele a kommunikációs térben.

Horn Gábor ugyanakkor megjegyezte azt is, egy komoly problémája volt az előválasztásnak – ez a veszély pedig a következő alkalommal is fenyeget –, hogy olyan alkuk születnek, amelyek megkérdőjelezik az előválasztást, „például a Jobbik és a DK a fél országot felosztotta egymás között, ez megszüntette az előválasztás funkcióit az érintett helyeken, nem volt valódi verseny. Ha van előválasztás, azt komolyan kell venni.”

Az elemző ezzel együtt is leszögezte, hogy a választási vereség egy másik történet, nem az előválasztás tehetett a kudarcról, „nem az előválasztást kell elvetni, hanem jól kell csinálni”.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)