Az elemző szerint profin volt felépítve az Orbán-beszéd, de ezek a témák hiányoztak

Nagy Attila Tibor kérdésünkre úgy foglalta össze Orbán Viktor évértékelőjét, hogy

felépítésében a beszéd koncentráltabb, feszesebb volt, mint az utóbbi néhány évértékelő. Az első hosszabb szakaszban a háború, a másodikban az infláció elleni küzdelem, a gazdaságpolitika szerepelt. A második következett az elsőből, hiszen a brüsszeli háborús szankciókat kárhoztatta most is a szónok.

A két nagy szakaszból következik a két fő téma is: „háború és szankciók, eköré csoportosította a miniszterelnök a gondolatait”.

Az évértékelőről percről percre tudósításban számoltunk be, itt olvashatja.

Nagy Attila Tibor úgy látja, a beszéd

meglehetősen profin volt felépítve, és Orbán Viktor most jó formában volt: lendületesen, határozottan adott elő, aminek olyan célja is volt, hogy továbbra is egyedüli kormányképes erőként tekintsenek rá a magyar választópolgárok. Ehhez képest az ellenzékről megint lesajnáló, olykor gúnyolódó hangon beszélt, felhasználva a kormánypárti médiarendszerben már sokszor elmondott toposzokat, paneleket, például: »Gyuri bácsi«, »dollárok«.

A miniszterelnök a háborúval kapcsolatban alapvetően az ismert kormányzati álláspontot foglalta össze, a mostani beszéd nagy része fellelhető a korábbi berlini felszólalásában vagy más interjúkban – folytatta az elemző, hozzátéve: ugyanakkor újdonság, „hogy emlékeim szerint Orbán Viktor most először beszélt nyilvánosan egy új világháború veszélyéről, és ez már önmagában is eléggé komorrá festette a beszéd ezen részének tónusát. Az eddig ismert érveket meglehetősen provokatív felütésben adta elő: nem csak »Brüsszel« kapta meg a magáét, az ukrán vezetésnek eléggé bántó kitétel az »ez a szlávok háborúja« és az »ez nem a mi háborúnk« is. Ahogy várható volt, kritizálta a kárpátaljai magyarok helyzetét, mintegy jelezve, véget ért a magyar kormány türelme, és most már felemlegeti a nehéz helyzetüket”.

„Mintha most elmaradt volna az inflációért való felelősséghárítás”

Nagy Attila Tibor úgy érezte,

mintha most elmaradt volna az inflációért való felelősségáthárítás, a kormány felelőssége és lehetősége kapott nagyobb szerepet a beszédben az infláció leállításáért. Várható volt, hogy dicsérte a nemzeti konzultációt, a 13. havi nyugdíjat, a családtámogatást. Újdonság a tömegközlekedési vármegye- és országbérlet, ehhez hasonlót – németországi mintára – tavaly az LMP is követelt, igaz, ezt már nem tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor beszédében kitért arra is, hogy egy iskolában milyen gyalázatos dolog történt. A kormányfő világossá tette, „a pedofíliára nincs bocsánat, a gyerek szent és sérthetetlen, a felnőttek dolga pedig, hogy bármi áron megvédjék a gyerekeket”. Nagy Attila Tibor ezzel kapcsolatban arra számít, hogy ezen a területen további jogszabály-módosítások, „akár a véleménynyilvánítási szabadság további korlátozása is elképzelhető a genderlobbi, a pedofilok elleni fellépés ürügyén”.

Mi hiányzott a beszédből?

Nagy Attila Tibor a beszéd hiányzó pontjai közé sorolta, hogy

nem volt szó az akkumulátorgyárak elleni, az utóbbi időben nagyobb nyilvánosságot kapott tiltakozásról.

A Schadl–Völner-ügyről sem ejtett szót a kormányfő, a per tegnap kezdődött. A politikai elemző megjegyezte: „Persze, ennek a két témának az elő nem fordulása egyáltalán nem meglepő, a kormánynak érdeke, hogy ezeket a kínos ügyeket ne emelje fel a maga szintjére”.

(Borítókép: Orbán Viktor 2023. február 18-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)