Durva politikai viták kezdődhetnek a jövő héten

Február 20-ára ellenzéki kezdeményezésre rendkívüli országgyűlési ülést hívtak össze, amelyen a következő három ügyet vitatták volna meg a képviselők:

• Az akkumulátorgyártással foglalkozó üzemek és létesítmények építéséről szóló döntésekben való társadalmi részvétel.
• Az önkormányzat építési hatósági jogkörének visszaállításához szükséges szabályok módosítása.
• A munkavállalók védelme érdekében a kormányzat által kötött stratégiai partnerségi megállapodások felülvizsgálata.

Az ülés a kormánypárti képviselők távolmaradása következtében határozatképtelen volt, így csak a napirend előtti felszólalások hangzottak el, amelyekről itt számoltunk be.

Vita az akkumulátorgyárakról

A Fidesz-frakció a rendkívüli ülést az alábbi indokkal hagyta ki:

Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos vitát a parlament a következő rendes ülésének napirendjére tűzi. Ezzel indokolatlanná vált a mai ülésnap, azon a kormánypártok képviselői nem vesznek részt. Továbbra is elvárjuk, hogy valamennyi beruházás a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági normák maradéktalan betartásával valósuljon meg.

A február 27-én, hétfőn kezdődő tavaszi ülésszak témái között tehát ott lesznek az akkumulátorgyárakkal összefüggő kérdések. A vita borítékolható, az ellenzék már a rendkívüli ülésen is kemény kritikával illette a kormány akkumulátorgyár-építési stratégiáját.

Napirenden a NATO-csatlakozások

Napirendre kerül a parlamentben Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációja, az erről szóló vita szerdán kezdődik.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok balatonfüredi frakcióülése után elárulta: Orbán Viktor arra kérte a két frakciót, hogy támogassák a ratifikációt, a javaslatnak viszont vannak ellenzői, mert ezeknek az országoknak a politikusai korábban sértegették Magyarországot.

A helyzet rendezésének érdekében felkérték Kövér László házelnököt, hogy küldjön a két országba parlamenti delegációt. Kocsis Máté egyébként kis esélyét látja annak, hogy végül ne támogatnák a ratifikációt.

Vita ebben a kérdésben kevésbé valószínű, az ellenzéki politikusok támogatják Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, sőt többször is kritikával illették a kormányoldalt a ratifikáció napirendre vételének csúszása miatt.

Politikai nyilatkozat a háborúról

Kocsis Máté azt is bejelentette, hogy az országgyűlés elé hét pontból álló politikai nyilatkozatot terjesztenek, amelyben a háborúval kapcsolatos álláspontjukat rögzítik.

Ebben többek között szerepelni fog, hogy elkötelezettek a béke mellett, azt várják el a nemzetközi közösségtől, hogy a béke érdekében lépjen fel, és kerülje a háború kiterjedésével járó lépéseket. Továbbá elítélik Oroszország katonai agresszióját, a brüsszeli döntéshozóktól pedig elvárják, hogy ne hozzanak olyan intézkedéseket, amelyeknek a gazdasági kárai nagyobbak, mint az előnyei.

Az országgyűlés körülbelül pont egy évvel ezelőtt már elfogadott egy hasonló politikai nyilatkozatot, az tíz pontból állt, és itt írtunk róla.

Újabb vállalás Brüsszel felé

Az országgyűlés 2022 második felében is számos olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely az Európai Bizottsággal történő megállapodás érdekében született. A törvényhozásnak tavasszal is lesz ilyen feladata.

„Részemről az igazságszolgáltatási mérföldkő teljesítése a következő feladat” – válaszolta Varga Judit a januári, lapunknak adott interjújában arra a kérdésünkre, hogy mi a következő lépés a Magyarországgal szemben támasztott uniós elvárások teljesítésénél.

Az igazságügyi miniszter azt is elárulta, hogy a teljesítési határidő március 31. Azóta megjelent az „Egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenálló képességi tervhez kapcsolódó módosításáról” címet viselő csomag.

A reformokról civil szervezetekkel is egyeztetett a tárca, erről és az igazságügyi változtatások fókuszpontjairól itt írtunk.

Mi szerepel a törvényalkotási programban?

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a kormány 2023. évi tavaszi törvényalkotási programját, ebből néhány pont:

• Törvényjavaslat egyes egészségügyi és egészségbiztosítási, gyógyszerészeti tárgyú törvények módosításáról. A módosítás célja az elektronikus ügyintézés kialakítása az egészségügyi ellátásokkal, szolgáltatásokkal, szakellátási kapacitásokkal, ellátási területekkel, alapellátási körzetekkel, valamint az orvostudományi kutatások engedélyezésével, bejelentésével összefüggő hatósági eljárásokban.
• Törvényjavaslat egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyi törvények módosításáról. Ez többek között érinti a csődeljárásról szóló törvényt és a vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát is.
• Törvényjavaslat Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről.

Ősszel még durvább vita jöhet

Orbán Viktor az évértékelőn egy konkrét esetet megemlítve arról beszélt, hogy Magyarországon kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének, és ehhez a még hiányzó jogszabályok is meglesznek.

Ez azt jelenti, hogy újabb javaslatot nyújtanak be? – kérdeztük Kocsis Mátét a frakcióülés utáni sajtótájékoztatón. „Azt jelenti” – válaszolta a frakcióvezető, hozzátéve: a javaslaton még dolgoznak. Kocsis Máté kifejtette, hogy jogilag bonyolult helyzetről van szó, a következő javaslat számos területet érinteni fog, a részletekről időben tájékoztatnak.

Kocsis Máté azt már most előrebocsátotta, hogy a gyermekvédelmi rendszer szigorításából „durva európai és hazai viták lesznek”. Az új javaslatot várhatóan csak az őszi ülésszakon fogják benyújtani.

(Borítókép: Tüntetés a debreceni akkumulátorgyár építése ellen 2023. február 4-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)