Viharos körülmények között, de mától két új vármegyében élesedik az új ügyeleti rendszer

Miért épp most alakul át az ügyeleti ellátás?

A kormány már hosszú évek óta tolta maga előtt az egészségügy reformját. A 2022-es választások után a terület a Belügyminisztériumhoz került, Takács Pétert kinevezték egészségügyi államtitkárnak, az események pedig felgyorsultak. Novemberben éjszakába nyúlóan vitáztak az országgyűlési képviselők a Takács-féle javaslatcsomagról, mely többek között az ügyeleti rendszer átalakítását is tartalmazta. Decemberben az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta a törvénymódosítást.

Milyen változások várhatók az alapellátás terén?

Egyrészt a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül létrehozzák a Nemzeti Praxiskezelőt. A háziorvosi praxisok tekintetében a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. Emellett a már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

Másrészt a módosítás új alapokra helyezi az alapellátási ügyeletet, az ellátás megszervezése immár az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) feladata.

A mentők fognak ellátni, ha – mondjuk – este belázasodom?

A koncepció szerint Budapest kivételével 174 járásban, hétköznap 16 és 22 óra között, hétvégén 8 és 14 óra között elérhető az alapellátási ügyeleti szolgálat, erre az időszakra elsősorban háziorvosok jelentkezését várja a mentőszolgálat. Az ezt követő időszakban, tehát hétköznap 22 óra és másnap reggel 8 között, hétvégén pedig 14 óra és másnap reggel 8 között 81 településen 102 telephelyen lesznek jelen fizikálisan a mentőszolgálattal szerződő szakemberek, ezeket az egységeket a betegek személyesen is felkereshetik.

Mit kell tennem ahhoz, hogy ellátáshoz jussak? 

A rendszer egyelőre csak három vármegyében élesedett. Azoknak, akik Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében élnek, már most is az 1830-as számot kell hívni abban az esetben, ha nincs vészhelyzet, de valamilyen egészségügyi ellátásra mégis szükség lenne, a háziorvos pedig már nem rendel. A rögzített vonal túloldalán a mentésirányító felméri, hogy a beteget otthonában el lehet-e látni. Ha igen, de kell hozzá orvos vagy ápoló, ügyeleti kocsit küld, ha pedig a beteg állapota súlyos, azonnal kivezényli a legközelebbi mentőegységet.

Nem kockázatos egy ilyen horderejű változást egyik napról a másikra bevezetni?

A kormány ebben a kérdésben mindig a Hajdú-Bihar vármegyei pilotprogramra hivatkozik, ott ugyanis már 2021 júliusa óta ez a rendszer működik. A döntéshozók szerint az itt összegyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy a változást érdemes az ország más területeire is kiterjeszteni.

Mikor fog bekapcsolódni a többi vármegye és Budapest?

A mentőszolgálat tervei szerint áprilistól Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében élesedik az új rendszer. A további vármegyék belépése függ a helyi ingatlanállománytól, a szerződéskötések ütemétől és attól is, hogy kell-e beszerezni új eszközöket. Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója a lapunknak adott interjúban elárulta: tervben volt, hogy április-májusra Komárom-Esztergom és Békés vármegye is csatlakozzon, de az itt található telephelyek még ráncfelvarrásra szorulnak. Egyes hírek szerint Somogyban októbertől léphet életbe az új rendszer, Takács Péter államtitkár a Kossuth rádióban pedig arról beszélt, hogy 2023 decemberére Pest vármegyét, 2024 elején pedig Budapestet is bekapcsolják az új típusú ellátásba.

Országszerte tehát fokozatosan, hónapról hónapra fog megvalósulni az átalakítás, az egyes vármegyék a miniszteri közlemény kihirdetése után harminc napot kapnak az átállásra.

Milyen aggályai vannak a Magyar Orvosi Kamarának az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban?

A kamarának nem az új struktúra bevezetésével van problémája, hiszen ebben a kérdésben tárgyaltak a kormánnyal, aminek eredményeként több kérésüket is beépítették, így jött létre végül egy olyan javaslat, amely mindkét fél számára elfogadható.

Akkor miért kérték a háziorvosokat arra, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket?

A MOK küldöttgyűlése február 4-én „az azonnali és hosszú távú célok elérése érdekében” döntött a nyomásgyakorló akció mellett. Soós Zoltán, a kamara Háziorvosi Csoportjának vezetője az Indexnek úgy fogalmazott, hogy ez a lépés valójában nem cél, hanem eszköz arra, hogy az ügyeleti rendszernél sokkal komolyabb problémák ügyében is változást érjenek el az egészségügyben.

A kormánynak mi a véleménye a nyomásgyakorló akcióról?

A döntéshozók szerint a kamara döntése a betegbiztonságot veszélyezteti. Ezzel Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója is egyetért, lapunknak korábban egyértelműen kijelentette, hogy szerinte a háziorvosok azért nem írják alá a szerződést a mentőszolgálattal, mert attól tartanak, hogy „a kamara által megbélyegzett valamiféle kollaboránssá válnak”.

A kormány azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy a MOK etikai eljárás alá vonta az egyik vármegyei háziorvosi szakmai vezetőt, aki tájékoztatót tartott az új ügyeleti struktúráról kollégáinak.

Mi volt erre a kamara reakciója?

Először közleményben reagáltak a vádakra. Azt írták, hogy a hírekben megjelent információkkal ellentétben pusztán etikai panasszal éltek „azzal a megyei kollegiális vezető háziorvossal szemben, aki fenyegetéssel, súlyos értékítélettel, félrevezető információkkal igyekezett rávenni háziorvos-kollégákat a szerződések aláírására”. Pár nappal később a MOK elnöke, Kincses Gyula rendkívüli sajtótájékoztatón már úgy fogalmazott, hogy „a teljes tényállás szerint valóban egy esetben tettek etikai bejelentést helyi szervezethez, de nem olyan kolléga ellen, aki szeretné az ügyeleti rendszert aláírni”, amiatt léptek, mert az illető a hivatali helyzetével élt vissza.

Ez hogyan árnyalta a történteket?

Sehogyan. A kormány törvényileg próbál pontot tenni az ügy végére, a parlament kedden, kivételes eljárásban már el is fogadta azt a hétfőn beterjesztett törvényjavaslatot, amely nemcsak az orvosok kötelező kamarai tagságát szünteti meg, hanem arról is rendelkezik, hogy az orvosok elleni etikai ügyek a kamarától az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz kerüljenek át.

(Borítókép: Index)