OMSZ: a szerződéskötéstől a legtöbben a MOK elvárásainak megfelelően tartózkodnak

Az új háziorvosi ügyeleti rendszer Győr-Moson-Sopron vármegyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2023. március 1-jén 16 órakor a betegbiztonságot garantálva és a betegek egységes ellátását szem előtt tartva kezdte meg működését – közölte lapunkkal az Országos Mentőszolgálat. 

Megkeresésünkre az OMSZ elárulta: az érintett vármegyékben a háziorvosi ügyelet működtetésére mintegy 40-50 orvossal van folyamatban a szerződéskötés, azonban 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a hírek szerint Győr-Moson-Sopron vármegyében egy háziorvos sem írta alá az ügyeleti szerződést. A mentőszolgálat ezt az állítást nem erősítette meg, azt viszont elárulták, hogy miként fogják a rendszerből hiányzó háziorvosokat pótolni.

„A Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház a háziorvosok által nem lefedett ügyeleti időszakokat a saját orvosaival készül betölteni, a munkájukat a hatályos jogszabályoknak megfelelően szakorvosi felügyelet mellett fogják végezni” – írták.

Hozzátették: „Sok orvos, valamint a mentőtisztek, ápolók és más szakdolgozók számára is a beteg érdeke a legfőbb szempont, így az új ügyeleti rendszer Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is biztonságos.”

Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük a Magyar Orvosi Kamara körül kialakult újabb botrányról, azt felelték, hogy ezt az ügyet nem kívánják kommentálni.

Mint ismert, Békássy Szabolcs, az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint a MOK etikai eljárás alá vonta az egyik vármegyei háziorvosi szakmai vezetőt, miután tájékoztatót tartott az új ügyeleti struktúráról kollégáinak. A kamara ezzel szemben etikai panaszról beszél, bejelentésüket azzal indokolják, hogy az érintett háziorvos félrevezető információkat közölt, és visszaélt hivatali pozíciójával.

A kormány a történtekre reagálva lefaragott a MOK hatásköréből, megszüntette a kötelező kamarai tagságot, de az etikai ügyek is átkerültek az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz.

Kerestük a főispáni kabinetet, de hiába

Az ügyeleti rendszer élesedése előtti napokban levélben fordultunk a vármegyei tiszti főorvosokhoz és kollegiális vezetőkhöz, hogy bővebb tájékoztatást kapjunk az átállás előkészületeiről. A megkeresések zömére nem kaptunk választ, de volt olyan orvos, aki a vármegyei főispáni kabinethez irányított bennünket.

Ennek megfelelően a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnak és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kormányhivatalnak is megkeresést küldtünk. Mindkét kormányhivatal a mentőszolgálathoz irányított bennünket, utóbbi emellett levélben hozzátette: „Az Országos Mentőszolgálat valamennyi telephely vonatkozásában benyújtotta a központi ügyeleti szakma működési engedélyezése iránti kérelmeket az illetékes járási hivatalok népegészségügyi osztályaihoz, ahol folyamatban vannak az engedélyezési eljárások.”

Fokozatosan csatlakoznak a vármegyék

A vártnál viharosabb körülmények között alakul át hazánkban az alapellátási ügyelet. A MOK február 4-ei küldöttgyűlésén az azonnali és hosszú távú célok elérése érdekében” nyomásgyakorlásba kezdett, arra kérték a háziorvosokat, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződéseket. Soós Zoltán, a kamara Háziorvosi Csoportjának vezetője az Indexnek úgy fogalmazott, hogy ez a lépés valójában nem cél, hanem eszköz arra, hogy az ügyeleti rendszernél sokkal komolyabb problémák ügyében is változást érjenek el az egészségügyben. A kormány és az OMSZ álláspontja szerint ez a lépés a betegek biztonságát veszélyezteti.

A történtek ellenére a koncepció változatlan, a várakozások szerint év végére az egész országban az új ügyeleti struktúra lesz érvényben, a vármegyék hónapról hónapra csatlakoznak az OMSZ által koordinált ellátáshoz.

Az új rendszerben Budapest kivételével 174 járásban, hétköznap 16 és 22 óra között, hétvégén 8 és 14 óra között elérhető az alapellátási ügyeleti szolgálat, az ezt követő időszakban, tehát hétköznap 22 óra és másnap reggel 8 között, hétvégén pedig 14 óra és másnap reggel 8 között 81 településen 102 telephelyen lesznek jelen fizikálisan a mentőszolgálattal szerződő szakemberek, ezeket az egységeket személyesen is fel lehet keresni. A betegeknek az 1830-as számot kell hívni abban az esetben, ha nincs vészhelyzet, de valamilyen egészségügyi ellátásra mégis szükség lenne, a háziorvos pedig már nem rendel.

Az alapellátást érintő változásokról egy szájbarágót is készítettünk, ezt ide kattintva érheti el.

(Borítókép:  Sebastian Kahnert / picture alliance / Getty Images)