Minden, amit az efebofilbotrányról tudni érdemes

2023 egyik, ha nem a legnagyobb port kavaró ügye egyértelműen B. Zsolthoz köthető. Mint ismert, a Krúdy Gyula Általános Iskola korábbi pedagógiai asszisztense TikTok-csatornáján nyíltan beszélt arról, hogy szexuális kapcsolatot folytat egy 15 éves diákkal. Hangsúlyozta, hogy bár sokan pedofilnak tartják emiatt, ő valójában efebofil, ami azt jelenti, hogy a 15–19 évesekhez vonzódik, és ezen belül is az ebbe a korosztályba tartozó fiúk jönnek be neki, mivel homoszexuális.

A 39 éves férfit – aki utólag azt mondta, hogy csak viccelt – azóta kirúgták, többen feljelentették, a rendőrség pedig házkutatást tartott otthonában.

A megoldóképlet

A kormány már korábban beszállt az LMBTQ-lobbi elleni küzdelembe, 2021-ben hatalmas indulatokat váltott ki az a törvénycsomag, amely kimondja többek között, hogy tilos az azonos nemű kapcsolatok népszerűsítése (az ellenzéki narratíva szerint a pedofíliát és a homoszexualitást összemossa a törvénycsomag).

Bár a társadalom egy része azóta is azon törte a fejét, hogy vajon mit ért a kormány népszerűsítés alatt, B. Zsolt most tálcán kínálta a megoldást. Vona Gábor lapunknak írt véleménycikkében ezt úgy fogalmazta meg, hogy „a botrány úgy jött a Fidesz számára, mint egy falat kenyér”.

Szigorít a kormány

A kormánypárti politikusok nem is húzták az időt, pillanatok alatt fókuszba helyezték az ügyet, a történtekről még Orbán Viktor is említést tett évértékelő beszédében.

„Mindenki hallott róla, hogy az egyik iskolánkban miféle gyalázatos dolog történt. Az ember nem is érti, miért nem szakad le az ég, miért nem nyílik meg a föld, hogy elnyelje azt, akinek ott lenne a helye” – fogalmazott a miniszterelnök, majd kijelentette, hogy Magyarországon kell lennie a legszigorúbb gyermekvédelmi törvénynek, és ehhez a hiányzó jogszabályok is meglesznek.

Ebből már sejteni lehetett, hogy ismét napirendre tűzik a kérdést, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a frakcióülés után tartott sajtótájékoztatón először az Index kérdésére válaszolva beszélt nyíltan arról, hogy szigorítani fogják a gyermekvédelmi törvényt. A politikus elmondta: szülőként különösen nehezen viseli, hogy bár a jog számos eszköze védi a gyermekeket, mégis vannak, akik ezeket ki akarják játszani, ezért a szabályokat felül kell vizsgálni. Ezzel kapcsolatban előrevetítette, hogy „durva európai és hazai viták lesznek”.

Az ügy a Kormányinfón is előkerült, Gulyás Gergely a konkrét esetet betegesnek és gyomorforgatónak nevezte. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyúttal felolvasott egy statisztikát, jelezvén, hogy az ehhez hasonló visszaélések száma növekvő tendenciát mutat. Álláspontja szerint ezek a számok bizonyítják: a kormány jókor érzett rá arra, hogy mikor kell lépni ezen a területen.

A PDSZ nem foglalkozik büntetőügyekkel, de az esetet etikátlannak tartja

A botrányba a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is alaposan belekeveredett, kiderült ugyanis, hogy B. Zsolt több alkalommal is megkereste az érdekvédő csoportot, hogy munkaügyi kérdésekben tanácsot kérjen. Ebből sokan arra következtettek, hogy a PDSZ kiáll a magát efebofilnak valló férfi mellett, amit a szakszervezet egy közleménnyel igyekezett tisztázni.

„A PDSZ nem védett soha pedofilokat vagy ezzel vádolt személyeket. A PDSZ jogsegélyszolgálata ugyanis nem foglalkozik büntetőügyekkel, hanem munkajogi és oktatásügyi kérdésekben ad tanácsokat pedagógusoknak, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítőknek a közoktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban” – írta a szakszervezet, hozzátéve, hogy a férfi szexuális életéről nem volt tudomásuk.

Álláspontjuk szerint a közoktatási intézményekben betöltött munkakörökkel összeegyeztethetetlen tanulókkal szexuális kapcsolatot létesíteni.

Ez nemcsak etikátlan, de mivel az e munkakörökben foglalkoztatottakkal kapcsolatban álló gyermekek, tanulók e felnőttekkel függelmi viszonyban vannak, az ilyen esetek vizsgálata nem merülhet ki abban, hogy a szexuális kapcsolat a beleegyezési korhatár fölött történt-e, hanem büntetőjogi szempontból is vizsgálandók (pl. kényszerítés vagy más büntetőjogi tényállás vonatkozásában). Ezért az ilyen ügyek nyomozást igényelnek, és nem lehetnek tárgyai munkajogi tanácsadásnak

– írták.

Az ügyben a Pedagógusok Szakszervezete is közleményt adott ki, ebben üdvözölték azt a lépést, hogy Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított. Az ombudsman mindezt az MTI-hez eljuttatott közleményében az alábbiak szerint indokolta: „Úgy érezhetjük, hogy gyermekeinket olyanok használják fel minősíthetetlen céljaikra, akiknek éppen a legnagyobb biztonságot kellene megteremteniük számukra. Megengedhetetlen, hogy akiknek alapvető feladatuk, sőt hivatásuk, hogy a gyermekek érzelmi, erkölcsi, szellemi fejlődését előmozdítsák, a felvilágosítás eszközével és helyzetükkel visszaéljenek.”

Mit mond a jog?

Magyarországon a szexuális kapcsolat beleegyezési korhatára 14 év. Angolában ugyanez a korhatár 12 év, Ausztriában 14, az Egyesült Királyságban 16, Máltán 18, Bahreinben 21. A beleegyezési korhatár olyan életkor, amelynek betöltése után az egyén szabadon létesíthet szexuális kapcsolatot. A jog szerint ugyanis a megszabott kor alatt még senki nem képes beleegyezni a szexuális cselekménybe. Így aki a beleegyezési korhatárt be nem töltött személlyel létesít viszont, bűncselekményt követ el, hiszen az aktust nem lehet konszenzuálisnak tekinteni.

A magyar jogban egyetlen kivétel van: a 12 és 14 év közötti személyekkel konszenzuális nemi kapcsolatot létesítő 14. évét betöltött: a 18. életévét még el nem érő fiatal nem büntethető. Erről a 2010-es évek elején éppen a második Orbán-kormány döntött. A 14. születésnaptól fogva viszont már nincs megszabva a partner életkora, egy tini tehát önszántából akár egy ötvenévessel is ágyba bújhat. 

Gulyás Gergely szintén a Kormányinfón felidézte, hogy volt egy alkotmánybírósági döntés, „amivel sosem értett egyet”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter itt arra a 2002-es határozatra utalt, amely kimondta, hogy a Büntető törvénykönyv egyik passzusa alkotmányellenes.

A vitatott paragrafus így szólt: „Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki ennél fiatalabb, azonos nemű személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Az Alkotmánybíróság döntését azzal indokolta, hogy ugyanez a helyzet két különböző nemű embernél nem jelentett bűncselekményt, az eredeti szabály diszkriminatív módon csak az állampolgárok egy csoportjára vonatkozott.

A döntés eredményeként egy felnőtt a korábbi 18 helyett már 14 éves kor feletti személlyel is létesíthet szexuális kapcsolatot akkor is, ha két azonos nemű félről van szó.

Gulyás Gergely kijelentésével arra utalhatott, hogy

A Mi Hazánk az elmúlt hetekben kijelentette: azonos neműek esetén 18 évre emelné a belegyezési korhatárt.

Természetesen az eset ettől függetlenül is tartozhat büntetőjogi kategóriába, ha ugyanis egy felnőtt valamilyen hatalmi viszonyban áll egy gyerekkel, az már a kiskorú veszélyeztetésének minősül.

A napokban a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közzétette, hogy milyen szabályozást tartanának megfelelőnek. Mint írták, a gyerekek erőszaktól és bántalmazástól való védelmét célzó összefogás és a figyelem fontos, hogy kiterjedjen:

• olyan jogszabályi változtatásokra, amelyek a prevenciót (megelőzést) célozzák, illetve az áldozatsegítés lehetőségét erősítik (a gyerekek és az érintett családok szintjén is);
• átfogó stratégia szülessen a gyermekbántalmazások visszaszorítására, különös tekintettel a digitális térben elkövetett visszaélésekre (tekintettel a készülő új EU-szabályozásra is);
• átfogó stratégia szülessen a gyermekek védelmének rendszerével kapcsolatos, évtizedek óta húzódó fejlesztésekről, az anyagi, tárgyi és személyi erőforrások megerősítéséről annak érdekében, hogy a megelőzés is hatékonyan tudjon működni;
• a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítését célzó átfogó intézkedéseket vezessenek be, amelynek része a gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos információk rendszerszintű átadása, az érzékenyítés és az utánkövetés.

Hozzátették: „Örülünk, hogy a gyerekekkel szembeni szexuális visszaélés problémája egyre inkább a közbeszéd részévé válik, mert ha jól beszélünk a kérdésről, az segíti az áldozatokat abban, hogy a bántalmazás miatt kialakult szégyenérzetükkel és más negatív érzéseikkel megküzdve beszéljenek arról, amit átéltek, és segítséget kérjenek.”

(Borítókép: Index)