Pontosan mit is jelentett be az amerikai nagykövet?

A magyar médiában már napokkal a sajtótájékoztató előtt megjelentek kiszivárgott információk, amelyek azt vetítették előre, hogy nagy dolgok vannak készülőben. A hét elején a 444.hu kezdte el szellőztetni, hogy hetek óta kering diplomáciai berkekben az az állítás, hogy amerikai részről felvetődött Magyarország megbüntetése és bizonyos személyek szankcionálása. A lap szerint hiába rendszeresek az egyeztetések a magyar kormány embereivel, Washington egyre problémásabbnak tartja azt, ahogy a magyar kormány kezeli az ukrajnai háborút, a finn és a svéd NATO-tagság ratifikálását, a függést az orosz energiahordozóktól, és hogy Budapest a központja a kémbanknak csúfolt Nemzetközi Beruházási Banknak. 

A hvg360 cikke később már arról szólt, hogy ha Washington a 2014-es kitiltásokhoz hasonló szankcióval élne, de ezúttal magasabbra célozna, akkor sem biztos, hogy célt érne vele. Aztán a sajtótájékoztató napján a Bloomberg arról írt, hogy a szankcionált személyek között lehetnek uniós és NATO-tagállamban működő bank tisztviselői. A névtelenül nyilatkozó források az érintettek nevét és a szankcionálásuk okát sem tudták megmondani. 

Nem sokkal később az amerikai pénzügyminisztérium legújabb szankciós listáján megjelent Laszlóczki Imre neve, aki a Nemzetközi Befektetési Bank magyar alelnöke. A zömében orosz állampolgárokat tartalmazó Különleges besorolású állampolgárok listájára pedig felkerült Georgij Potapov, a bank kormányzótanácsának elnökhelyettese, valamint Nyikolaj Koszov, a bank orosz állampolgárságú elnöke is.

Így érkeztünk meg a szerdán 17 órakor tartott sajtótájékoztatóra – amelyre az Indexet mint az ország egyik vezető internetes újságját nem hívták meg –, amin David Pressman amerikai nagykövet bejelentette, hogy szankciós listára tették a Nemzetközi Befektetési Bank tisztviselőit. A napokkal ezelőtt a sajtóban megszellőztetett nagy bejelentés tehát az volt, amit a tájékoztató idejére már mindenki tudott, az amerikai pénzügyminisztérium honlapján bárki számára elérhető volt.

A bejelentésre rögtön reagált a magyar kormány

Az amerikai lépésre a magyar kormány is reagált, közösségi oldalán ez olvasható:

Arról, hogy az ügy miként hathat a magyar belpolitikára, szakértőket kérdeztünk.

Nagy Zsolt: Fokozódni fog a feszültség Amerika és Magyarország között

Az Orbán-kormány belpolitikai erejére nem lesz hatással a döntés, eddig is nagyon kevesen tudták, hogy egyáltalán létezik ez a bank

– így válaszolt az Index megkeresésére Nagy Zsolt, a Republikon Intézet politológusa.

Nagy úgy látja, a magyar kormány az ilyen politikai nyomásokra általában politikai erővel válaszol, így arra számít, hogy valószínűleg most sem fog kiszállni a bankból, mivel az presztízsveszteségnek számítana itthon, „míg így csak egy belpolitikailag nehezen értelmezhető hír marad” – véli.

Ugyanakkor a magyar–amerikai kapcsolatok kapcsán már nagyobb hatásra számít a Republikon szakembere. Mint írja, szerinte tovább fog fokozódni a feszültség, de nem a bank miatt, hanem „amiatt az adok-kapok miatt, ami körülveszi a bejelentést”.

Mint emlékeztetett rá, az elmúlt időszakban egyre rosszabb a két ország viszonya, és korábban voltak pletykák ennél akár súlyosabb szankciókról, „így viszonylag olcsón megúszta mindkét fél egyelőre”.

Nagy szerint az NBB eddig is nagy probléma volt Magyarországnak, mivel az „orosz trójai falónak” tartott bank miatt sokszor kellett magyarázkodnia a nyugati szövetségeseknél, míg az Egyesült Államok már régóta ellenezte a bank Budapestre költözését. Ugyanakkor szerinte a megromlott magyar–amerikai kapcsolatok oka nem a bank működése, hanem az okozat.

Az Egyesült Államoknak kényelmetlenebb Orbán Viktornak az ilyen különutas politikája, mint az NBB budapesti léte. Hasonló konfliktusok a későbbiekben is előfordulhatnak, főleg az amerikai választásokhoz közeledve.

Kiss István: A baloldali sajtó által várt jelentős szankciók elmaradtak

A Danube Institute ügyvezető igazgatója az Index kérdésére azt válaszolta: nem valószínű, hogy a most bejelentett szankciók  befolyásolnánk az Orbán-kormányt. Az orosz hátterű és egyébként már a kommunizmusban is működött Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) szankcionálása egy ideje már várható döntés volt az Egyesült Államok kormányától. A baloldali sajtó által várt jelentős szankciók kormánytagokra vagy befolyásos gazdasági szereplőkre pedig egyelőre nem történtek meg. Elmondható tehát, hogy nem Magyarországot szankcionálták, hanem csak az NBB-t.

Kiss István szerint a bejelentett szankció inkább technikai jellegűnek tűnik, így nem befolyásolja jelentősen a két ország kapcsolatait. Az amerikai nagykövet megszólalása – néhány korábbi megnyilatkozásától eltérően – meglehetősen diplomatikus volt, hiszen folyamatosan hangsúlyozta, hogy Magyarország milyen fontos partnere az Egyesült Államoknak, és apellált a szövetségi rendszerünk időtállóságára is.

Ez számomra azt sugallja, hogy a sajtó bizonyos szegmensei talán előzetesen egy kicsit túldramatizálták a bejelentés jelentőségét.

Jó példa erre az is, hogy a bank kormányzótanácsának – más tagállamok pénzügy-, illetve gazdasági minisztereihez hasonlóan – tagja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is, de az ő szankcionálása egyelőre nem merült fel.

Megszólaltak az ellenzéki pártok is

Az ellenzéki pártok közül elsőként a Momentum reagált David Pressman délutáni bejelentésére. A Momentum úgy látja,

elsősorban a magyar, és nem az amerikai kormány feladata lenne az orosz kémbank szankciókkal való eltakarítása Magyarországról. A magyar, és nem az amerikai kormánynak kellene szankcionálnia Laszlóczki Imrét, a Nemzetközi Beruházási Banknak hazudott kémbank alelnökét. A magyar, és nem az amerikai kormánynak kellene Magyarország nemzetbiztonsági érdekei szerint cselekednie.

Hozzátették: „Tizenhárom évnyi szabadságharc végén mégis ott tartunk, hogy a hatalom foggal-körömmel véd egy, a nemzetbiztonságra veszélyt jelentő intézményt az ország területén. Ez nem hiba, ez egyenesen történelmi bűn”.

A párt három követelése:

• „Azonnali hatállyal fel kell függeszteni Paks 2 engedélyeztetési eljárását”.
• „Meg kell állítani a Magyarországon a csapból is folyó orosz propagandát”.
• „Ki kell utasítani az országból a Nemzetközi Beruházási Bank nevű orosz kémbankot”.

Ungár Péter: A legenyhébb formában akartak kemény üzenetet megfogalmazni

Ungár Péter reakciójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a diplomáciában a konfliktus – főleg ugyanabban a szövetségi rendszerben lévő országok között – olyan, mint a jéghegy, ha már látszik a teteje, akkor tudjuk, hogy sokkal nagyobb dolgok vannak a felszín alatt.

Nyilván a mai döntéssel a lehető legenyhébb formában akart nagyon kemény üzenetet megfogalmazni az Egyesült Államok: új helyzet van, amiben nem lehet két kapura játszani. A Fidesz megint a szokásos eszközéhez fog nyúlni, és módszertani vitát akar majd folytatni tartalmi helyett

– vélekedett az LMP társelnöke, aki arra számít, a Fidesz azt fogja mondani, ez szuverenitás kérdése, az Egyesült Államoknak pedig nincs joga beleszólni a magyarok ügyeibe.

Jobbik: Szövetségese, tekintélye és szava sincs Orbán Viktornak

A Jobbik úgy gondolja, hogy „a diplomácia már csak ilyen: a budapesti helyszínű orosz kémbank munkatársait kitiltják az Egyesült Államokból. A kémbankot ideszervező magyar miniszterelnököt pedig minden fontosabb politikai helyszínről”.

A párt közleményében úgy fogalmaztak, hogy „mára már sem európai pártfrakciója, sem szövetségese, sem tekintélye, sem szava nincs Európában Orbán Viktornak. Az orosz agresszor mellé állni és Moszkvát segíteni egy háborús konfliktusban a magyar nemzeti érdekek elárulása. Orbán Viktor a vesztesek oldalára sodorta hazánkat. Mi, a Jobbik – Konzervatívok 1956 szellemi örököseiként elutasítjuk ezt a gyalázatot. Orbán Viktor Magyarország számára kockázati tényező, Európa a biztonságunk”.

(Borítókép: David Pressman 2023. április 12-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)