Vita a parlamentben: a DK béremelést akar a pedagógusoknak, a Jobbik árfigyelő rendszert sürget

Kedden is ülésezett az Országgyűlés. A képviselők többek között a végrehajtási rendszer reformjáról, a kilakoltatási moratóriumról, a pedagógusok helyzetéről és az inflációról is vitáztak napirend előtt.

Répássy: Új vezetője lesz a végrehajtóknak

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője felidézte, hogy múlt csütörtökön lemondott Schadl György, a végrehajtói kar elnöke. Keresztes szerint a kormányoldal foggal-körömmel védte őt az elmúlt időszakban. „Méltatlan volt, hogy egy ilyen ember töltötte be ezt a pozíciót, ezért nagy jelentősége van a lemondásnak” – fogalmazott a politikus, aki szerint

Keresztes azt mondta, hogy fontos az érintettek kártalanítása és az is, hogy a társadalom lássa, mely politikusok lehetnek érintettek az ügyben. Hangsúlyozta: a kormánynak végre választ kell adnia a felmerült kérdésekre.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy eddig is mindig érdemben válaszoltak a kérdésekre. A kar vezetőit a kar tagsága választja meg, és csak ők hívhatják vissza őket. Répássy szerint most 30 napon belül tisztújításra kerül sor, és remélhetőleg olyan vezetőket választ a kar tagsága, akik a törvényes rendet biztosítják. Közölte: a végrehajtó csak okiratok alapján hajthat be követelést. A végrehajtás menetében számos jogorvoslati lehetőség van, és ha megváltozik a végrehajtói kar, attól még nem mentesül az adós az adósság alól – mondta az államtitkár.

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke emlékeztetett arra, hogy április 30-án lejárt a kilakoltatási moratórium, és pártja azt javasolja, hogy minimum egy évig tolják ki a moratóriumot, a jelenleg érvényben lévő törvényt módosítva. 2020-ban a koronavírusjárvány miatt a kormány felfüggesztette a kilakoltatásokat, azonban nem érthető, hogy most, amikor súlyosabb gazdasági válság van Magyarországon, mint akkor volt, miért nem hosszabbítják meg a moratóriumot – közölte.

Toroczkai úgy véli, félő, hogy a végrehajtók fognak hasznot húzni a kilakoltatásokból. Az igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert erre úgy reagált, hogy indokoltak a végrehajtási szervezettel kapcsolatos kritikák és a bírósági végrehajtás szétválasztása, mert bírósági végrehajtás nélkül nincs igazságszolgáltatás, nincs jogállam. Minden törvénysértéssel szemben fel kell lépni, a törvények mindenkire vonatkoznak, végrehajtóra és adósra is. Kiemelte: nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy ha a végrehajtás szervezete megváltozik, akkor nem kell visszafizetni a törvényes tartozást.

DK: Emeljék meg a pedagógusok bérét

Barkóczi Balázs, a DK képviselője arról beszélt, hogy a kormány a közoktatást az elmúlt 12 évben szisztematikusan tönkretette, és ha így folytatódik, tíz éven belül nem marad tanár az iskolákban. Nem költöttek eleget a gyermekekre és az őket oktató-nevelő szakemberekre – jelentette ki. Megjegyezte: az EU nem a pedagógusbér-emelés forrását függesztette fel. A képviselő szerint a tanárok nyomorban tartásával, teljes jogfosztásával akarják elejét venni a tiltakozásoknak, és abban bíznak, hogy a megélhetési válság arra kényszeríti a pedagógusokat, hogy behódoljanak a rendszernek.

Tisztességes bért kellene adni a pedagógusoknak, hogy ne kényszerüljenek elhagyni a tanári pályát

– mondta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt, csökkentették a pedagógusok bérét, sőt sokukat utcára tették. Gyurcsány Ferenc most pedig bevallotta: igenis tettek azért, hogy ne érkezzenek meg Magyarországra az uniós források – közölte. Úgy vélte, ilyenre nem volt még példa, hogy azzal foglalkozzanak magyar képviselők, hogy a magyar pedagógusok ne kapják meg a fizetésemelésüket. Pedig ebben semmilyen korrupciós kockázat nincs – hangsúlyozta. A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.

A Jobbik árfigyelő rendszert akar

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője szerint az infláció tekintetében az élen áll Magyarország, ami elképesztő károkat okoz a családoknak. Magyarországon a kiugró inflációs adatot részben az ársapkák elhibázott rendszere idézi elő, mert engedték, hogy a kereskedelmi hálózatok áthárítsák a költségeket a fogyasztókra – mondta. Hozzátette: pártja már korábban árfigyelő rendszer bevezetését javasolta.

Úgy vélte, elsősorban azonban tisztességes bérszínvonalra lenne szükség, hogy az emberek ki tudják gazdálkodni az emelkedő költségeket. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy az áfa csökkentésével nem egyenes arányban csökkennének az árak, vagyis nem feltétlenül fizetnének kevesebbet a fogyasztók – írja az MTI. A magyar példa szerint meg kell óvni a munkahelyeket, és a kormány ezt meg is teszi – jelentette ki.

Arról is beszélt, hogy az ellenzék hol az ársapkák mellett, hol pedig azok mielőbbi kivezetése mellett érvel. Örvendetesnek nevezte, hogy a képviselő támogatja az árfigyelő rendszer bevezetését. A képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát.