Itt a nyilatkozat, amit Pintér Sándornak adtak át az ellenzéki pártok

Bárminemű egyeztetés, melynek a státusztörvény-tervezet az alapja, nem tekinthető érdemi egyeztetésnek a magyar közoktatás helyzetéről – többek között ez áll abban a nyilatkozatban, melyet a DK, az LMP, az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd – Zöldek politikusai adtak át szerda délelőtt Pintér Sándornak.

Mint ismert, a Belügyminisztérium múlt hét pénteken, a legutóbbi oktatásügyi tüntetés közben adott ki egy közleményt, melyből kiderült: a tárcavezető egyeztetésre hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit, politikusai, szakértőit.

A találkozó apropója a kormány által március elején közzétett státusztörvény-tervezet, mely alaposan átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. Az új szabályok értelmében akár július 15-ig is tarthatna a tanév, a nevelőtestületi jogkör egyedül a házirend vonatkozásában maradna meg, visszatérne a fegyelmi eljárás, és a tanárokat szükség esetén át is vezényelhetnék egy másik intézménybe, a részletekről itt írtunk bővebben.

Az új pedagógus-életpályatörvény minden eddiginél nagyobb felháborodást keltett az érintettek körében, a dulakodásig, kordonbontásig és könnygázig fajuló tüntetéseket is ez hívta életre.

Szakértők körében egyeztettek

A Pintér Sándor által kezdeményezett egyeztetésen a DK-t Barkóczi Balázs, az LMP-t Kanász-Nagy Máté, az MSZP-t Kunhalmi Ágnes, a Momentumot Gelencsér Ferenc, a Párbeszéd – Zöldeket Szabó Tímea, a Jobbikot pedig Ander Balázs képviselte.

A politikusok egy-egy szakértőt is vihettek magukkal az egyeztetésre, a DK előzetesen azt közölte, hogy pártjuk képviselője az Egységes Diákfront aktivistájával, Mihalics Lilivel érkezik. A Momentum szintén közleményben tudatta, hogy az Adom Diákmozgalom szóvivőjét, Schermann Fruzsinát kérték fel szakértőnek. A Jobbik Gosztonyi Gábornak, a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) alelnökének biztosított lehetőséget.

Ezenkívül a tárgyaláson részt vett még Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Karból, Pilz Olivér a Tanítanék Mozgalomból, és Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől.

A pártok szerint a státusztörvény nincs összhangban az uniós vállalásokkal

A fent már említett nyilatkozatban a politikusok idéztek az Emberi Erőforrások Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) programcsomagból, amely Magyarország és az EU közötti megállapodás alapelemeit tartalmazza a 2021 és 2027 közötti szociális felzárkózást célzó támogatásokról.

Ebben Magyarország vállalta: „a kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésekre kizárólag a legnagyobb szakmai szervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor.”

A pártok erre hivatkozva a dokumentumban leszögezték, hogy a státusztörvényt elhibázottnak tartják, mert

• „az eddig bejelentett módosításokkal együtt is generálisan szembemegy a magyar érdekekkel és a kormány EU-val kötött megállapodásaival, így számos helyen ellentmond a kormány EFOP-ban rögzített vállalásainak.
• Az EFOP vállalásai szerint nem követelmény a pedagógusok státuszának megváltoztatása, a közalkalmazotti státusz megszüntetése és az új hivatásrendi jogállás bevezetése, mellyel a pedagógusokat még kiszolgáltatottabbá teszik a mindenkori hatalomnak.
• A tervezetnek semmi köze a pedagógusok béremeléséhez, a béremelés közalkalmazotti státusz mellett is megvalósítható lenne, melyet a nemzeti költségvetésből kellene biztosítania a kormánynak, és nem Brüsszeltől várnia azt. Már így is szégyen, hogy Brüsszel önként ajánlott segítséget a pedagógusbérek rendezéséhez egy egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartozó területhez. Csupán politikai akarat kérdése a béremelés.
• Követelmény és magyar érdek is a pedagóguspálya vonzóbbá tétele. A pedagógusképzésre való rendkívül alacsony idei jelentkezési számok alapján látszik, hogy az új jogállást és törvénytervezetet máris „beárazták” a fiatalok, a törvénytervezet már most megbukott.
• Szintén követelmény és egyben magyar érdek, hogy olyan jogszabály ne szülessen, amely a pedagógusoktól szerzett jogokat vesz el, szűkíti szakmai autonómiájukat, a véleménynyilvánítás szabadságát, munkakörülményeik biztonságát.
• Sérti a szülők, illetve a diákok oktatással kapcsolatos alapvető jogait.”

Ezek mellett hangsúlyozták azt is, hogy „a státusztörvény káros, mert beláthatatlan szociális, társadalmi és gazdasági hátrányokat fog okozni az egész országnak. Bosszú, mert a pedagógusok felemelték szavukat, és kiálltak a szakmájuk, tanítványaik és az oktatás ügye mellett. Alkalmas továbbá arra is, hogy a kormány még inkább el tudja palástolni a már most is meglévő óriási hiányosságokat – leginkább a pályán maradók végletes kizsigerelésével.”

„A státusztörvény része egy olyan – 2010 óta tartó – társadalmi átalakításnak, ahol az oktatás nem egy demokratikus és szolgáltató állam része, hanem egy autoriter hatalmi állam politikai érdekeit szolgálja ki. Ezért a státusztörvénnyel nemcsak oktatásszakmailag, de rendszerszinten is szemben állunk, és elutasítjuk azt” – jelentették ki a nyilatkozatban, amely végén leszögezték: amennyiben sor kerül érdemi kérdések megvitatására, akkor aktívan részt kívánnak venni a folyamatban, ezért további egyeztetéseket indítványoznak.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az egyeztetés elején azt közölte: a korábbi tárgyalások nyomán már 45 pontban módosult a státusztörvény-tervezet, a mai volt a 19. alkalom, és ezzel az utolsó szakaszához ért a parlamenti benyújtás előtti folyamat.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)