„Tanárnak lenni önfeláldozás, ez sosem a pénzről szólt” – fiatalok, akik tanárképzésre jelentkeztek
További Belföld cikkek
- Hivatalosan is Cseh Katalinhoz került Fekete-Győr András mandátuma
- Jönnek a fizetésemelések, de kik járhatnak tényleg jól jövőre?
- Orbán Balázs: Politikai alapú megkülönböztetésnek az egyetemen nincs helye
- Idegen anyag esetleges jelenléte miatt hívta vissza az Auchan egyik máktermékét a Nébih
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
3357 fő – ennyien jelentkeztek idén valamilyen osztatlan tanári képzésre. A tanárképzések tehát idén sem kerültek be a felvételi 10 legnépszerűbb szakjának listájába, pedig 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba.
Vannak szakok, amelyeknél egy kicsit jobb a helyzet, míg a természettudományos tárgyak esetében aggasztóak az előrejelzések.
A LEGTÖBBEN IDÉN IS AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB TANÁRKÉPZŐJÉNEK IS NEVEZETT EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM VALAMELYIK KÉPZÉSÉRE JELENTKEZTEK.
A felvi.hu által kiadott számok alapján összesen 1336-an, beleértve azokat is, akik nem az első helyen jelölték meg az általuk kiválasztott tanárképzést vagy tanárképzéseket.
„27 százalékkal nőtt a jelentkezők száma”
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint tudatos baloldali torzítások jelentek meg a sajtóban a tanárképzéssel kapcsolatban. A tárca adatai alapján jelentősen nőtt a pedagóguspályát választó fiatalok száma, de akkor, ha csak az osztatlan tanárképzés számait nézzük, bonyolultabb a képlet.
„Az elmúlt napokban a baloldal tudatos torzításokat jelentetett meg a sajtóban a tanárképzéssel kapcsolatban, azonban a tények egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon jelentősen növekszik a pedagóguspályát választó fiatalok száma, ami a megújult magyar felsőoktatási rendszer elismerését jelenti” – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).
A közlemény szerint az idei felsőoktatási felvételi eljárásban jelentősen, mintegy 27 százalékkal nőtt a jelentkezők száma az előző évhez képest. Összesen több mint 126 ezren jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára
– tették hozzá.
A felvételi adatok alapján tavalyhoz képest figyelemre méltó növekedés tapasztalható mind az óvodapedagógus, mind a gyógypedagógus és a tanár-tanító szakokon. Az óvodapedagógus-képzésre jelentkezők száma 1440-ről 3270-re emelkedett, míg a gyógypedagógus-pályát választóknál ez a szám 1641-ről 2696-ra nőtt – írják.
A tanár-tanító szakok iránti érdeklődés is folyamatosan emelkedik, hiszen az elmúlt évhez képest 4409-ről 5843-ra nőtt a jelentkezők száma
– írta a tárca.
„Tanárnak lenni önfeláldozás”
„Szerintem tanárnak lenni egy kicsit önfeláldozás is, mert a sikerélményt számomra az okozza, hogy mások az én segítségemmel érnek célba, hozzájárulok a jövőjükhöz. Tehát igazából mások sikerét kísérem szemmel” – mondta azt RTL-nek Gábor, aki a Pécsi Tudományegyetemre készül francia–történelem szakos tanár szakpárra.
A pécsi Katona Csanád, aki szintén PTE-re jelentkezett angol–magyar szakra, azt mondta, hogy szeret újat mondani az embereknek, és szeretne „akár a legkisebb mértékben is hozzájárulni az itthoni oktatás helyzetének javításához”.
Az ELTE-BTK-n magyar–angol szakpárra készülő Simor Noémi is a segítést emelte ki. Mint mondta, „tanárként szerintem csodálatos végigkísérni, hogy a diákok felnőtté válnak, megérnek, és lassan kilépnek a nagyvilágba.
Aki ezt felismeri, nagy szerepet játszik ebben a folyamatban, hatalmas ráhatással van a diákok fejlődésére, gondolkodására, arra is, hogy miként látják a világot, mennyire nyitottak a felnőtt életre, amibe elkerülhetetlenül belecsöppennek. Úgy éreztem, szeretnék részt venni ebben a folyamatban
– mondta Simor Noémi a portálnak.
„A tanári pálya sosem a pénzről szólt”
Gábor szerint a tanári pálya sosem a fizetésről, hanem a diákokról szólt.
Megértem azokat, akik elégedetlenek a bérezéssel, és a státusztörvény valóban egy módszer arra, hogy megpróbáljanak elnyomni pedagógusokat
– tette hozzá.
Csanád szerint a jelenlegi politikai helyzetben irtózatosan kevés esély van akár a bérek, akár a támogatás értékelhető növelésére. Megjegyezte: „nem hiszem, hogy egy 21. századi európai országban túl nagy kérés lenne egy olyan fizetés, amivel az ember nem csak a hónap elejét várja”.
Noémi azt emelte ki, hogy sokan azt állítják, a pedagógusoknak „könnyű dolguk van”, viszont ez egyáltalán nem igaz. Személyes példával is illusztrálta, szerinte milyen a pedagóguspálya realitása:
Édesanyám, egy egyedülálló nő pedagógusfizetéssel, különösen nehezen tud boldogulni Magyarországon. Így sokszor a saját bőrömön érzem, hogy milyen nehézségekkel jár most, ha valaki ezt az utat választja magának.
„Többeknek a korosztályomból van hasonló tapasztalata, és szerintem ez az, ami rengeteg fiatalt elriaszt ettől a pályától” – tette hozzá.
(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)