A Gálvölgyi-féle esetek felében érkezik ki tizenöt perc alatt a mentő
További Belföld cikkek
- A kormány „egyházi szereplőkkel” bővítené a nevelőszülői hálózatot, de az egyházakat nem értesítették
- A virológus figyelmeztetett: van nagyobb veszély a Covidnál
- Rászoruló gyermekeknek gyűjt karácsonyi ajándékokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
- Harminchárom éves bűnügy végére tett pontot a rendőrség, elfogták a paloznaki gyilkosság egyik elkövetőjét
- Nagyszabású konferenciát szerveznek a reformátusok a kegyelmi botrány feldolgozásáról
Az azonnali ellátásra szorulókhoz országszerte átlagosan az esetek 78 százalékában értek ki tizenöt percen belül a mentők, de az úgynevezett P2-be sorolt segélykérőknek már csak alig valamivel több mint a feléhez – írja a Népszava az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Pintér Sándor belügyminiszternek készített jelentése alapján.
Mint megírtuk, a segélyhívások kezelésének visszamenőleges ellenőrzését rendelte el a belügyminiszter, miután nagy port kavart az a hír, miszerint a légzési nehézségekkel küzdő Gálvölgyi János Kossuth-díjas színművészhez nem küldtek mentőkocsit. A mentőszolgálat később beismerte, hogy a mentésirányító hibázott.
A lap úgy tudja, hogy a belügyminiszter által elrendelt vizsgálat óta 25–30 százalékkal nőtt a legsürgősebbnek minősített esetek aránya.
Az OMSZ főigazgatójának jelentése a május eleji mentések gyorsaságát jelző mutatók alapján arról számolt be, hogy a tizenöt percen belüli kiérkezések aránya a megyeszékhelyeken még jónak mondható.
Tizenegy nagyvárosban minden P1-es esetben 15 percen belül a helyszínen voltak a mentők, 9-ben viszont csak 80–95 százalékban tudták ezt teljesíteni. E tekintetben a budapestieknek, a veszprémieknek, a debrecenieknek és a miskolciaknak vannak a legrosszabb esélyei.
Ha valakit a P2-be sorolnak, mint azt Gálvölgyi Jánossal is tették, akkor egyértelműen a fővárosban élők vannak a legnehezebb helyzetben, ahol az ilyen sürgős hívások alig negyedében ér ki a mentő 15 percen belül. Az utóbbiaknál átlagosan 36 perc telik el, mire megérkezhet a segítség. Miskolcon pedig az esetek alig több mint felében jutnak a normaidőn belül segítséghez – tették hozzá.
A vármegyék összehasonlításából kiderült, hogy a legrosszabb esélyei a Pest vármegyében élőknek vannak, mind a P1, mind a P2 hívásoknál. Ugyanis ide már csak az esetek alig kétharmadában (63,9 százalékban) ér ki 15 percen belül a rohamkocsi. Ha pedig valakinek „csak” P2-be sorolt azonnali ellátásra volt szüksége, akkor alig harmaduk (31 százalékuk) kapott a vizsgált időszak alatt segítséget negyedórán belül.
A jelentésből az is kiderül, hogy amíg Budapesten és Pest megyében 100 ezer lakosra 5 mentőautó jut, addig az ország többi területén közel kétszer annyi.
Győrfi Pál: Valótlanok az állítások
Cikkünk megjelenése után Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében kiemelte: „a Népszava cikke valótlanul állította, hogy a mentőknél „mind a P1-be, mind a P2-be sorolás azonnal ellátandó feladatot jelöl”, vagyis egyformán sürgős és ezzel azt a hamis látszatot keltette, hogy az életveszélyes esetekhez a hívások alig egynegyedében ér ki a mentő 15 perc alatt Magyarországon”.
A valóság az, hogy a P1 és P2 rövidítések nem az ellátáshoz szükséges mentőegység szintjét, hanem sürgősségi szinteket jelölnek. A P1 sürgősségi szintű esetek jelentik a közvetlen életveszélyt, ahol azonnali mentő riasztásra van szükség, ilyenkor a mentésirányító a mentőegység szintjétől függetlenül a legközelebbi mentőegységet riasztja és folyamatos telefonkapcsolatban segíti a bejelentőt a mentő megérkezéséig. Erre példa lehet gyermek gázolás, karambol, újraélesztés, szívinfarktus, légúti elzáródás, eszméletlen állapot, erős vérzés, tűzeset, robbanás sérültje, megindult szülés. Az ilyen esetekben a mentők jelenleg átlagosan 9,32 perc alatt érkeznek a helyszínre Magyarországon. A P2 sürgősségi szintű eseteknél nincs közvetlen életveszély, így nem indokolt az azonnali mentőriasztás. Erre példa lehet egy enyhébb rosszullét életveszélyre utaló tünetek nélkül, csonttörés gyanúja stabil általános állapottal, sebzés komoly vérzés nélkül vagy órák- napok óta fennálló panaszok hirtelen állapotváltozás nélkül. Az ilyen esetekben a mentők átlagosan 20,6 perc alatt érkeznek helyszínre az ország területén. Ugyancsak valótlan állítás, hogy „egyre több orvos és mentőtiszt hiányzik, ez azt eredményezi, hogy nem lehet a sürgős esetekhez elég rohamkocsit küldeni” A valóság ezzel szemben az, hogy az orvos, mentőtiszt álláshelyek száma az Országos Mentőszolgálatnál 898, az orvos, mentőtiszt munkakörökben jelenleg foglalkoztatottak száma az Országos Mentőszolgálatnál 951, vagyis a betöltöttség 105,9 százalékos – írja a közlemény.
(Borítókép: Nagy Tamás / Index)