Túl kevés a diplomás Magyarországon, így lehetne változtatni
További Belföld cikkek
- Nagy Attila Tibor: Ez súlyos figyelmeztetés a DK-nak, a Momentum politikai halállal néz szembe
- Gyurcsány Ferenc kemény posztban állt bele Orbán Viktorba
- Mentővel ütközött egy autó a Király utca és a Nagykörút sarkán
- CPAC Hungary: Ha Donald Trump visszatér, újra együtt fogunk dolgozni
- Karácsony Gergely üzent „a feltűnési viszketegségben szenvedő, pénzszóró″ mobilfoxosoknak
A 25–34 éves magyar fiatalok csupán 31,9 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2022-ben az Eurostat friss adatai szerint. Ezzel Magyarország jóval elmarad a 42 százalékos uniós átlagtól.
Írország és Luxemburg a két legjobban teljesítő ország 60 százalékkal, és az EU a 45 százalékos átlagot célozta meg 2030-ra. Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium (MMC) Tanuláskutató Intézetének igazgatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy bizonyos szakokat tekintve a többi uniós tagállam nagyobbik részében jóval enyhébbek a bejutási szabályok.
A műsorban azt mondta, hogy a diplomás fiatalok alacsony magyarországi arányához a szigorú felvételi szabályok mellett az is hozzájárul, hogy a kormány az utóbbi években a szakképzést népszerűsítette.
Nyugat-Európában más a helyzet
Setényi János megemlítette, hogy a fiatal felnőtt korosztály igen alacsony hányada tanul a felsőoktatásban, és ez inkább a 18–20 éves korosztályra jellemző. Észak- vagy Nyugat-Európában viszont máshogy van: ott munka mellett is visszajárnak az egyetemek képzéseire a fiatalok.
Szerinte az adatokat illetően javulás várható a jövőben, mivel már nem kötelező a nyelvvizsga a diplomához, és átalakították a felsőoktatás felvételi szabályait is.
Az igazgató úgy véli, csak úgy növekedhet a diplomás fiatalok száma, ha a már munkába állt felnőttek visszaülnek az egyetem padjaiba. Ennek eléréséhez könnyen, gyorsan, mindenki számára elérhető tanulmányi hitelek kellenek, de az is segíthet, ha a munkatapasztalatot beszámítják a tanulmányokba.
Az lehetetlen, hogy egy építőipari területen dolgozó, kvalifikált szakmunkás le kell hogy tegyen egy speciális érettségi vizsgát, és utána nulláról kell egy építőmérnöki képzést úgy elkezdenie, hogy lényegében a tananyag egyharmadával napi tapasztalati szinten tisztában van, és a tanárainál adott esetben bizonyos területeken többet tud. Kulcskérdés, hogy Magyarország ebbe a fejlesztési áramlatba belépjen, és aktív kísérletező szerepet vállaljon majd a közeljövőben
– fejtette ki.
(Borítókép: Faludi Imre / MTI)