Kunhalmi Ágnes: Ez egy autoriter hatalmi állam, ahol kényszerítve vannak az oktatás szereplői

„Ha magasabb presztízs kell a pedagógusoknak, akkor miért vonta vissza Orbán a pedagógusbérek minimálbérhez kötését? Már 90 százalékos lenne mostanra az emelés, ha a miniszterelnök nem szegi meg az önként vállalt ígéretét” – írta Kunhalmi Ágnes a Facebook-oldalán.

Pontokba szedve fogalmazta meg álláspontját az MSZP társelnöke. „Mi köze van a pedagógusbéreknek Brüsszelhez?” – tette fel a kérdést, amit meg is válaszolt: oldja meg a kormány a nemzeti költségvetésből.

Nagyon kellene a brüsszeli pénz, de az, hogy már az EU is segíteni akar egy nemzeti hatáskörbe tartozó terület finanszírozásában, mert látja a tanárok szenvedését, alulfinanszírozását, nem menti fel a kormányt, hogy a költségvetésből emelje a béreket. Mindenre van pénz, csak erre nincs? Ha ma Orbán Brüsszeltől várja a béreket, legközelebb a Nemzeti Alaptantervet is ott fogja megíratni? Ez nem zavarja az ország szuverenitására oly kényes kormányt?

– olvasható Kunhalmi Ágnes bejegyzésében.

Az MSZP társelnöke szerint a közalkalmazotti státusz elvétele „jogfosztás”, és „a státusztörvény fenyeget, megfélemlít, korlátoz”. Azt is írta, hogy nem lehet rendészeti eszközökkel irányítani és jobbá tenni az oktatást, de „nem is a jobbítás a cél”.

Facebook-oldalán az ellenzéki politikus úgy fogalmazott:

A státusztörvény is megmutatja, hogy ez nem egy demokratikus és szolgáltató állam, ahol az oktatás célja szakmai, hogy pl. egy szegény sorba született gyermekből is lehessen fogorvos vagy ügyvéd; ez egy autoriter hatalmi állam, ahol az oktatás szereplői a Fidesz politikai rendszerének fenntartására vannak kényszerítve a főispánok és a papok mellett. Ha nem tetszik nekik valami ebben, akkor repülnek.

Kunhalmi Ágnes leszögezte, hogy a státusztörvény teljes egészében elfogadhatatlan.

Kampányt indítanak és Brüsszelhez fordulnak

Mint arról beszámoltunk: benyújtotta a kormány a státusztörvény tervezetét az Országgyűlésnek (itt részletesen foglalkoztunk vele). A Belügyminisztérium közleményében azt állította, hogy a törvény kidolgozásakor figyelembe vették a beérkezett véleményeket. A kormánypártok egyetértenek azzal, hogy „a pedagógusok bérét jelentősen emelni kell”, ezért fontosnak tartják az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatot.

A Momentum utcai aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy az Európai Bizottság kösse az oktatási reformhoz az uniós pénzek kifizetését. Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője és oktatáspolitikusa szerint a státusztörvény miatt nagyjából 20 ezer tanár fog hiányozni a rendszerből, mivel az eddig is hiányzó 16 ezer mellett újabb 5 ezer jelezte, hogy felmond, ha bevezetik a törvényt.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Indexnek jelezte: Brüsszelhez fordulnak a Parlament oldalán megjelent javaslat miatt, álláspontjuk szerint az ugyanis számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó.

(Borítókép: Kunhalmi Ágnes 2021. június 26-án. Fotó: Clemens Bilan / EPA / MTI)