Ők voltak eddig az Orbán-kormányok igazságügyi miniszterei

Dávid Ibolya, a népszerűségi lista vezetője

Az első Orbán-kormány (1998–2002) első igazságügy-minisztere (szigorúan kötőjellel) a magyar kormányok történetében az első női miniszter volt az igazságügyi tárca élén. A megelőző másfél században ugyanis – Deák Ferenctől egészen közvetlen elődjéig, Vastagh Pálig – kizárólag férfiak ültek a miniszteri székben.

Dávid Ibolya a koalíciós partner, az MDF elnökeként vállalta az igazságügy irányítását. Mint a kormány egyetlen női minisztere, igyekezett barátságos, karakteres kommunikációs stílust kialakítani. A közvélemény-kutatások igazolták erőfeszítéseit, mert a kabinet legnépszerűbb tagjává vált.

Miniszterként keményen ellenszegült Göncz Árpád köztársasági elnöknek, amikor Kunos Péter ügyében az államfő kegyelmi indítványát megvétózta. Határozottan lépett fel a Döcher-ügyben is. Vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, hogyan dolgozhatott a veszélyes bűnöző már egy hónappal a börtönbe kerülése után egy olyan presszóban, ahol társtulajdonos volt. Másnap kirúgta a Budapesti Fegyház és Börtön parancsnokát. Minisztersége alatt fogadták el azt a törvénymódosítást is, amely előírta a bíróságoknak, hogy a bűncselekmények elbírálásakor a büntetési tételek középmértékéhez kell igazodni, és az attól való eltérést indokolni kell.

Munkásságából sokan mégis egyetlen mondatra emlékeznek. Amikor újságírók megkérdezték tőle, mit szól a labdarúgó-mérkőzések antiszemita bekiabálásaihoz, ezt felelte:

Nem értek a focihoz.

Navracsics Tibor, aki végigjárta a szamárlétrát

A második Orbán-kormánynak (2010–2014) nem igazságügy-minisztere, hanem közigazgatási és igazságügyi minisztere volt. Navracsics Tibor 1998 után végigjárta a szamárlétrát: előbb a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs osztályát vezette, majd a sajtó- és információs főosztályát. Ellenzékben a pártelnök kabinetfőnöke volt, később a választási programalkotást irányította. Első ciklusos képviselőként 2006-ban a Fidesz frakcióvezetőjévé nevezték ki.

A parlamenti csatározások megedzették az egyébként halk szavú politikust, akit Orbán Viktor 2010-ben az újonnan felállítandó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium vezetőjének, valamint miniszterelnök-helyettesének nézte ki. Minisztersége alatt fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvényt, az új választási eljárási törvényt, illetve szabták át az Alkotmánybíróság jogköreit.

Egy interjújában arra a kérdésre, hogyan viselte, hogy az Alkotmány, az igazságszolgáltatási reform, a választójogi rendszer módosításának az előkészítését Orbán Viktor kiszervezte Brüsszelbe, Szájer Józsefhez és Áder Jánoshoz, illetve a médiatörvény koncepcióját Rogán Antal és Szalai Annamária a Balatonon való hajókázás alatt gondolta el, ez válaszolta:

Ha tréfásan akarnék válaszolni, arra emlékeztetnék, hogy 2006-ban is úgy lettem frakcióvezető, hogy senki sem vállalta. Egyébként természetesnek vettem, hogy az Alaptörvény vagy az igazságügyi reform esetén van egy olyan politikai felelős, aki egymaga a kormányzaton kívül koordinálja a munkát. A részleteket a minisztérium dolgozta ki.

Trócsányi László, a tudós miniszter

A harmadik Orbán-kormány (2014–2018) igazságügyi minisztere (már különírandó) korábban nyolc évet töltött diplomáciai szolgálatban: 2000-től 2004-ig nagykövet volt a Belga Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség területére kiterjedő hatállyal, majd 2010 és 2014 között párizsi nagykövetként tevékenykedett. A két megbízás között, 2007-től 2010-ig alkotmánybíró is volt. 1985-től a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, 2000 óta egyetemi tanár.

Minisztersége alatt heves támadások érték a közigazgatási bíróságok felállítása miatt, különösen akkor, amikor fontosnak nevezte, hogy a közigazgatási bírói állásokra egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők.

A negyedik Orbán-kormányban (2018–2022) még egy évig vezette az igazságügyi tárcát. Aztán 2019-ben európai parlamenti képviselőnek választották. A kormány az Európai Bizottság magyar tagjának jelölte, de nem lett uniós biztos, mert az EP jogi bizottsága összeférhetetlenség miatt elutasította a jelöltségét.

2020 óta a Magyar Jogász Egylet elnöke. 2021 augusztusában felmerült, hogy ő válthatja 2022-ben Áder Jánost a köztársasági elnöki tisztségben, a Fidesz végül Novák Katalint jelölte.

Varga Judit, a megbízható harcostárs

A negyedik Orbán-kormány második igazságügyi minisztere is külszolgálati évek után vette át a tárca irányítását. Varga Judit 2009-től kilenc évig dolgozott az Európai Parlamentben politikai tanácsadóként, ahol három évig tagja volt Áder János EP-képviselő, későbbi köztársasági elnök csapatának. A Brüsszelben és Strasbourgban eltöltött évek alatt részletes ismeretekre tett szert az európai uniós intézményrendszer és jogalkotás működéséről. Senkit sem érhetett váratlanul, hogy az ötödik Orbán-kormányban (2022-től napjainkig) az Igazságügyi Minisztériumhoz került az uniós ügyek intézése.

A miniszter asszony mindvégig keményen beleállt a vitákba, vagy ahogy a Politico hírportál is megjegyezte, hamar megismerték Brüsszelben konfrontatív retorikáját, uniós intézményeket kritizáló közösségi posztjait.

2020 januárjában például egy imázsvideót tett közzé a Facebookon, amiben „zéró toleranciát” hirdetett az erőszak ellen, és törvényi szigorítást ígért több, nagy port felvert családon belüli súlyos bűncselekmény után.

Több elemző szerint a Schadl–Völner-per miatt dönthetett úgy a miniszterelnök, hogy a jövő június 9-i európai parlamenti választásokon Varga Judit vezesse a Fidesz–KDNP EP-listáját. Mint ismeretes, a nagy érdeklődéssel kísért korrupciós ügy másodrendű vádlottja, Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár a miniszter közvetlen munkatársa volt. Sokan úgy vélekedtek, hogy a Völner-ügy ráégett a miniszterre, ezért abszolút racionális döntés a miniszterelnök részéről, hogy egyik legmegbízhatóbb harcostársát inkább Brüsszelbe küldi.

Tuzson Bence, a hagyománytisztelő

A listavezető megnevezésével az is világossá vált, hogy az ötödik Orbán-kormánynak előbb vagy utóbb új igazságügyi minisztere lesz. Mint kiderült, előbb. Varga Judit tudniillik július 31-i határidővel lemondott miniszteri pozíciójáról, lemondását Orbán Viktor tudomásul vette, és Tuzson Bencét jelölte új igazságügyi miniszternek.

A személyi változással a minisztérium profilja is változik. Tuzson Bence ugyanis, aki korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért, majd a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára volt, arra kérte a kormányfőt, hogy egy tiszta, hagyományos Igazságügyi Minisztérium jöjjön létre, és az európai uniós ügyek a kormányzati struktúrán belül máshova kerüljenek.

A fideszes politikus két nagyobb feladatkört emelt ki a tervei közül:

1. a tárca fókuszába Magyarország jogi szuverenitásának védelme kerül majd, mert álláspontja szerint az utóbbi időszakban szuverenitásunk „támadás alatt állt”;
2. az ítélkezési gyakorlat áttekintését pedig azért nevezte fontos témának, hogy „a bíróság függetlenségének megőrzése mellett tovább fejlődjön a gyors és hatékony igazságszolgáltatás, úgy, hogy az emberek számára egy világos joggyakorlat alakuljon ki”.

A politikus miniszterként szeretne erről a bírósági rendszer képviselőivel egyeztetést folytatni és ennek megfelelően, ha szükséges, jogalkotási eszközökkel is beavatkozni.