2024. július 14. 21:00
Spanyolország
Anglia

Káosz lehet az iskolákban szeptembertől, forró őszre kell készülni

DSC3413
2023.07.05. 08:14
Novák Katalinhoz fordulnak, de illúzióik nincsenek. Alkotmánybíróságra viszik az ügyet, de ha kell, ennél is tovább mennek. Az elvándorlások miatt hatalmas káosz van kibontakozóban, így a tiltakozások ősszel is folytatódnak. Egy nappal a státusztörvény elfogadása után röviden így összegezték a helyzetet az Indexnek a pedagógus-szakszervezetek.

Kedden 134 igen és 60 nem voks mellett elfogadta az Országgyűlés a köznyelvben csak státusztörvényként emlegetett pedagógusok új életpályájáról szóló csomagot.

Ahogy arról szintén írtunk, a tiltakozók első lépésként Novák Katalin köztársasági elnökhöz fordultak, azt kérve, hogy a jelenlegi formájában ne írja alá a törvényt, mert az számos retorziót tartalmaz a tanárokra nézve.

Arról, hogy a nyílt a levélnek lehet-e érdekérvényesítő ereje, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagját kérdeztük. Nagy Erzsébet megkeresésünkre kijelentette:

Nincsenek illúzióink a tekintetben, hogy az államfő miként cselekszik, de ez egy kötelező kör, muszáj legalább megpróbálni

– fogalmazott, majd elárulta, hogy második lépésként a törvényt minden létező jogi fórumon megtámadják. Többek között Alkotmánybírósághoz fordulnak, ám miután az ügy ott valószínűleg nem áll meg, kénytelenek lesznek Strasbourgig, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig elmenni, de emellett nemzetközi munkaügyi szervezeteket, az oktatási világszervezetet és az Európai Bizottságot is megkeresik.

Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: „Számolni kell azzal a következménnyel, hogy miután Magyarország nem teljesítette – például – az oktatáshoz fűződő vállalásait, nem jönnek majd az uniós források.”

Fontos látni, hogy ez nem a pedagógusok és nem a szakszervezetek hibája lesz, hanem a kormányé. Igaz, a döntéshozók egyre gyakrabban hangsúlyozzák, hogy források nélkül is van élet, így ki tudja, lehet, már semmi nem hatja meg őket

– tette hozzá.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a szavazást követő lépéseket annyival egészítette ki, hogy az érdekvédőknek most el kell készíteni egy felvilágosító anyagot, amely szól egyrészt azoknak a tanároknak, akik ott akarják hagyni a pályát, és szól azoknak is, akik a rendszerben maradnak, ám fontos lenne tudniuk, hogy a jogváltáskor mire kell odafigyelni, minek kell szerepelni a munkaköri leírásban, milyen béralkufolyamatokat érdemes beindítani.

Forró őszre kell készülni

A PSZ vezetője kiemelte azt is, hogy a tiltakozásokkal nem hagynak fel, a sztrájkbizottság folytatja a munkát, őszre pedig ismét országjárást terveznek.

Nagy Erzsébet is további akciókkal számol, az Egységes Diákfronttal már tárgyaltak is ez ügyben, úgy véli, hogy „forró őszre kell készülni”. Azt, hogy ez további tüntetéseket, vagy esetleg más mozgalmat jelent-e, egyelőre nem tudják, az elvándorlás mértéke is mérvadó lesz, de a kormány lépései is kérdésesek. Az szerinte már biztos, hogy hatalmas káosz van kibontakozóban, az osztályösszevonások több helyen megindultak, de nem egy tag- és közoktatási intézményt is megszüntetnek a pedagógushiány elfedése érdekében.

A PDSZ ügyvivője beszélt arról is, hogy a jogsegélyszolgálatukat nekik is meg kell erősíteni, hiszen a jogviszonyukat rengetegen meg akarják szüntetni, és sokan követelik most a túlórák kifizetését is, az új, köznevelési foglalkoztatotti érában erre ugyanis már kevésbé lesz lehetőség.

Az elvándorlásra már a piac is reagált

A szakszervezeti vezetők kivétel nélkül súlyos következményekre figyelmeztettek.

Nagy Erzsébet jelezte: egyre több helyről kapnak olyan információt, hogy a tantárgyfelosztás egyes intézményekben nem lesz megoldva, van, ahol tanító hiányában nem tudnak első osztályt indítani, de a felsőbb évfolyamokon is sokan csatlakoznak a már bejelentett távozókhoz.

Időközben az álláshirdetések is megszaporodtak, szinte nincs olyan iskola, ahova ne keresnének pedagógusokat, a státusztörvényre és az általa okozott elvándorlásra már a piac is reagált

– összegezte az érdekvédő.

Hasonló folyamatokról számolt be Totyik Tamás is, tapasztalataik alapján azok a nők, akik negyven év munkaviszonnyal rendelkeznek, kivétel nélkül befejezik a pályájukat.

„Úgy számolunk, hogy öt év múlva 22 ezerrel többen mennek majd nyugdíjba, mint amennyi pályakezdő lesz. További problémát jelent, hogy a már tapasztalt, de még mindig fiatalnak számító, 30-35 éves pedagógusoknál is erősen tetten érhetők a kiégés jelei, a szakmában teljes az apátia, a beletörődés” – ismertette a PSZ elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a helyzet már eddig is drámai volt, jelenleg nem kevesebb mint

  • 5 ezer óvodapedagógus,
  • 9 ezer általános iskolai és gimnáziumi tanár,
  • valamint 3-4 ezer szakképzésben dolgozó hiányzik.

Nagy Erzsébet végül arra a kérdésre, hogy a Belügyminisztériummal (BM) megkezdett, lassan két éve tartó tárgyalási folyamatot az új jogállási törvény elfogadása ellenére a jövőben még folytatják-e, kiemelte: korábban ígéretet kaptak arra, hogy még a beterjesztés előtt a végrehajtási rendeletről is egyeztetnek, végül azonban

egy tervezetet sem raktak le eléjük, így elég elég nehéz megsaccolni, mire készül a kormány, lesznek-e legalább látszat-, vagy esetleg érdemi egyeztetések. 

Nemrég ráadásul eddigi tárgyalópartnerük, Kisfaludy László, a BM köznevelésért felelős helyettes államtitkára is lemondott, így vele már egészen biztosan nem ülnek egy asztalhoz.

Az érdekvédők úgy érzik, egy ilyen nehéz időszak után mindenkinek szüksége van egy kis pihenésre, de szeptemberben újult erővel folytatják a küzdelmet az oktatás reformja érdekében.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)