Tarlós István: 200 milliárdos megtakarítással adtam át Budapestet
További Belföld cikkek
- Fantasztikus év lesz - Ujhelyi István csokorba szedte, miként beszélt a Fidesz 2010-től az évekről
- Nagy meglepetést tartogat a szilveszteri időjárás, erre mindenképp készüljön fel
- Menczer Tamás rákontrázott Magyar Péterre, ő is újévi beszédet mond
- Id. Lomnici Zoltán: A bíró köteles a látszatát is elkerülni annak, hogy nem pártatlan
- Két autó csattant egymásnak a Bécsi úton: videón, ahogy a tűzoltók szétkapták az egyik gépkocsit
Karácsony Gergely főpolgármester után hivatali elődjének is megszólalási lehetőséget biztosítottunk Budapesttel kapcsolatos gondolatainak kifejtésére. Tarlós István lapunknak adott interjújában egyebek mellett arról beszél, hogy
- milyen költségvetési számok cáfolhatják a Budapest kivéreztetéséről szóló állításokat;
- mit gondol a folyamatosan emelkedő szolidaritási hozzájárulás kötelező befizetéséről;
- vállalja-e a ráaggatott „régimódi” jelzőt;
- miből gondolja azt, hogy Karácsony Gergely „feminin”;
- milyen a regnáló főpolgármesterrel a személyes viszonya;
- jó ötlet volt-e a Lánchíd autómentessé tétele;
- illetve milyen esélyei vannak a jobboldalnak Budapesten a jövő évi önkormányzati választásokon.
A kormány kivérezteti Budapestet, az energiaválság után, más nagyvárosokkal ellentétben például egy fillér kompenzációt nem kapott. Ön is ilyen borúsan látja a kormány–főváros helyzetet?
Sosem állítottam, hogy a főváros könnyű helyzetben lenne. 33 éve tart a vita, hogy az a forrás, amit Budapest a központi költségvetésből kap, az sok, épp elég vagy kevés. Nekem is voltak vitáim a saját kormányommal, de ez a városvezetés nem európai stílusban kommunikál. Így nem lehet együttműködést elvárni. Gyakori érv, hogy Budapest termeli meg az ország GDP-jének 38 százalékát. Ez azonban csak formálisan igaz, ugyanis sok cég Budapesten van bejelentve, itt is adóznak, de a termelő tevékenységüket vidéken végzik. Ezt sosem teszik hozzá.
2019-ben több mint 200 milliárdos tartalékkal adtam át Budapestet, ebből a Városháza tartaléka októberben 200 milliárd volt, 160 milliárd értékpapírban, 40 készpénzben, úgyhogy ehhez hozzá sem adtuk az intézmények 7 milliárdos megtakarítását.
Kritikusai szerint viszont a megtakarítással együtt egy másik szatyorban számos elmaradt infrastrukturális fejlesztést is átadott.
Ilyet állítani disznóság, ugyanis 2010-ben az említett infrastrukturális hiányosság többszöröse volt annak, mint amit Karácsony Gergely örökölt. Az elmúlt 4 évben szinte semmi ígéret nem teljesült, önálló fejlesztés nem indult, nem épültek P+R parkolók és az útfelújítások terén sem dolgoztak le semmit a hátrányból. Emlékeztetőül, én 250 milliárdos adóssággal vettem át a kasszát, ő még a sajátos számai szerint is 186 milliárdos többlettel. Ki volt akkor könnyebb helyzetben?
Csakhogy a szolidaritási hozzájárulást közben a kormány az egekbe emelte. Míg 2019-ben önöknek csak 10 milliárdot kellett a központi költségvetésbe befizetni, idén már 58 milliárdot, a jövőre vonatkozó prognózis szerint pedig már 75 milliárdot. Ön szerint ez igazságos?
Az én időmben is nőtt, 2019-ben pedig a pénzügyminisztertől már tudtam, hogy ez tovább nő. Én a számok nyelvén értek, a zöldek meg a liberálisok csúsztatásaival átható közömbösséget tanúsítok. Nekik a matematika a legnagyobb ellenségük. A mássággal és a sajátos kettős mércével jól boldogulnak, de a számokkal nem tudnak mit kezdeni.
Összességében mégiscsak az a helyzet, hogy mentesültek 250 milliárd forint adósság alól, és kaptak 200 milliárdot a kasszába, miközben brutálisan megnőtt az iparűzési bevételük.
Ez a bevétel 2019 óta 107 milliárddal nőtt. Mindez összességében jóval nagyobb növekmény, mint amennyivel a szolidaritási hozzájárulás növekedett.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes viszont azt mondta, hogy ha összefésülik az államtól kapott támogatásokat, a főváros által a központi költségvetésbe befizetni rendelt adókkal és hozzájárulásokkal, akkor Budapest kárára egy negatív szám jön ki, azaz az államkassza nettó befizetőjévé váltak. Ez pedig ellentétes az önkormányzati törvénnyel, de még az alaptörvénnyel is, ugyanis ezek kimondják: az önkormányzatok a saját bevételeikről maguk dönthetnek.
Ezt így pontosan nem számoltam ki, de a fő számok alapján nem hiszem el. Csak a kasszában hagyott 200 milliárdot és az iparűzési adóbevétel-növekményt összeadva már látható, ez az állítás nem stimmel. Az iparűzési adó is egy állam által átengedett adó.
Pedig épp ez az összevetés képezi az állam ellen indított közigazgatási per alapját. Ön szerint beadták volna, ha nem stimmelnek a számok?
Nem tudjuk, hogy a per hová fut majd ki, az azonban biztos, hogy a bíróság a számok alapján ítél majd, nem az alapján, hogy mit mondott Kiss Ambrus. Várjuk meg a bíróság döntését, és nézzük meg, hogy arra majd az állam mit reagál.
Az állam annyit már reagált a kereset beadása óta – a főváros azonnali jogvédelmi kérése ellenére –, hogy simán inkasszózott 4 milliárdot Budapest számlájáról.
A szolidaritási hozzájárulás befizetése nem választás kérdése. Nem is helyes befizetésről beszélni, mert a Magyar Államkincstárnak jogában áll az összeget visszatartani. De ennél fontosabb dologra is szeretném felhívni a figyelmet. Az önkormányzat csak az után költhet önként vállalt feladatok finanszírozására, hogy a kötelezőek fedezete biztosított. Érdemes lenne megnézni, hogy Karácsonyék milyen önként vállalt feladatokat finanszíroztak és milyen értékben, amellett, hogy folyamatosan azt hajtogatják, hogy már a kötelező feladatok finanszírozása is veszélyben van. Ezt még soha senki nem firtatta, pedig lehet, hogy meglepetést tartogat, ami adott esetben akár törvénysértést is jelenthet.
Túl a barátságon
Milyen a személyes viszonya Karácsony Gergellyel?
Elvileg pozitív. Telefonban egyszer azt is mondta még jóval 2019 előtt, hogy ha újra elindulok a főpolgármesteri székért, akkor ő nem aspirál rá. Nyilván ez egy túlzó kedvesség lehetett a részéről. Most azt nyilatkozta, hogy nagyon becsületesnek tart, aki a városát is szereti, de „nagyon régimódi” vagyok. Ez bizonyos értelemben igaz, amire azt felelhetném, hogy Karácsony Gergely pedig szerintem feminin típusú férfi, mert ez is igaz.
Miből következtetett erre?
A mozgásából, a beszédstílusából, az ijedt megnyilvánulásaiból, hogy problémákkal szembesül, azonnal másokra mutogat, a sajtó képviselői elől bujkál, Kiss Ambrust tolja eléjük rendszeresen a kellemetlen ügyekben. Semmiért nem vállal személyes felelősséget. Ott volt például annak idején a patkányirtási szerződés, amit én sosem láttam, ő az illetékes bizottság tagjaként megszavazta, majd elkezdett utána rögtön „tarlósozni”. Ezek nem különösebben férfias tulajdonságok. Hasonlóképpen járt el korábban a zuglói parkolás ügyében is, amit zuglói polgármesterként ő kezdeményezett, majd a fővárosra fogta.
Mikor beszéltek legutóbb?
A születésnapomon. Ő is felköszöntött engem, én is őt. Ma sem utáljuk egymást, noha nagyon eltérő személyiségek vagyunk, és a város vezetéséről is mást gondolunk. Én műszaki végzettségű vagyok, ő pedig szociológus.
Sértettséget vélek kihallani a szavaiból. Bár meghívták, a 3-as metró felújított állomásainak átadójára már el sem ment.
Nem tudom, honnan veszi a sértettséget. A távolmaradásomnak nem Karácsony személye volt az oka, hanem azok a megnyilvánulások, amelyek a 3-as metrót érintő kínlódásaink után ellenzéki oldalról elhangzottak. Ne feledjük, 2015-ig tetemes korábbi adóssághalmaza volt a BKV-nak, ilyenre nem nagyon illik kötelezettséget vállalni. Szóval akik ezt az adósságot rám hagyták, a 40 éves szerelvényekkel és hasonló állapotú infrastruktúrával együtt, azok címkézték ki a nevemet a szerelvények ablakaiba, hogy ha baj történik a ’70-es évekbeli metrókocsikkal, akkor kit kell keresni. Ilyen előzmények után nem kívántam harmadik számú szereplőként jelen lenni az ünnepségen.
Az ön olvasatában a feminin egy sértő jelző?
Miért, a régimódi sértő jelző? A „feminin” a mai világban, Karácsony politikai közösségében biztosan nem az. Nézze, ahol a székely zászló korábbi helyén lobog a Városháza homlokzatán a szivárványos zászló, ott ezt semmi esetre nem vehetik sértésnek.
Tény, hogy én viszont annyiban régimódi vagyok, hogy másként értelmezem például a szivárványügyeket,
de említhettem volna a közlekedést, az árvízvédelmet, a rendpártiságot, vagy akár a gazdálkodás kérdéseit is.
Menni kéne, menni kéne
A közösségi közlekedés a város havi működési költségeinek felét viszi el. Lehet-e, érdemes-e ezen spórolni?
Nekem is komoly küzdelmeim voltak ezen a téren, így ebben a kérdésben van bennem empátia. Ugyanakkor, amit a város általános pénzügyi helyzetéről mond a városvezetés, azt erősen opponálom. Örvendetes, hogy nem volt a BKV-nál viteldíjemelés, kilenc évig én sem emeltem.
Az első Budapesti Lakógyűlésen voksolók egyetértettek azzal, hogy a Lánchíd maradjon zárva a személygépkocsi-forgalom előtt. Ön hogy szavazott?
Ezt hagyjuk ki, ha jót akar! A lakosságra, ezen belül középiskolásokra is bízni, majd hétszázalékos támogatottságra hivatkozva lezárni a Lánchidat – ne haragudjon –, szerintem csalás. Egy népszavazás érvényességéhez is legalább 25 százalékos részvétel szükséges. Ne csináljunk „Krisztusból bohócot”! A híd rendeltetésszerű használata szigorú szakmai kérdés. A főpolgármester szociológus, érthető, ha a közvélemény-kutatás jobban lázba hozza, mint a közlekedésszervezés. Ám elvileg azért vannak a tanácsadói, hogy ilyen szakmai kérdésekben szóljanak neki: hamarosan fel kell újítani majd a Petőfi, azután az Árpád hidat. A Lánchíd lezárása eddig azért volt úgy-ahogy zökkenőmentes, mert minden fővárosi Duna-híd átjárható. Ha a 100, illetve 107 ezres napi forgalmú két nagy hidat hosszú időre egymás után lezárják, akkor közlekedési káosz várható Budapesten. Akkor nagyon hiányzik majd a Lánchíd 35 ezres áteresztő kapacitása. Amit most lehet tapasztalni, az nem mértékadó.
Bal-jobb
Nem a budapestieknek árt végső soron, hogy kiüresedett a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, nincs egy olyan működő fórum, ahol a Lánchíd 6 milliárdos kormányzati támogatásáról, illetve egyéb fontos ügyekről tárgyalhatna a kormány és a főváros?
A Közfejlesztések Tanácsa az én „édesgyermekem” volt. Sajnálom, hogy mára formálissá vált. Gulyás Gergely és Fürjes Balázs egy éven keresztül úgy bántak Karácsonnyal, mint a hímes tojással, szinte simogatták a fejét. A főpolgármester volt az, aki – talán nem egyértelműen saját elhatározásából – egyik nap a földbe taposta kommunikációjával a kormányt, másik nap már együttműködést kért és pénzt. Ön szerint van olyan kormány, amelyik huzamosabb ideig képes konstruktívan együttműködni ilyen stílus mellett?
Azért nem Gulyás volt az a Gergely, akinek aztán az arcával egy cirkuszos karaktergyilkosság keretében teleplakátozták Budapestet.
Úgy emlékszem, hogy Karácsony Gergő kezdte el előbb gyalázni a kormányt és nem fordítva. A 2019-es kampányt ne számítsuk szigorúan ide. Ez az időszak nekem több okból sem a szívem csücske. Sajnos 29 év után először el is engedtem azt a kampányt, de erről nem akarok beszélni. Kampányok után egyébként normális esetben más világ jön, akkor Karácsony is együttműködést ígért, ha jól emlékszem.
Mit jelent az, hogy elengedte?
Gyakorlatilag alig kampányoltam. Ha akkor leülök Karácsony Gergellyel vitázni – ma már bánom, hogy nem tettem így –, akkor az a választás másként alakul.
Leszólt a Fidesz kommunikációs csapata felülről önnek, hogy nem mehet el a vitára?
Nem mondott nekem erről senki semmit. Ez is egy legenda. Soha nem voltam végrehajtó karakterű ember, a többség jól tudja ezt. Emlékezzen csak az óbudai időkre, esetleg a Lázár Jánossal, korábban Rogán Antallal, vagy Matolcsy Györggyel folytatott vitáimra. Négyszemközt még a miniszterelnök úrral is voltak csörtéink, ahol iterálnunk kellett az eltérő álláspontokat, de általában találtunk megoldást. Ha a Népszava engem bábnak nevezett, akkor mit mond most Karácsony Gergelyre? Ez az ellenzéki „helytartó” mantrázás egy ostoba és rosszindulatú vakhír.
Azt nem tudjuk, hogy a Népszava mit mond, de az ön pártja mini Ferinek nevezte a főpolgármestert. Mi következik a városvezetés számára a DK erőteljes fővárosi ambícióiból?
Ön valószínűleg gyakrabban olvas Népszavát, mint én. Én ugyan sosem használtam az említett jelzőt, de már három polgármestert is magához csábított a DK. Nézze meg a fővárosi közgyűlés összetételét! Ez tiszta matematika. Gyurcsány Ferenc pártja abban a helyzetben van, hogy adott esetben bármikor meg tudja akadályozni a főpolgármesteri szándékot. Ezzel együtt nem mondanám, hogy Karácsony Gergely elvesztette volna az esélyeit. Gyurcsány Ferenc ugyan feltehetőleg nem túlzottan kedveli a főpolgármestert, de épp a napokban nyilatkozta, hogy a DK-sokat mégis a főpolgármester támogatására biztatja. Számára valószínűleg a közgyűlési többség megszerzése és uralása a prioritás, ha ez csak Karácsony pajzsra emelésével sikerülhet, akkor úgy. Azt hiszem, ettől eltekintve Gyurcsánynak mindegy, hogy Gergő főpolgármester-e vagy sem.
Látja már, hogy egy inkább baloldali beállítottságú fővárosban ki lehet a regnáló főpolgármester esélyes kihívója?
Most már az eddiginél is óvatosabban fogalmazok: nem az én kompetenciám eldönteni, hogy lesz-e a Fidesznek saját jelöltje, és ha igen, ki lesz az. Ugyanakkor a magánvéleményem most is az, hogy végül is még mindig Szentkirályi Alexandrával lehetne a legtöbb szavazatot szerezni. Van ötéves városvezetői tapasztalata, a humán ügyekben otthonosan mozog, jogász, nyelveket beszél, és ha kap egy-egy olyan pénzügyi és üzemeltetési helyettest, mint például Bagdy Gábor és Wintermantel Zsolt, akkor jól el tudná vezetni a várost. De hangsúlyozom, senki nem hatalmazott fel arra, hogy erre vonatkozó javaslatokat tegyek. A véleményem magánvélemény.
Hallani olyan hangokat is, hogy az ország Budapest nélkül is kormányozható, ezért a Fidesz elengedte a fővárost és már csak a kerületekre gyúr…
Hogy országos választást tud nyerni a Fidesz Budapest nélkül, az többször bebizonyosodott. Az, hogy elengedné Budapestet, biztosan nem igaz. Azt például tudom, hogy a miniszterelnöknek voltak konkrét, fővárost támogató elképzelései, és az én időmben megvalósított állami, részben a fővárossal közös fejlesztések is figyelemre méltók.
Azóta viszont Lázár János egy sor budapesti fejlesztést függesztett fel.
Ez igaz, de árnyalja, hogy egy sor vidéki fejlesztést is. Nem akarom Jánost védeni, a mi korábbi ellentétünk is a Budapest–vidék-ellentétként keletkezett, majd olykor szórakoztatóan jelent meg a nyilvánosság előtt. Én ősbudai vagyok, ő ősvidéki, mindenki tette a dolgát. Sosem mondtam, és ma sem mondom, hogy Lázárt gyengéd szálak fűznék Budapesthez, de azt látni kell, hogy ezekben az ügyekben azért nem mindig ő mondja ki a végső szót.
A másik oldalról nézve pedig akár az is kijelenthető, hogy Gyurcsány is elengedte a fővárost azzal, hogy nem jelöl a DK önállóan főpolgármestert. A közgyűlési többség megszerzéséért az igazi harc talán a kerületi polgármesteri székek frontján zajlik majd. Most úgy látom, hogy a kormányoldalnak nagyobb esélye van arra, hogy a kerületek többségét megnyerje, mint arra, hogy elhódítsa a főpolgármesteri széket, amennyiben Karácsony marad az egyedüli jelölt a túloldalon.
Mely kerületekben lát jelentősebb esélyt arra, hogy a Fidesz átvegye az irányítást?
Számos ilyet látok, és nyilván most példákat fog kérni, de nem szívesen mondok.
Személyes elfogultság miatt nem nevezi meg Óbudát?
Nem Óbudát akartam mondani, hanem például az I. kerületet. Azt szinte biztos, hogy elbukja az ellenzék, de ilyen, a Fidesz által nyerhető kerületnek tartom a jelenleg ellenzéki nyolcadikat is. Most mégis mondtam két kerületet, ami nem azt jelenti, hogy ne tudnám a sort folytatni, de elégedjen meg ennyivel.
(Borítókép: Tarlós István. Fotó: Szollár Zsófi / Index)