Akkora vita lett a magyar érdekről, hogy a moderátornak kellett nyugtatnia a közönséget

Schiffer András szerint azt, hogy egy történelmi folyamatban mi számít fordulópontnak, a sűrűjében nem lehet megfejteni, később kell erről beszélni. Azt ugyanakkor elmondta, hogy nem pusztán földrajzilag leírható régiók harcáról van szó, hanem folyik a birkózás a globális nagytőke és a különböző nemzetállamok között.

Pulai András azzal kezdte, nem volt egyértelmű, hogy elfogadja a meghívást, mert adott esetben kollaborációval is megvádolhatják azt, aki részt vesz egy ilyen eseményen. A Publicus Intézet vezetője úgy látja, a háború kitörését történelmi fordulópontként fogják értékelni, abban viszont egyetért Schiffer Andrással, hogy ez egy folyamat része, és évek, évtizedek múlva lehet majd megfejteni. Az elemző úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin elveszíti a háborút „és a birodalmát is”, a leszálló ágban lévő birodalmak közé sorolta Oroszországot és Kínát.

Szánthó Miklós rögzítette, hogy „háború lenni rossz, béke lenni jó”. Azt valid állításnak tartja, hogy a konfliktus maradhatott volna lokális szinten, „ha Oroszország nem méri félre ennyire a katonai képességeit, és ha a Nyugat nem reagál ennyire elhibázottan, érzelemdúsan”. Az Alapjogokért Központ főigazgatója kitért arra is, hogy az eszkalálódó háború jobban láthatóvá tett olyan, régebb óta zajló folyamatokat, amelyek abba az irányba mutatnak, hogy a pár évtizede meglévő erőegyensúly megbomlott, az Egyesült Államok majdnem hegemón pozíciója leáldozóban van, de ezzel nem azt állítja, hogy az Egyesült Államok ne maradna szuperhatalom, ugyanakkor vannak kihívói, például Kína és más felemelkedő országok.

Szánthó Miklós ebből a szempontból veszélyesnek nevezte azt a tendenciát, amely a háború folytatásában és Európa Oroszországról történő teljes leválasztásában érdekelt, mert ezzel odalökik Moszkvát Pekingnek, ez pedig olyan veszélyes tengely, ami geopolitikai szempontból hatalmas kihívást jelent a gyengülő Európa és az Egyesült Államok számára.

Schiffer András Pulai András leszálló ágban lévő birodalmakról szóló gondolatmenetét olyan wishful thinkingnek nevezte, mint a 2022-es országgyűlési választások előtt azt mondani, hogy zárul az olló az ellenzéki összefogás és a kormánypártok támogatottsága között. Az ügyvéd kifejtette, Oroszország egyszer már „leszállt”, amikor a Szovjetunió felbomlott, „Kína esetében pedig azt mondani, hogy leszálló ágban lenne, hát nem tudom, ez mindenképpen egy új megközelítés, gondolkodni fogok rajta”. Schiffer András szerint

Magyarországnak az lenne a kívánatos, ha valamennyi birodalommal szemben egészséges távolságot tudna tartani, beleértve az Egyesült Államokat is.

Pulai András erre válaszul azzal érvelt, hogy „Kína túl van a demográfiai zenitjén”, ráadásul az elmúlt időszakban a kínai export és import csökkent, a belső növekedést sem látja fenntarthatónak, például az ingatlanbuborék miatt.

Szántó Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy tendenciákat érdemes nézni, azt nem mondaná, hogy Kína hanyatlóban van, épp azt látja a geopolitikai horizonton, hogy van egy korábban hegemonisztikus pozícióval bíró Egyesült Államok, amelynél gazdasági és politikai téren is pozícióvesztés azonosítható. Kulturális téren már szkeptikusabb azt illetően, hogy megrogyna az amerikai mainstream.

A magyar képviselet arról szól, elsősorban ne azt nézzük, hogy az Egyesült Államoknak vagy Kínának mi lenne a jó, hanem Magyarországnak mi az érdeke. Valóban fennáll az a veszély, hogy elindul egy új blokkosodás a világpolitikában, ebben Magyarországnak ügyesen kell mozogni és nagystratégiát kialakítani

– húzta alá az Alapjogokért Központ főigazgatója, hozzátéve: el kell kerülni azt a helyzetet, hogy valamelyik nagy blokk perifériájára kerüljön Magyarország, mert az még nem sült el jól, ezért a magyar érdek a konnektivitás, az összekapcsoltság.

Szánthó Miklós megjegyezte, a magyarországi baloldal nagy tévedésben van, amikor azt figyelik, hogy a külföldi világítótornyok milyen jelzéseket adnak, és hogyan lehetne jó nyugati européerként viselkedni, helyette azt kellene nézni, hogy mi a magyar érdek.

Schiffer András abban nem vitatkozott Pulai Andrással, hogy Kína fejlődésében jó néhány kockázati tényező van, de arra emlékeztetett, hogy a világgazdaságban kiemelt szerepet játszó technológiai ágazatokban kinek mekkora a részesedése, ráadásul Kínában rengeteg ritkaföldfém van.

Hol a helye Európának?

Ez a kérdés úgy hangzik, hogy milyen szerepet szán az Egyesült Államok Európának – kezdte válaszát Szánthó Miklós, azzal folytatva, hogy nem látja az európai vezető központokban azt a stratégiát, ami szembe merne menni ezzel. A magyar megközelítésről kifejtette, ha az Egyesült Államok részéről Németország helyett egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek Lengyelországra, akkor az új amerikai európai érdekrégió rendszerből Magyarország is többet hozhat ki.

Schiffer András nem tudja alapértelmezésként felfogni azt, hogy az Egyesült Államok leváltja Németországot Lengyelországra, „nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy akár Magyarország, akár az európai kontinens egy imperialista birodalomnak legyen a játékszere. Ebbe nem szabad beletörődni”.

Az ügyvéd azt tartja kívánatosnak, hogy az Európai Unió a saját lábára álljon, önálló szereplő legyen. Azt is közölte, hogy a következő ötven évben, függetlenül attól, hogy milyen vezetés van Moszkvában, Európa jövője nem függetleníthető Oroszország jövőjétől, Magyarország pedig egy erős Európai Unióban érdekelt.

Pulai András is úgy gondolja, hogy Magyarország erős Európai Unióban lenne érdekelt, és abban aktívan részt kellene venni, ehhez képest „a Fidesz kisodródott a szélsőjobboldalra”, valamint már az Európai Néppártnak sem tagja a párt.

Az elemző megjegyezte azt is:

A NER prominensei európai vizeken hajóznak, ezzel kijelölik az utat, de a politikai vezetés két leáldozóban lévő nagyhatalomhoz köti a jövőjét, ez nagyon nagy kockázat.

Kacsoh Dánielnek moderátorként többször is nyugtatnia kellett a közönséget, mert Pulai András szavai nem arattak osztatlan sikert.

Optikai csalódás az elszigetelődés?

Szánthó Miklós Magyarország európai elszigetelődését optikai csalódásnak nevezte, majd kiemelte: cserélődnek a politikai pozíciók, a baloldalról évtizedekig a pacifizmust hallották, a jobboldalt militáns gőggel vádolták, most pedig azt látja az európai politikai térképen, hogy a jobboldali vezetésű Magyarország békepárti, „a progresszív európai kórus háborúpárti”.

Nem elszigeteltségről, senki földjéről van szó, hanem egy jól beazonosítható, progresszív áramlatról, amely egész egyszerűen nem normális dolgokat csinál. Ez igaz a háborús testtartásra, a multikulti-mániára, a migrációra, a genderideológiára. Erre a magyar jobboldal azt mondja, hogy nem. Azt próbálják bemutatni, hogy Magyarország kiírta magát, de Magyarország nem írta ki magát, továbbra is a Nyugat része, csak megmaradt normálisnak

– vélekedett Szánthó Miklós.

Schiffer András a magyar pozícióval kapcsolatban felidézte Karácsony Gergely augusztus 20-i posztját, amelyben többek között úgy fogalmazott, hogy „sem orosz hűbér, sem kínai vazallus”, Schiffer András ezt azzal egészítette ki, hogy „ne legyünk amerikai támaszpont sem”.

Magyarországnak, Közép-Európának és az Európai Uniónak is egészséges távolságot kell tartania minden birodalmi központtól

– hangsúlyozta a korábbi országgyűlési képviselő, az LMP egyik alapítója.

Schiffer András az augusztus 20-i eseményekről megjegyezte azt is, hogy a Recep Tayyip Erdogan látogatása idején történt erőszak után be lehetett volna rendelni a török nagykövetet. Azt a jelenlegi helyzetben elkerülhetetlennek tartja, hogy az energiakitermelő országok vezetőivel próbál a kormány „bratyizni”, de „felfoghatatlan, hogy miért nem lehetett legalább gesztusszinten nyugat-európai vezetőket is meghívni”. Schiffer András felvetette azt is, hogy az értékeket és az érdekeket egy ponton nem lehet szétszálazni, Magyarország pedig a Kárpát-medencén kívül „süket a kisebbségi problémákra, ez középtávon lábon lövi a magyar nemzetstratégiai célokat”.

Szánthó Miklós magyar érdekként a valamennyi politikai régióval és geopolitikai központtal való kellő kapcsolattartást jelölte meg. Pulai András leszögezte, hogy Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként nem tud egyenlő távolságtartásban maradni a Nyugattól is.