A szakértő tévútnak nevezte a mobiltelefonok kitiltását az oktatásból

Ahogy beszámoltunk róla, az UNESCO és az ENSZ szerint bizonyíték van arra, hogy a túlzott mobiltelefon-használat csökkenti az oktatási teljesítményt. Többek közt ezért és a gyerekek online zaklatástól való védelme érdekében is azt javasolják, hogy az okostelefonokat világszerte tiltsák ki az osztálytermekből.

Horváth Ádám az Edunext kérdésére elmondta, hogy a mobiltelefonok butító hatásáról készült megállapítást „óriási hülyeségnek″ tartja, mivel szerinte rossz következtetést vontak le a jelentésből.

Nem a mobiltelefon butít, hanem az, ha a tanár nem tudja jól használni, és ha nem a tanulási, hanem a szabadidős vagy az időeltöltési folyamatba épül be.

– fogalmazott az EdTech Magyarország digitálisoktatás-szakértője.

Megjegyezte, hogy „óriási nagy tévútnak″ tartja, ha valaki a mobiltelefonok iskolai kitiltása mellett kampányol.

Úgy látja, hogy az eszközök használata nélkül olyan kompetenciák fejlesztésétől eshetnek el a diákok, amelyek egyre fontosabbá válnak a munkaerőpiacon. Emellett a mobiltelefon a szegényeket is segíti az internethez való hozzáférésben.  

A digitális tudás a munkaerőpiacon is előnyt jelent 

Az Education:Next Szövetség elnöke felidézte, hogy az UNESCO-tanulmány arra is rámutat, hogy a hátrányos helyzetű diákok kirekesztődnek az oktatásból az internethiány miatt. 

Az EU-s kutatás eredménye alapján átlagosan az uniós tanulók hét, Magyarországon viszont a tanulók tizenöt százalékának nincs otthoni internetkapcsolata. Pedig a digitalizáció óriási előnyt jelent a tanulóknak, mivel az új típusú kompetenciák megszerzésével sok munkahelyen felértékelődik a tudásuk, így könnyebben el tudnak helyezkedni. 

Hozzátette, hogy a jelenlegi és jövőbeli oktatás elképzelhetetlen digitális megoldások nélkül. Mint mondta, a diákok közötti szakadék tovább nőhet, éppen ezért kell hozzáférést biztosítani mindenkinek.

A tanárok nagy része nincs felkészülve a digitális eszközök használatára 

Horváth Ádám szerint az új technológiai eszközök használata hosszú időt és „nagyon komoly pedagógiai innovációt, fejlesztést, implementációt igényelne a tanároktól.″ 

A szakember úgy látja, hogy a pedagógusok nagy része nincs felkészülve az új technológiára, ugyanis többségüket nem tanítják meg a használatukra. Emellett sokan látják úgy, hogy ez rengeteg plusz munka és „nincs órakeretük arra, hogy kísérletezgessenek.″

Megjegyezte, hogy Magyarországon senki nem fizeti ki a tanároknak ezt az időbeli ráfordítást. Példaként említette, hogy az angoloknál, a finneknél, az észteknél külön órakeret biztosítanak a tanároknak arra, hogy az új oktatástechnológiai megoldásokkal kísérletezzenek.  

Ha megvan az oktatástechnológiai eszköz, tanárképzésen, tanár-továbbképzésen, pilotakciókon, a szükséges pluszórák kifizetésén keresztül el kell tudni kezdeni bevezetni.

– ismertette a szakember, aki szerint a hazai oktatástechnológiai startupok már komoly hangsúlyt fektetnek a pedagógiai módszertan fejlesztésre. 

Mint mondta, a cél nem a hagyományos, papíralapú oktatás átalakítása, hanem a teljesen új típusú kompetenciák fejlesztése.