Bepillanthattunk Orbán Viktor gondolkodásába, de mit láttunk ott?

Orbán Viktor a Tranzit pénteki napján, a megafonos Bohár Dániellel beszélgetve fejtette ki gondolatait többek között a politika és a hatalom mibenlétéről. Nagy Attila Tibor úgy látja, ritka, de nem példátlan, hogy a kormányfő kötetlenebbül beszélt, „a péntek esti tihanyi fellépése hasonlít a tusnádfürdői beszédeihez: több idő van a kifejtésre, elmélkedik az aktuálpolitikáról, a különbség, hogy most volt egy kérdező, akinek a kérdéseire válaszolt a politikus”.

A politikai elemző hangsúlyozta:

Elismerésre méltó, hogy a mostani magyar miniszterelnök olvasott ember, ezt ismételten bizonyította. A hallgatóság kisebbfajta politikai filozófiai áttekintést kapott tőle, és látszott, hogy a fejében jól össze vannak rakva a Fidesz ideológiájának elemei. A magyar politikai életben jelenleg Orbán Viktor a legjobb és leghatásosabb világmagyarázó, ebben olvasottsága is segíti, ehhez képest alig-alig van méltó versenytársa. Az ellenzék szeret arra hivatkozni, hogy a Fidesz nagy erőfölényét kihasználva betonozta be magát a hatalomba, az erőviszonyok aszimmetriája tagadhatatlan, ám a szellemi erőfölény szintén Orbán Viktor és csapata oldalán van, ez kiderült Tihanyban. Ez a helyzet versenyhátrányt jelent az ellenzék számára.

A kormányfő egyszerre tartja fontosnak a történelem tanulságainak levonását és a nemzetközi folyamatok ismeretét. Az elemző úgy vélekedett, Orbán Viktor helyesen állapította meg, hogy „a dualizmus és a Horthy-korszak idején nagy kormányzó pártok vezették az országot hosszabb ideig. Azt már nem említette meg – és ez aligha véletlen –, hogy mind a Szabadelvű Párt/Munkapárt, mind pedig a Horthy-korszak idején a kormánypártok többé-kevésbé korlátozták az ellenzék jogait, lehetőségeit, Horthyék idején előfordult az ellenzéki sajtótermékek egy részének időleges betiltása, a választójog kormányoldal érdekében történő megváltoztatása. Orbán egyfajta pozitív példaként láttatta a dualista és a Horthy-korszak kormánypártjait (különösen Bethlen Istvánt), miközben az akkori ellenzéki pártok a szabadságjogok korlátozásával, a demokrácia leépítésével vádolták a kormányoldalt”.

A NER eddigi tizenhárom évében megismétlődött a történelem, ha persze más szereplőkkel, más keretek között is. Orbán ismeri a történelmet, az ellenzéke kevésbé. Tudja a történelmi tanulságokból, hogyan kell a többpártrendszer körülményei között is hosszú ideig hatalmon maradni. Ehhez képest az ellenzék nagy része leragad a kormány aktuálpolitikai bírálatainál, holott nagyon ideje volna neki is alaposabban tanulmányozni a modern magyar politikatörténetet. Az ellenzéket a miniszterelnök nem tekinti komoly ellenfélnek, nemzetközi támogatóiktól már jobban tart, ezt érzékeltette is Tihanyban

– vázolta a felállást Nagy Attila Tibor.

Bepillantás a gondolkodásmódjába

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy Orbán Viktor a konzervativizmus európai ismertetésénél a közösséget emelte ki olyan megkülönböztető jegyként, amely ezt az ideológiát a liberalizmustól és a kommunizmustól elválasztja, „nem került megemlítésre, de a konzervativizmus a magántulajdon tiszteletéről is szól”.

Nagy Attila Tibor fontos elemnek tartotta a baloldali Gramscire való hivatkozást is, „akit – és ez is árulkodó a magyar ellenzék szellemi állapotáról – nem a baloldal, hanem a jobboldali Békés Márton hozott be erőteljesebben a magyar politikai diskurzusba, Orbán Viktor Tihanyban ezt a vonalat erősítette fel. A kormányfő helyesen látja, hogy nem elég a hatalmi intézményeket megszerezni, a tartós uralomhoz a társadalom kulturális beállítódásait, film- és könyvfogyasztási szokásait is befolyásolni kell, mert így is lehet a választók tudatára hatni. Az érdekes az, hogy a miniszterelnök ennyire nyíltan beszélt erről”.

Nagy Attila Tibor megemlítette azt is, hogy „a kommunisták, a baloldal és liberálisok egybemosását Orbán Viktor elvégezte, holott azok egymással is rivalizáló politikai szerveződések”. Megtudhattuk azt is, hogy a kormányfő csalódott az 2019-es EP-választások összeurópai kimenetelében, ő erősebb jobboldali fordulatra számított, a 2024-es EP-választások kimeneteléről már óvatosabban nyilatkozott.

Erősen korlátozott orbáni érdekérvényesítési képességre vall európai színtéren, hogy az Európai Néppártból való távozás komoly következményekkel járt a NER-re nézve: az uniós pénzek nagy része még mindig blokkolva van, és az azzal való szembenézés ezúttal is elmaradt, hogy a Fidesz milyen taktikai, esetleg stratégiai hibákat követett el, hogy az Európai Néppárt elhagyására kényszerült

– mutatott rá az elemző, hozzátéve: „Végül általában véve is megállapítható, hogy a figyelmes szemlélő bepillanthatott az ország legfontosabb vezetőjének a gondolkodásmódjába”.

Az idei Tranzitról szóló cikkeinket, köztük Orán Viktor miniszterelnök szereplésével itt találja.

(Borítókép: Kisbenedek Attila / AFP)