Kell félnünk az új Covid-variánstól?

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ augusztus 25-én jelentette be, hogy a Nemzeti Biztonsági Laboratórium új generációs szekvenálási módszerrel azonosította a koronavírus új variánsát humán megbetegedésekből. A hivatalosan SARS-CoV-2 EG.5, azaz Eris névvel jegyzett kórokozó az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint számos megbetegedést okozott, többek között az Egyesült Államokban, Kanadában, Indiában, Kínában, Dél-Koreában, az Egyesült Királyságban és Európa több országában. Szintén az omikron egyik alvariánsáról van szó, amely az összes koronavírusos megbetegedés 10 százalékát teszi ki kontinensünkön, Ázsiában pedig az esetek 20 százalékánál igazolták.

Nem okoz felfordulást az Eris

Az EG.5 a görög ábécé analógiájából kiindulva a soron következő betűnek, az E-nek megfelelően a közösségi médiában Eris, a viszály istennőjének nevét kapta. A WHO pedig a figyelemre méltó változatok közé sorolta. Tóth Sándor virológus ezt azzal magyarázta, hogy az eddigi alvariánsokkal ellentétben több változást mutat.

A koronavírus nagyszámú mutációja a tüskefehérjében lehúzta a patogenitást, azaz a megbetegítőképességét. Az infektivitásban, fertőzőképességében viszont minden korábbi változatot felülmúl, ezért gyors terjedésére lehet számítani

– emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy az Egészségügyi Világszervezet ezért kíséri nagyobb figyelemmel.  Ugyanakkor csak néhány esetben okozott súlyosabb tüneteket COPD-s és úgynevezett cor pulmonale szív-tüdő betegeknél. „Náluk az Eris-fertőzés következtében légzéselégtelenség lépett fel, az oxigénfelvétel 90 százalék alá csökkent, de új variánshoz köthető halálesetről eddig nem érkezett hír” – közölte.

Nincsenek jellemző tünetei

A virológus ismertette, hogy a legtöbb ember enyhe influenzaszerű panaszokkal esik át a betegségen, így orrfolyást, torokfájást, izom- és ízületi fájdalmat, gyengeséget, fejfájást, pár napos lázat tapasztalhat. A szakember szerint a tavalyi őszi-téli időszakban intenzívebben terjedő omikronnál is enyhébb tüneteket válthat ki az új variáns, ami miatt pár napra, legfeljebb egy hétre eshet ki az ember a munkából. A felső légúti betegségek hűvösebb, csapadékosabb idővel megkezdődő szezonjában sokan arról sem fognak tudni, hogy az új variánssal fertőződtek meg.

Annyira hasonló tüneteket okoz már a most domináns omikronhoz vagy a náthához és az enyhe influenzához, hogy nehéz lesz különbséget tenni, amire nincs is szükség, ha az illető állapota csupán tüneti kezelést igényel

 – hangsúlyozta a szakember. Tóth Sándor úgy véli, hogy amíg az omikron-fertőzést akár a patikai gyorstesztek is képesek voltak kimutatni, addig az Eris esetében szerinte ez már nem működik. 

Érdemes most újabb oltást kérni?

A szakértő az oltásokkal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: nem feltétlenül szükséges most egy újabb dózist kérni. „A vakcinák a vuhani alapvírusra lettek kifejlesztve, de olyan sok mutáción ment keresztül a koronavírus, hogy az Eris alig hasonlít erre. Az omikronra kifejlesztett oltóanyag nagyobb védelmet jelenthet, ugyanis ennek az alverziójáról van szó” – mondta az MTA doktora. A Reuters beszámolója szerint az Amerikai Egyesült Államokban már ebben a hónapban kiadják az új Covid-oltást, azt még nem tudni, hogy ez Magyarországon mikor lesz elérhető. Tóth Sándor úgy véli, hogy az új variánssal való megfertőződés már az oltások által bevitt tüskefehérjéknél kisebb megterhelést jelent a szervezet számára.

A vírusokkal kapcsolatban az a jó hír, hogy céljuk elsősorban az, hogy minél több gazdaszervezetet találjanak. Annál gyorsabban terjednek, minél kevésbé döntik ágynak az embert, a sorozatos mutációkkal a korokozó megbetegítőképessége gyengül

–  fejtette ki az immunológus. 

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közlése szerint Magyarországon már hosszú ideje nincs járvány, a Covid–19-fertőzések döntő többsége sporadikusan fordul elő. „Korlátozásokra nincs szükség” – húzták alá. A virológust megkérdeztük arról, hogy pontosan mikor ért véget a koronavírus-járvány itthon, Tóth Sándor szerint ez az omikron-variáns megjelenésének köszönhető, mivel nagyobb fertőzőképességével kiszorította az akár súlyosabb megbetegedést okozó deltát. A szakember szerint a 2022 elején megérkező enyhébb koronavírus-változat megjelenése mellett ebben annak is nagy szerepe volt, hogy addigra a lakosság nagy része már túl volt az oltáson, sokan már a második dózist is megkapták. 

Még több száz koronavírus van a világon 

A virológus azt illetően, hogy kell-e még tartanunk a koronavírustól, kijelentette, hogy a szinte náthává szelídült Covid–19 már biztosan nem okozhat nagyobb gondot.

Azt érdemes tudni, hogy 500-600-féle koronavírus van a világon, és ezek leginkább állatokban fordulnak elő: denevérben, sünben, egyéb rágcsálókban, rovarokban. Általában ezekkel kevésbé kerül kontaktusba az ember, például harapással.

„A koronavírus-vektorként szolgáló ázsiai és dél-amerikai denevérek élőhelyük szűkülésével ember által lakott területeken nagyobb arányban fordulhatnak elő, de akkor is igen csekély esély van arra, hogy a legutóbbi pandémiához hasonló forgatókönyv bekövetkezzen” – hangsúlyozta a szakértő.

Kitért arra is, hogy a SARS-CoV-2-n felül 200-250 náthavírus létezik, ezek között vannak korábban súlyos panaszokat okozó koronavírusok is. A virológus azoknak, akik szeretnék elkerülni az Eris-fertőzést, azt tanácsolja, hogy zsúfolt közegben viseljenek maszkot, és tartsák be a higiéniás szabályokat, a gyakori kézmosást és kézfertőtlenítést.