Büntetőfékezések kora: van megoldás a közúti káoszra

Ha tüzetesebben megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közúti közlekedési balesetekről szóló statisztikáját, azt látjuk, hogy ugyan a koronavírus-járvány kitörése után – 2020-ban – lényegesen, mintegy 17 százalékkal csökkent a személyi sérüléses balesetek száma, mégsem kellett sok idő ahhoz, hogy visszakapaszkodjunk a korábbi szintre. Az utóbbi esztendőkben (2021-ben és 2022-ben) ugyanis évente 3,5 százalékkal több ilyen szerencsétlen esetet könyveltek el.

Minden az iskolapadban kezdődik

Épp a fentiek miatt tekinthető jelentős előrelépésnek, hogy az idén szeptemberben kezdődő tanévtől az általános iskolákban is megjelenik a biztonságos közlekedés oktatása – erről nemrégiben a Belügyminisztérium adott hírt. Egyelőre az osztályfőnöki órák keretében, évi 10 órában foglalkoznak e témakörrel, ami vélhetően a jövőben még nagyobb teret hódíthat magának.

Bár az utóbbi években számtalan olyan kezdeményezéssel találkozhattunk, amelyek célja a szemléletformálás és a biztonságos közlekedésre nevelés, úgy gondolom, a lehető legkorábban érdemes elkezdeni a gyermekek felkészítését a különböző közlekedési szituációkra, illetve arra, hogy minél körültekintőbben közlekedjenek. A biztonság megteremtése iránti igyekezetnek a mindennapjaink részévé kell válnia

– véli Botond Szabolcs, a Lassíts az életért! program megálmodója. Hozzátette: a szeptember egyébként is egy kihívásokkal és sajnos balesetekkel teli hónap, az iskolakezdés miatt sokkal több autó közlekedik a városi utakon, mint a nyári időszakban, ezzel együtt növekszik a fiatal, kevésbé biztonságtudatos kerékpárosok, rollerezők és gyalogosok száma is. Nagyobb óvatosságot és több türelmet kíván tőlünk ez az időszak. 

Botond Szabolcs szerint ugyancsak veszélyes lehet a túlzott lazaság: a kisebb forgalomban, a tartósan ingerszegényebb forgalmi szituációkban egy kicsit elkényelmesedik az ember, így

„Érdemes ráhangolódnunk a megváltozott forgalomra, ha úgy tetszik, alaposabban fel kell készülnünk tanévkezdéskor nekünk, sofőröknek is. A türelem mellett ez a közúti balesetek másik legfontosabb ellenszere” – mondja.

Gondot okozó attitűdök

„Persze vannak olyan attitűdök, viselkedési formák a közlekedésben, amelyek nem egy-egy időszak sajátjai, nem évszakfüggők vagy szezonálisak, hanem univerzálisan jelen vannak, komoly gondot okozva azok számára is, akik mindent megtesznek a körültekintő és biztonságos közlekedés érdekében” – hívta fel a figyelmet a Lassíts az életért! program vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy projektjének célja tulajdonképpen a társadalmi felelősségvállalás, hogy felhívja a figyelmet a gépjárművezetők oldalán jelentkező kockázatokra, amelyek könnyen baleseti okokká válhatnak.

Ilyen például

• a gyorshajtás,
• a követési távolság be nem tartása,
• az elsőbbségi jog megadásának elmulasztása vagy éppen
• a figyelmetlenség és a feszültség. 

Ezeket a jelenségeket nemrégiben egy vlogcastban vették górcső alá Hoffer Zsolt rendőr alezredes, vezetéstechnikai vezetőoktató segítségével. A videóban a többi között a fáradtság hátulütőiről is szó esett.

„Talán elsőre el sem tudnánk képzelni azt, hogy a fáradt sofőr közel olyan kondíciókkal ül volán mögé, mint egy alkoholos befolyásoltság alatt álló ember. Az érzékelésünk tompább, a reakcióidőnk lassú, a döntéshozatal ideje szintén elnyúlik, nagyobb eséllyel jutunk rossz elhatározásra, és mindemellett még szörnyen ingerlékenyek is vagyunk, könnyen hozunk rossz döntéseket” – sorolta a fáradtság vezetésre gyakorolt negatív hatásait Botond Szabolcs, aki egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a fáradtság és az ezzel együtt jelentkező enerváltság nagyon sok esetben önbíráskodáshoz, mások jogosulatlan kioktatásához vezet, amivel kapcsolatban sajnos neki is van személyes negatív tapasztalata.

Az agresszivitás nem kifizetődő

„Ebben a videóban arra kívántunk rávilágítani, hogy az agresszivitás egyáltalán nem kifizetődő a közlekedésben, mi több, egy-egy meggondolatlan cselekedet, például egy büntetőfékezés akár életekbe is kerülhet, családokat tehet tönkre mindkét oldalon” – idézte fel a program vezetője. Arra a kérdésünkre, hogy mit tegyünk, ha fáradtnak, ezzel együtt – vagy ettől függetlenül – ingerültnek érezzük magunkat utazás előtt vagy éppen vezetés közben, úgy reagált: ilyenkor az a legjobb, ha nem is ülünk a kormány mögé, egészen addig, amíg nem adott minden személyi feltétel a biztonságos vezetéshez. E gondolatot továbbfűzve kiemelte: fontos kérdés lehet a sofőrök pszichológiai alkalmasságának vizsgálata, ami segít abban, hogy kiszűrje a vezetésre nem alkalmas jelentkezőket, vezetőket.

Az önbíráskodásra, illetve a „nevelő célzatú” gépjárművezetői attitűdre visszavezethető balesetekkel kapcsolatban megjegyezte: „Szerencsére számos kiváló vezetéstechnikai szakember van itthon, aki a biztonságos vezetéshez szükséges tudást, az autós közlekedési kultúra normarendszerét átadhatja a leendő sofőröknek. A tapasztaltabb autósoknak, akik már e tudás birtokában vannak, érdemesebb a kompetenciáik elmélyítésére, a tolerancia és a másokkal való együttműködés képességének erősítésére helyezniük a hangsúlyt; az oktatást és az igazságosztást inkább bízzák azokra, akik ehhez jobban értenek”.

(Borítókép: Nagy Tamás / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!