Hogyan kell megelőzni egy terrorcselekményt?

D KOS20230920106
2023.09.21. 08:34
A szerdai, tragédiába torkolló esztergomi robbantással kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy pontosan mi a megfelelő eljárás a terrorelhárítók részéről egy ilyen kiélezett helyzetben, milyen előkészületeknek kell eleget tenniük, és pontosan milyen feladatokat kell ellátniuk. Az Index most mindezt egy csokorba gyűjtötte, hogy átlátható legyen, hiszen a megannyi apró mozzanat közül akár csak egy félrecsúszása is életekbe kerülhet.

Az esztergomi robbantás egy családi háznál történt. Az épülethez a robbanás előtt a rendőrök és a tűzoltók is kivonultak intézkedni. A helyszínt maszkos és fegyveres rendvédelmi dolgozók, mentősök, katonák és rendőrök lepték el, és megjelent Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója is.

A robbanás következtében a TEK egyik munkatársa életét vesztette, több rendőr, valamint tűzoltó megsérült, közülük négyen súlyosan, heten könnyebben, civil személy nincs köztük. Vélhetően gázpalack robbant fel, melynek következtében az elkövető is meghalt.

A családi házban élő férfi még napközben kezdett el fenyegetőzni robbantással, és az esti órákban váltotta be a fenyegetését. A robbantás előtt – az ilyenkor szokásos eljárásrend szerint – a TEK érkezett a helyszínre. A TEK felszámolóegységével érkező túsztárgyaló próbálta meggyőzni az egyre agresszívabb férfit, hogy hagyjon fel a szándékával, ám nem járt sikerrel.

A helyszínen nyilatkozó környékbeliek, illetve a robbantó ismerősei is agresszív „őrültként” jellemezték a férfit, vélhetően ezért küldték a terrorelhárítókat tárgyalni. Az elkövető egyébként meg nem erősített információk szerint tetemes adósságot halmozott fel.

A rendőri egységek és a túsztárgyaló pszichológus 4 és fél órán keresztül tárgyaltak vele.

Végül a férfi csapdába csalta a rendőröket, az előre benzinnel fellocsolt lakást felgyújtotta, és amikor a TEK-esek bementek, megnyitotta a gázpalackokat.

Úgy tudni, hogy a rendőr, aki életét vesztette (valamint rajta kívül több sérült is), a TEK munkatársa lehetett. Ha ez igaz, akkor ő lehet a TEK első olyan halottja, aki éles műveletben halt meg.

Mi a teendő a TEK kiérkezésééig?

A terrorcselekmény felszámolásakor a Nemzeti Jogszabálytár vonatkozó előírásai szerint haladéktalanul értesíteni kell a Terrorelhárítási Központot (TEK) – a katasztrófavédelem és a mentők mellett –, és megérkezésükig megkezdeni a tárgyalást.

A terrorcselekmény erőszakos eszközökkel való felszámolására a TEK állománya jogosult,

de ha a helyzet a kiérkezésük előtt elfajulna, a halaszthatatlan beavatkozást más szervek is elvégezhetik (a BVOP Biztonsági Szolgálat, Központi Támogató Főosztály, Műveleti Osztályának munkatársai, illetve a speciális feladatra kiképzett műveleti egységek).

Túsztárgyaláskor a műveleti egységek tagjainak és a túsztárgyalók kiértesítése után

 be kell kérni az elkövető (és a túszok) igazgatási, reintegrációs és egészségügyi anyagát,

biztosítani és körülzárni az esemény helyszínét, valamint kiüríteni a közelében lévő helyiségeket és szabaddá tenni a közlekedési utakat.

Megérkeznek a terrorelhárítók, ideje munkához látni

A TEK embereinek a terrorcselekmény megelőzése érdekében a következő feladatokat kell elvégezni:

  1. az elkülönítések végrehajtására szolgáló helyiségek kijelölése, átvizsgálása
  2. egészségügyi ellátás megszervezése a személyi állomány (és ha vannak, a fogvatartottak) részére
  3. az érintettek meghallgatási feltételeinek biztosítása
  4. a felszámolásban részt vevő állomány pihentetésének, váltásának és étkeztetésének megszervezése
  5. végül a készenlét beszüntetése, majd a normál állapotok visszaállítása.

Az elkövető belső helyiségből (ez esetben a szoba, ahol tartózkodott) való kitörésének (vagy ebben az esetben a terrorcselekmény, a robbantás végrehajtásának) megakadályozásakor az elkövetővel való kapcsolatfelvételre, felkérésre, meggyőzésre, a tárgyalás kezdeményezésére ideális esetben az alábbiaknak kell eleget tenni az illetékes szervnek:

  1. belső támadás elhárítása, a készenlét elrendelése, a védőcsoport parancsnokának kijelölése, a védőcsoport feladatának (főként a lőfegyverhasználatra vonatkozó) részletes meghatározása
  2. az őrhelyekre megerősítő felügyelők kiküldése vagy felvezetése, az őrzési feladatokat ellátó biztonsági felügyelők létszámának növelése
  3. a megerősített őrhelyen a tüzelőállás elfoglalása, berendezése, melyet úgy kell megválasztani, hogy a figyelési sáv és a tüzelési szektor a tömeg felé irányuljon
  4. a megerősített őrhelyen a parancsnok kijelölése, eligazítása
  5. az őrhelyek figyelési sávjából kieső holtterek, irányok lezárására, ellenőrzése és a veszélyes személy figyelésére biztosítócsoport létrehozása
  6. az előre nem tervezhető feladatokra, az őrhelyek további megerősítésére tartalék erő kijelölése
  7. a veszély további fokozódása esetén a megerősített védelem elrendelése, a meglévő őrhelyek, szolgálati csoportok megerősítése.

Pontosan nem tudjuk, hogy milyen részletességgel tartották be a helyszínre érkező szervek az előírásokat, ahogy arra sincs garancia, hogy a tragédia nem következik be, ha minden egyes pontot kipipáltak a terrorcselekmény elhárítására tett kísérletkor.

Az Index korábban interjút készített Végh József túsztárgyalóval, aki a magyar kriminalisztika egyik legkomolyabb túszejtésében is részt vett, és nyugdíjas korában sikeresen szerelte le a Széna téri túszejtőt 2007-ben.

(Borítókép: Rendőr egy robbantás helyszínén Esztergom külterületén 2023. szeptember 20-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)