Egyre feledékenyebb a Schadl-ügy koronatanúja

Cikkünk a tárgyalás szüneteiben frissül. 

A csütörtöki tárgyalási napon a védők előtt még Tóth Erzsébet bírónő mutatott be a jegyzőkönyvekből néhány fontosabb dokumentumot. Láthattuk képeken a budaörsi Schadl-iroda épületét, majd Schadl György dolgozószobáját és végül egy páncélszekrényt, amiben az iratokon kívül készpénz és ékszerek is voltak. 

A tanácselnök a képek bemutatása után Schadl Györgyhöz és a tanúhoz fordult, hogy a lefoglalt tárgyakról kérdezze őket. A végrehajtói kar volt elnökének irodájából több iratot is lefoglalt a nyomozó hatóság, többek között ezek között volt a harmadrendű vádlott, R. Róbert adásvételi szerződése, Schadl György és feleségének vagyonnyilatkozatai és több munkaszerződés is.

A tárgyalás első felében Schadl György többször is rövid megjegyzéseket tett F. Vivien állításaira, közben Völner Pál folyamatosan jegyzetelt, így várhatóan ő is kérdezni fogja a koronatanút. 

Tóth Erzsébet bemutatta az F. Vivien irodai számítógépén talált, relevánsnak tűnő Excel-táblázatokat, amelyek „HáziPénztár” néven futottak a nő asztali gépén. A tanú nem emlékezett arra, hogy ezekbe a dokumentumokba rajta kívül konkrétan még ki írhatott bele, és több más kérdésre sem tudott választ adni.

Egy rövid szünet után Schadl György védője kérdezte tovább F. Vivient, már nem a táblázatokról, hanem az ügyészségi egyezményről. A nő ugyanis szintén zsarolt egy végrehajtót, ám az információkért cserébe nem vádlottként vett részt tovább a nyomozásban, hanem a tanúként.

F. Vivient a döntése meghozatala után két készenléti rendőr vitte be az ügyészségre, eközben telefont már nem használhatott, és később az ügyészség épületében már nem találkozhatott senkivel, még a meghatalmazott védővel sem. Három és fél órán át tartotta a meghallgatása, ami alatt elmagyarázták neki, hogy mi lesz az eljárás menete, majd Schadl Györgyről kértek tőle bizonyítékokat. Részletesen azonban nem emlékszik már arra az estére, amikor kihallgatták és vallomást tett. Nem tudja, hogy pontosan mi van abban a szerződésben, amiben egyezséget kötött az ügyészséggel.

Úgy tudja, hogy Schadl György nemcsak a tisztsége miatt fordult meg az igazságügyi minisztériumnál, hanem mert bejegyzett tanácsadó is volt.  A „barátunk” kifejezést szerinte Schadl György Völner Pálra utalva mondta, és ha pénzt kért privát használatra, akkor a táblázatba csak úgy jegyezte be a mozgást, hogy „Gyuri”. Később a vallomásában azt állította, hogy Völnernek ment a pénz, de szerinte tévedhetett. A nő arra se tudott pontos választ adni, hogy a korábbi években hogyan alakult a munkabeosztása.

Azt gondolta, hogy munkakapcsolat lehet Schadl György és Völner Pál között, miután a végrehajtói gálákon a két férfi egyszerre volt jelen. Elmondása szerint nem látott olyat, hogy Schadl pénzt adott volna át Völner Pálnak, neki arról volt tudomása, hogy Schadlnek az volt a célja ezekkel a pénzekkel, hogy átadja Völnernek.

Korábbi vallomásában állította, hogy úgy tudja, Völner és Schadl nem csak a minisztériumnál találkoztak, mostanra viszont már nem emlékszik, hogy milyen más helyszíneken adhatta át a pénzt Schadl. Ahogy azt sem, hogy pontosan milyen célból adta át volt főnöke az államtitkárnak a pénzt. A nyilatkozataiban megemlítette, hogy tudja, hogy irányítottak voltak a kinevezések a végrehajtóknál. Szerinte rosszul fogalmazott, tudomása nem volt róla, csak feltételezett.

Gondolom, itt a tényszerűség meg is dől

– zárta a gondolatait F. Vivien.

Vallomásában többször is utal egy táblázatra, amit Schadl volt sofőrje, M. Viktor szerkesztett tudomása szerint, a negyedrendű vádlottnak azonban nem volt ismerős a táblázat. A dokumentumban „havi pénzek” néven monogramok szerepelnek, amik megegyeznek több az ügyben résztvevő végrehajtó nevével. Szerinte itt vezette M. Viktor a végrehajtóknak vitt pénzt, Schadl szerint viszont a végrehajtók fizették vissza neki a kölcsönt.

Autókat, hajót és egy repülőt is lefoglaltak

Korábban, a nyári ítélkezési szünet első tárgyalásán Tóth Erzsébet bírónő ismertette, hogy a nyomozó hatóságok újabb járműveket találtak, amelyek Schadl Györgyhöz köthetőek. Ezek között voltak autók, egy hajó és egy repülő is. A tanácselnök bemutatta azt a pingvin alakú pendrive-ot is, amelyen a tanú, F. Vivien állításai szerint szerepelnek azok az Excel-táblázatok, amikben vezette főnöke pénzmozgásait.

A tanút alaposan kikérdezhette a bírónő, majd az ügyészség is, Schadl György kérdéseire nem jutott már idő, így várhatóan a csütörtöki tárgyaláson kerülhet erre sor. A keddi alkalommal a védelem részéről Völner Pál ügyvédje tette fel kérdéseit a tanúnak, aki sokszor azokra válasszal nem tudott szolgálni.

F. Vivien, a koronatanú

A nő maga is megzsarolt egy végrehajtót, de alkut kötött az ügyészséggel, így nem vádlottként, hanem koronatanúként hallgatta meg a bíróság F. Vivient még a nyár elején. Az akkori meghallgatáson csak Tóth Erzsébet tanácselnöknek volt ideje kérdezni a nőtől.

Korábban F. Vivien párját, S. Zoltánt kérdezhették a tárgyalás résztvevői. A férfi egy monori végrehajtói irodában dolgozott barátjával, Sz. Balázzsal együtt. Az ő meghallgatásán állította, hogy Schadl F. Vivienen keresztül kérte a férfitől az osztalék harminc százaléka helyett már a felét.

Völner Pál nevére hivatkozott, hogy miatta kell magasabb százalékú osztalékot fizetni Schadlnak.

A tanú a maratoni meghallgatáson azt már nem tudta megmondani, hogy a végrehajtói kar volt elnöke miért kért pénzt a monori iroda osztalékából. 

Nemrég kiderült, hogy rendőrségi nyomozás indult a sajtóban kiszivárgott hangfelvételek ügyében. Ezeken hallhatóak a volt államtitkár és végrehajtó telefonos beszélgetései.

Schadlék felfüggesztenék az eljárást

Az Index értesülése szerint a Schadl–Völner-per I. rendű vádlottja, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke és a XVII. rendű vádlottja, Schadl-Baranyai Helga képviseletében Gellér Balázs irodavezető ügyvéd indítványt terjesztett elő a Fővárosi Törvényszéknél, hogy az eljárás felfüggesztése mellett forduljon az Alkotmánybírósághoz. Lapunk úgy tudja, az indítvány szerint az eljárás öt olyan alapjogi sérelmet vetett fel, amelyeknek megállapítására és megoldására az Alkotmánybíróságnak van hatásköre.

Többen is beismerték már a bűnösségüket

Mint ismert, a per február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.

Tizenkét vádlott – köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert – a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet.