Egy éve tervezik a köztéri piszoárokat, de beelőzhet a népligeti közvécé

Várhatóan október 16-án, a papíralapú szavazatok és a digitális voksok összesítése után derül ki, hogy a beküldött ötletek közül melyek a budapestiek által leginkább támogatott civil fejlesztési elképzelések a fővárosban. A javaslatokat különböző kategóriákba sorolták (zöld-, nyitott, esélyteremtő, gondoskodó és egész Budapest, továbbá helyi kis és nagy ötletek).

A budapesti közösségi költségvetés menedzselése Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes feladatkörébe tartozik, az adott kategóriák legnépszerűbb ötleteit tartalmazó fejlesztési javaslatokat azonban Karácsony Gergely főpolgármester hagyja jóvá.

amit csak részben magyaráznak az egymástól eltérő szakmai bonyolultságú tervezési, illetve beszerzési, ingatlanbiztosítási, pályázatkiírási stb. folyamatok. A különös mechanizmust jól jellemzi, hogy a 2022-es évi megvalósításra szánt másfél tucat ötlet közül eddig nyolcat terveztek meg készre, és csupán egy valósult meg, a Kerékpárutak és kerékpársávok biztonságának növelése. Erre 133 milliót terveztek elkölteni, az Üllői úton és a Váci úton megvalósított projekt azonban a főváros közlekedésében érintetteket és magát a közlekedési szakmát is erősen megosztotta.

A konkrét eseten túl arra is rámutat a közpénz ilyen módon való elköltésének módozata, hogy egy aktív, önérvényesítő kisebbség milyen mélységben képes belenyúlni és saját érdekei mentén megváltoztatni a helyi viszonyokat. (A bringasávok biztonságosabbá tételére alig több mint 15 ezer ember szavazott.) Érdemes megemlíteni, hogy tavaly – holland mintára – a köztéri piszoárok telepítésének is zöld utat adott a főváros vezetése, s csak a vontatott megvalósítás az oka annak, hogy a budapestiek még nem találkoztak velük.

A tavalyi közösségi költségvetés keretösszegének egy jelentős része még mindig a Fővárosi Önkormányzat költségvetésében van, annak jogszabály által biztosított, elkülönített részén található, azaz a tavalyi nyertes további 17 projekt megvalósításának elhúzódásával párhuzamosan ezek a pénzek sincsenek nagyobbrészt elköltve.

– húzta alá a Fővárosi Önkormányzat. Ennek ismeretében tekintettük át azokat a helyi nagy ötletek kategóriába sorolt javaslatokat, amelyek a nem hivatalos szavazatszámok alapján – egyszer majd – megvalósulhatnak.

Lakossági álmok

A helyi nagy ötletek esetében a teljes keretösszeg 240 millió forint. Azt feltételezve, hogy a papíralapon leadott szavazatok érdemben nem írják át a győztes ügyek digitális voksok mentén kialakult körét, legfeljebb azok támogatottsági sorrendjét változtatják meg, az alábbi fejlesztésekre lehet számítani: 

A Széll Kálmán tér árnyékosabbá, hűsebbé tétele nem különösebben drága és műszakilag sem összetett javaslat. A tervezett költsége mindössze 3 millió forint, amiből simán finanszírozható a nagy forgalmú téren nyaranta kialakuló hősziget megszüntetése néhány nagyobb napvitorla kihelyezésével, illetve további talajkapcsolatos fák elültetésével. A főváros számos pontja közül ez az egyik, ahol a levegőminőség rendszeresen túllépi az egészségügyileg elfogadható határértéket. Ezen is segítene a zöldfelület-növelés.

Hasonlóan támogatott a X. és XIV. kerület határán fekvő Örs vezér terének zöldítésére tett javaslat. A kutyafuttató és a szökőkút ugyan nem fér már bele az egy projektre elkölthető, maximálisan 120 milliós költségkeretbe, de minden bizonnyal ennek a tervezése is megkezdődik. (Nincs új a nap alatt, a közterületi gyalogosterek árnyékolására már tavaly is 50 millió forintot akart elkölteni a főváros.)

Az előző kettő megvalósítása gyerekjáték, azonban a Szent Gellért rakparton a gyalogos- és kerékpáros-közlekedés biztonságosabbá tételébe minden bizonnyal beletörik a városvezetés bicskája. Adottságként tekinthető ugyanis a rendkívül szűkös hely, bővítésének pedig a mellette futó autóút, egy villamosmegálló és egy fasor is gátat szab. A probléma legalább 10 éve ismert a Budapest Közút és a BKK mérnökei előtt, de eddig elfogadható megoldás még nem körvonalazódott, hiába érkezett erre vonatkozó felkérés (ezúttal a közösségi költségvetés keretrendszerében). Korábbi cikkünkben a Magyar Kerékpárosklub elnöke úgy fogalmazott, hogy a Szent Gellért rakpartra az elejétől a végéig új keresztmetszeti terv kellene.

A teljes átépítés megvalósítására azonban nemhogy 120 millió, de 1,2 milliárd forint sem lenne elég. A másik, korántsem ideális alternatíva a kerékpáros-forgalom közútra átvezetése, az ott haladó gépjárműveknek pedig a villamossínekre terelése. A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy míg a pollerekkel védett Üllői úti kerékpársávon napi átlagban 511 bringás halad el, addig a budai rakparton (a Bem térnél) – a futók és nézelődő turisták között – napi átlagban több mint 3000.

Szintén nem megugorhatatlan feladat a Népligetbe közvécét telepíteni, illetve a területének egy részét rehabilitálni. Annál is inkább, mivel ez a javaslat tulajdonképpen csak egy apró kiegészítése annak az átfogó megújítási programnak, amire ötletpályázatot is kiírtak, sőt a legjobbnak ítélt pályaművet is kiválasztották már az év elején. Ugyanakkor a Vajda Péter utca forgalomcsillapítását és a rekreációs funkciók telepítését is magában foglaló részletes kiviteli terv még nem áll rendelkezésre, így a főváros pénzügyi helyzetének ismeretében könnyen lehet, hogy a Népliget megújítása egy közvécé megépítésében és néhány cserje elültetésében fog kicsúcsosodni.

Vitán felül áll, hogy Zuglóban a Tahi utca – Béke út kereszteződését átszelő kerékpárút jelen állapotában rendkívül veszélyes átkelési pont. Magát a kerékpárutat figyelmet felkeltő felfestés nélkül, szűk helyen jelölték ki a Tahi utcában, nincs egyértelműen elhatárolva a gyalogúttól, ráadásul a közúttól elválasztó alacsony korlátok is veszélyként leselkednek a bringásokra. Bár nem különösebben nagy forgalmú kerékpárút, biztonságosabbá tétele szükséges, a tervezés után pedig viszonylag egyszerűen meg is valósítható.

A Gellért-hegyi közpark zöldfelületeinek gazdagítása és a kikapcsolódási lehetőségek fejlesztési igénye ugyancsak rímel a Radó Dezső Tervben felvázolt, Gellért-hegyet érintő stratégiára. A javaslattevő itt az elhanyagolt, balesetveszélyes járdákra, a rengeteg szemétre, a rossz közvilágításra, illetve a növények és állatok lepusztított élőhelyeire szeretne megoldást. A közösségi költségvetéstől független fővárosi ütemterv 2023-ra egyelőre a hegy déli lejtőjének megújításával számol, de újabb attrakciók telepítésével nem. Maga a Citadella és környéke kormányzati beruházásban zajló rekonstrukciója 2024-re várható, a fővárosi ütemterv is ezzel számol.

Feltehetően újabb attrakcióként tekint Budapest vezetése a hegy északi lejtőjére tervezett Gellért-hegyi sikló magánerős beruházására, amit ugyan éveken át kívánatos közlekedési és turisztikai megoldásként tartott számon, ám tavaly februárban kihátrált mögüle. Egy idén szeptemberben megjelent kormányhatározat szerint azonban a Gellért-hegyi sikló rajta marad a kormány által támogatott beruházások listáján.

(Borítókép: Sétálók a Népligetben. Fotó: Róka László / MTI)