Novák Katalin: Valami olyan történt velünk, aminek minden jóérzésű magyar tud örülni

Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman az mRNS-oltóanyagok kifejlesztéséért orvosi, míg Krausz Ferenc és társai, Pierre Agostini, valamint Anne L'Huillier fizikai Nobel-díjat kapott az attoszekundumos fizika területének megalapításáért és az elektronok kutatásáért. A Karikó Katalinnal készült interjúnkat itt olvashatja.

Novák Katalin a díszvacsorán mondott beszédét azzal kezdte, hogy két magyart is köszönthetnek a tudósóriások között, Karikó Katalint, valamint Krauszt Ferencet.

Lehetünk-e büszkék mások tehetségére, küzdelmére, sikerére? Miért érzünk büszkeséget? Nem mi tanultunk akkor is, amikor mások játszottak, szórakoztak, nem mi gondolkodtunk szakadatlanul a lehetetlennek tűnő problémákon, nem mi küzdöttünk meg a kételkedőkkel, és nem a mi családunk szenvedte meg hivatásunk szenvedélyes szeretetét. Nem mi tudtunk úgy is magyarok maradni, hogy távol kerültünk szeretett hazánktól. Büszkék vagyunk, mert két újabb Nobel-díjunk van

– fogalmazott Novák Katalin.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, a siker azért is a miénk, mert Karikó Katalin és Krausz Ferenc hozzánk tartoznak, ahogy mi is hozzájuk, magyarságukat mindig vállalják, majd hozzátette: végre valami olyan történt velünk, aminek minden jóérzésű magyar tud örülni, ilyen volt Ferenc pápa látogatása, a focisiker, valamint a Nobel-díjasok eredményei is.

Novák Katalin szerint azért is vagyunk kiváltságosak, mert mi láthatjuk legközelebbről azt a két embert, akik feljutottak a tudományok csúcsára.

Mi a magyar recept titka? – tette fel a kérdést Novák Katalin, a válasza: különleges bölcsőbe születtünk, megkaptuk a magyar nyelvet, a magyar észjárást, belenevelődünk a magyar kultúrába, hitbe, szabadságszeretetbe, ez az örökség inspirál, találékonyságra késztet. Ezek jó alapként erőforrásul szolgálhattak a Nobel-díjas tudósoknak is.

Novák Katalin kiemelte, a kivételes képességű oktatók az iskolákban azok, akik észrevétlenül is magasságokba tudják repíteni a tehetséges fiatalokat, ők adnak lendületet, kezdőlökést, amely nélkül nincs elindulás, ezért

minden helyzetben fontos, hogy megbecsülje őket a nemzet.

A köztársasági elnök végül azt kívánta a két Nobel-díjasnak, hogy legyenek olyan pillanataik a mostani sűrű időszak alatt és után, amikor tudnak a családdal feltöltődni és az unokáikkal együtt lenni.

Karikó Katalin: Hogy kerülök ide a kisújszállási nádfedeles vályogházból?

Karikó Katalin azzal kezdte, hogy ilyen ünnepségben soha nem volt része,

a gondolatok, amik eszembe jutnak, hogy hogy kerülök ide a kisújszállási nádfedeles vályogházból, ahol nagyon sok minden nem volt, de a boldogság szigete volt.

A kutató kiemelte, a szüleitől megtanulta, hogy a kemény munka része az életnek, megemlítette azt is, hogy gimnazistaévei alatt a hentesüzletben segített. Karikó Katalin hangsúlyozta a tanárok jelentőségét is, fontosnak nevezte, hogy olyan társak vették körül, akik formálták. Úgy gondolja, hogy 14 éves korunkig a szülők, az egymáshoz való viszonyuk, a barátok és a tanárok alakítanak minket.

Amikor azt mondták róla, hogy sikertelen, akkor nagyon sikeresnek érezte magát, mert a kísérletei egyre jobbak lettek. Amikor megtudta, hogy Nobel-díjat kap, az első mondata az volt, hogy hogyne lepődött volna meg, tíz évvel ezelőtt éppen ilyenkor rúgták ki az állásából.

Krausz Ferenc: Hatása a behúzott kézifékhez hasonlítható

Krausz Ferenc szerint „egy finom vacsora után, mélybe zuhant vérnyomással kiállni az ország élen járó elméi elé igen komoly kihívás”. A kutató azzal folytatta, hogy minden kihívás esetében a legfontosabb a helyes kérdés megtalálása.

Krausz Ferenc kifejtette, közismert, hogy a magyar emberek átlagéletkora 5-6 évvel rövidebb a nyugati országokban élőknél, az egészséges életévek tekintetében ugyanekkora a lemaradásunk. Ez többek között azt jelenti, hogy az egészségügyi ellátórendszerre súlyos pluszteher nehezedik, ez és a munkaerőpiaci tényező évente sok száz milliárdjába kerül a gazdaságnak.

Hatása a behúzott kézifékhez hasonlítható az élvonalhoz való felzárkózásban

– mutatott rá a kutató.

A Nobel-díjas tudós elmondta, az ok nem maga a betegség, hanem sokkal inkább az, hogy legtöbb esetben csak előrehaladott állapotban sikerül diagnosztizálni. Korai észleléssel gyökeresen változhatna a helyzet, ez rendszeres szűréssel lehetséges.

„Ezt régóta tudják a szakemberek, miért nem tesszük?” – tette fel a kérdést, a válasza: nincs olyan diagnosztikai eljárás, ami megbízható védelmet nyújtana, és mindemellett megfizethető is. Azt remélik, hogy találtak egy olyan eljárást, amely képes ezeket a feltételeket kielégíteni. Módszerük a rák, az anyagcserezavarok, valamint bizonyos szívbetegségek észlelésében is segít.

Krausz Ferenc végül felolvasta egy székesfehérvári, nyolcadik osztályos tanuló levelét, aki fizikus szeretne lenni, de eddig mindenki megpróbálta lebeszélni róla. A diák az országon belül bárhova elutazott volna, hogy kezet foghasson a tudóssal. Krausz Ferenc végül felhívta a színpadra a diákot, kezet fogtak egymással, majd a Nobel-díjas kutató azt üzente, hogy „ne hagyd magad eltéríteni, járd az utadat. Tegyünk meg mindent ezen generáció érdekében, mert ez Magyarország jövője.”

(Borítókép: Novák Katalin. Fotó: Papajcsik Péter / Index)