Budapest vezetése kisegíti Iványi Gáborékat

Már a budapesti szociális ellátásra is hatással van az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET), illetve a kisegyházhoz tartozó Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyar Állam (adóhatósága) közötti vita, ezért a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntésével az egyesület segítségére sietett. Amint arról korábban beszámoltunk, az egyház mára 500 millió forint körüli adótartozást halmozott fel, így a csőd szélére sodródott. Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár álláspontja szerint azonban a szervezetnek ebben a helyzetben is teljesítenie kell fizetési kötelességeit.

A fővárosi szociális ellátás keretében a MET, illetve az Oltalom Karitatív Egyesület működtet:

• egy éjjeli menedékhelyet a Dankó utcában, ahol 260 hajléktalan embernek biztosít szállást;
• az előzőhöz kapcsolódóan egy átmeneti szállást;
• egy ápolási osztályt (egyfajta kórházi ellátást nyújtva);
• nappali melegedőket;
• népkonyhát;
• utcai szociális szolgálatot;
• női szállót (egy József nádor téri fővárosi ingatlanban);
• és egy családok átmeneti otthonát a XVII. kerületben.

Mivel a fennálló pénzügyi helyzetben az egyesület a munkavállalói számára már bért sem tud fizetni, ezért a főváros – a szakemberek elvándorlásának megakadályozása érdekében – arról döntött, hogy november 1-től közel 70 munkavállalót vesz át a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeihez (BMSZKI). Ezzel lehetőséget teremt számukra, hogy bért kapjanak, és folytathassák szociális munkájukat. Szaniszló Sándor polgármester az Indexnek azt mondta, a baloldali vezetésű kerületi önkormányzatok egyszeri 3 millió forintos támogatást nyújtanak az Oltalom munkatársai októberi béreinek rendezésére.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta, hogy 

Éjszakai szállásként Budapesten összesen 1764 férőhely áll rendelkezésre, ebből eddig 260-at működtett az Oltalom, ha ez kiesne, az a fővárosi szociális ellátás számára érzékeny veszteséget jelentene. A Fővárosi Önkormányzatnak nincs hatásköre a MET által fenntartott, hasonló nehézségekkel küzdő oktatási, nevelési intézmények esetében, azonban a szociális területen dolgozók átvétele így is több 10 milliós pluszkiadást jelent havonta Budapest kasszájának.

Arról is döntött a közgyűlés, hogy a kerületi önkormányzatok üres, lakhatatlan állapotú lakásainak felújításához 50 millió forint keretösszegben támogatást nyújt hajléktalanokat segítő civil szervezetek számára annak érdekében, hogy ezzel is segítse a fedél nélküliek otthonhoz juttatását. Összesen négy civil szervezet adta be pályázatát nyolc lakás felújítására. Az egyik közülük épp az Oltalom Karitatív Egyesület. Mind a négy pályázat megfelelt a kiírásnak, ugyanakkor ez utóbbi esetében problémát jelent, hogy az önkormányzat nem köthet támogatási szerződést köztartozást felhalmozó szervezettel.

A hajléktalanok efféle lakáshoz juttatása még a 2021-es közösségi költségvetés „Gondoskodó Budapest” kategóriában szerepelt, és lakossági ötletként vetődött fel, majd a szavazatok alapján kapott zöld utat a megvalósítása. A pályázatok kiírásáról azonban csak 2023 februárjában hozott döntést a főváros.

Ne dönthessen egyedül a főpolgármester!

A szerdai délutáni közgyűlés ülésére ezúttal az ellenzéki Fidesz–KDNP képviselőcsoportja is beadott egy javaslatot. Wintermantel Zsolt frakcióvezető indítványozta, hogy 

Emlékezetes, hogy Karácsony Gergely idén nyáron közel 300 millió forint kifizetését engedélyezte, ebből csak a BKK és a BKV felsővezetői 65 millió forintot vihettek haza. A kifizetéseket még februárban ajánlották a főpolgármesternek a fővárosi cégek felügyelőbizottságai, mások mellett Wintermantel Zsolt frakcióvezető is. A Fidesz politikusa akkor azzal érvelt, hogy ők még akkor tettek javaslatot a prémiumok kifizetésére, amikor főváros nem folyószámlahitelből finanszírozta a működését. A főpolgármesteri döntés azonban nyáron született, amikor már Budapest vezetése szerint is 1,1 milliárdos hiány mutatkozott a számlán. Az előterjesztésben azt írta, a prémiumok kifizetése ilyen körülmények között szakmaiatlan és észszerűtlen döntés volt. A Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjének javaslatát végül leszavazta.

Napirend előtt Wintermantel Zsolt egyébként azt is kifogásolta, hogy a főváros év végére a működési hiány áthidalására 50 milliárd forint összegben faktoráltatja a BKK követeléseit (kvázi hitelt vesz fel) úgy, hogy erről a főpolgármester egy személyben döntött – Wintermantel Zsolt értelmezése szerint – Draskovics Tibor sugallatára és tanácsát elfogadva. Ezzel kívánta a következő önkormányzati választásra a DK támogatását megnyerni magának. Nehezményezte, hogy egyszemélyes döntés született, meghozatalakor kikerülte a Fővárosi Közgyűlést.

Karácsony Gergely emlékeztetett, bíróság monda ki, hogy a kormányzati megszorítások kizárják a budapesti közszolgáltatások színvonalának megőrzését. A szolgáltatások megfelelő szintű, folyamatos biztosítása miatt adósodott el a főváros, ezért kényszerült e döntés meghozatalára.

Lex Tüttő

A kormányzat nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva egy törvénymódosítással 30 évre titkosítaná a vízhálózatra, létesítményre és berendezésre vonatkozó adatokat. A Népszava információit megerősítve Tüttő Kata főpolgármester-helyettes az Indexnek azt mondta, a törvény jövő januárban lépne hatályba, addig pedig egy kormányrendeletben biztosíthatnák az adatok titkosítását.

Amint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a főpolgármester-helyettes kérésére és közérdekűadat-igénylésére sem közölte hivatalosan, hogy mennyibe kerül a Fővárosi Vízművek számára egy köbméter ivóvíz előállítási önköltsége, ezért Tüttő Kata bírósághoz fordult. A bíróság első fokon kimondta, hogy ez nem döntéselőkészítő adat, ezért nyilvánosságra is kell hozni.

Az adat közlésének jelentőségét az adja, hogy ezzel kiderülne, hogy az ivóvíz előállítási költsége és a rezsicsökkentett vízdíj közti különbözeten mekkora vesztesége keletkezik a szolgáltatónak. A kormányzatra nézve kedvezőtlen bírósági döntés akár kártérítési jogalapot is teremthetne a közszolgáltatók számára egy állam elleni perben. Az energiaügyi miniszter, Lantos Csaba feladata lenne egyébként, hogy a vízszolgáltatók számára évente meghatározza a szóban forgó adatok alapján azt a vízdíjat, ami alapján ez a közszolgáltatás fenntartható módon működhet.

Tüttő Kata azt szeretné elérni, hogy az erőművek, gyógyszergyárak, autómosók és egyéb, profitot termelő gazdasági szereplők megfizessék a víz piaci árát. A Fővárosi Vízművek 33 millió köbméter vizet ad különböző gazdasági társaságoknak rezsicsökkentett áron, közvetlen vesztesége egy köbméter vízen 300 forint körül alakul, azaz a cégek számára is igénybe vehető szabályozott ár miatt csak a cégek vízfogyasztásán 10 milliárdos vesztesége keletkezik a főváros vízszolgáltatójának.

A lap úgy tudja, a MEKH várhatóan fellebbez az elsőfokú eljárásban született ítélet ellen, és jó esély van arra, hogy a törvény még a másodfokú ítélet megszületése előtt (2024. január 1-én) hatályba lép.