Orbán Viktor személyesen válaszol az ellenzéki képviselők kérdéseire

Csárdi Antalt legutóbb az a meglepetés érte, hogy egyetértettek Orbán Viktorral abban, hogy mindketten aggódnak a magyar termőföldekért. „Azóta hetek és hónapok teltek el, gyakorlatilag hétről hétre jelentenek be újabb és újabb akkumulátorgyártó cégeket, ezek mindegyike környezetterhelést, szennyezést, és hulladékok sokaságát jelenti elsősorban a magyar termőföldnek és vízkincsnek”.

Egészen furcsa módon védi ön a termőföldet. Miért gondolja azt, hogy a környezetvédelmi hatóság ellehetetlenítésével meg tudja védeni a magyar termőföldet?

– kérdezte az LMP politikusa.

Orbán Viktor válaszában közölte: „A jelenlévők többségével szemben én értem, hogy mit akart kérdezni. Kérdezett az államigazgatási eljárásrend módosításáról, valamint kérdezett az akkumulátorgyárakról és a termőföldekről".

Orbán Viktor

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A miniszterelnök kifejtette, a kormány teremtett magának egy lehetőséget arra, hogy a Dunaferrt meg tudják menteni, bizonyos szabályok szerint be kellett volna zárni, de inkább módosítottak. „Ez valóban olyan eleme a magyar eljárásjognak, ami kérdéses, de van egy konkrét példánk, aminél azt láttuk, hogy jó, ha van egy ilyen lehetőség, mert meg tudtunk menteni sok ezer munkahelyet”. Ha ezt a szabályt alkalmazzák, a legtranszparensebben járnak el.

Csárdi Antal viszontválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy akkor ezt kellett volna beleírni a kormányrendeletbe, de abban nem ez szerepel, „hanem gyakorlatilag minden szennyező fél mentesítést kaphat, ha a környezetvédelmi hatósági szerződést megköti”. Az ellenzéki képviselő azt gondolja, a hatósági működés nem olyan szigorú, hogy az elrettentené a cégeket a jogszabályok megsértésétől.

Orbán Viktor ezután világossá tette, az a helyzet, hogy

az önök sürgetésére, mindegy, hogy felesleges volt-e, Gulyás miniszter úr még kiadott egy külön rendeletet, amely kimondja, hogy akkumulátorgyárak esetében nem is lehet ezt érvényesíteni. Mit akar még ennél többet? Mindent megadtunk.

„Miért asszisztál a globális tervekhez, Miniszterelnök úr?” címmel Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kormány teljesen feladta a háborúellenes békepárti politizálást az ukrajnai háborúval kapcsolatban, hiszen a háború kérdésében „kritikátlanul, szolgai módon” Izrael mellett állt ki. A kormány „egyedül maradt” az ENSZ-ben, amikor a humanitárius tűzszünetről szóló határozatot elutasította, és ezzel a terrorizmus célpontjává is tették az országot. A Mi Hazánk szerint a terrorizmus minden formáját el kell utasítani, ugyanakkor nehezményezte, hogy a kormány „néma maradt”, nem szólalt fel amiatt, hogy háromezer gyermek halt meg Gázában.

Hogyan tud tükörbe nézni, miniszterelnök úr?

– tette fel a kérdést Toroczkai László.

Toroczkai László 2023. október 9-én

Fotó: Kovács Attila / MTI

Orbán Viktor elmondta: Magyarország semmilyen álláspontjával nem maradt egyedül, Németországgal, Ausztriával, Horvátországgal, Csehországgal együtt szavazott az ENSZ-ben, ez egy közép-európai blokk, ezt büszkén vállalja a kormány. Hozzátette: terrortámadás történt egy országgal szemben, egy terrorszervezet hajtotta végre, a megtámadott országnak joga van megvédeni magát. A magyarokat mindenképpen ki akarják hozni Gázából. A kormány álláspontja:

a terrornak nincs helye, a terror nem megoldás.

A kormány továbbra is békepárti, mert szerintük el kell kerülni, hogy két vagy több állam konfliktusává váljon az izraeli–palesztin háború. Ennek érdekében dolgozik a magyar diplomácia.

Toroczkai László azt mondta, hogy azok a képek, amelyek bejárják az országot a gázai áldozatokról, pont azt mutatják, hogy eszkalációhoz vezet a helyzet, és ha Izrael nem áll le, akkor abból harmadik világháború lehet. Megjegyezte: az ENSZ-határozat tökéletes volt. Azt kérdezte a kormányfőtől, hogy miért nem szólal fel, miért nem üzen, hogy elfogadhatatlan több ezer civil és gyermek lemészárlása.

Orbán Viktor azt mondta: minden civil élet erőszakkal való elvétele elfogadhatatlan, a cél az, hogy a konfliktusból ne legyen államközi konfliktus. Magyarország azt kérte az ENSZ-ben, hogy a túszokat haladéktalanul el kell engedni, de nem voltak hajlandóak ezt betenni a határozathoz, ezt pedig nem szavazhatták meg.

A külpolitika bonyolult terület, akkor merészkedjenek oda, ha értik, hogy miről beszélnek

– jelentette ki Orbán Viktor.

Tordai Bence arról beszélt, hogy Soroksár környékén hatalmas területet nyilvánítottak beruházási célterületté. Ha Magyarország klímabajnok, akkor helyénvalónak tartja-e, hogy földet, erdőt betonoznak le? – hangzott a Párbeszéd társelnökének kérdése. Az ellenzéki politikus arra is kíváncsi volt, hogy a kínai BYD érkezik-e a területre.

Orbán Viktor válaszában tisztázta, a kormány nem foglalkozik üzleti ügyekkel, azt viszont el tudta mondani, hogy a magyar állam oda nem tervez beruházást.

Versenyfutás viszont van kínai autógyár építése érdekében.

Körülbelül decemberre derül ki, hogy ezt ki nyeri, többek között Franciaországgal van versenyben Magyarország, de Orbán Viktornak arról nincs tudomása, hogy az említett terület érintett lenne.

A kormány arra törekszik, hogy ezeket a beruházásokat a területfejlesztés logikája mentén helyezze el az országban. Kelet-Magyarország rohamléptékkel zárkózik fel, hamarosan sikerülhet megszüntetni a nyugati részhez viszonyított különbségeket. A további beruházásokat ezután a déli részek felé szeretnék irányítani.

Soroksárra nem akarunk vinni semmilyen állami beruházást – szögezte le Orbán Viktor.

Tordai Bence viszontválaszában jelezte: nem állami beruházásról beszélt, hanem arról, hogy beruházási célterületté nyilvánították a területet, ahova magánbefektetők vihetnek beruházásokat.

Az nagyon vicces, hogy a kormány nem foglalkozik üzleti ügyekkel, mert a külgazdasági és külügyminiszter mással sem foglalkozik

– jegyezte meg a Párbeszéd politikusa, hozzátéve: „A saját családjának gazdagodása a cél, vagy vannak ezen túlmutató szempontok is?”

Orbán Viktor ezután elmondta, javasolják a soroksáriaknak, hogy válasszanak új főpolgármestert, olyat, aki nem feledkezik el a város külső területeiről, a kormányban pedig bízzanak. A miniszterelnök rámutatott, a nagyberuházásokat nem tekintik üzleti kérdéseknek, ezek nemzetgazdasági kérdések.

A jobbikos Lukács László György felelevenítette Orbán Viktor kínai útját, amely keretében találkozott az orosz elnökkel is. A politikus azonban a gazdasági aspektus érdekli, szerinte Orbán Viktor „személyes meghívót” adott a migránsmunkásoknak, akik elveszik a magyar emberek munkáját. Elmondta: világosan látszik, hogy a kormányfő gazdasági körökkel egyeztetett, ezért világosan kell beszélni arról, hogy milyen kvótában állapodtak meg a kínai kommunista vezetőkkel. Az ország elleni árulás lenne, ha kvótát vállalt volna a kormányfő.

Orbán Viktor elmondta: Magyarország a magyaroké és a magyarországi munkahelyek is a magyarokat illetik meg. Egy millióval több ember dolgozik az országban 2010 óta, és csak annyi vendégmunkás jöhet, amennyi betöltetlen állás van, ez a törvény.

Orbán Viktor

Fotó: parlament.hu

Lukács László György szerint a kormány elhatározta magát a vendégmunkások behozatala ügyében, „itt lebeg felettünk” ez a veszély, zöld lámpát adtak „az olcsó migránsmunkásoknak”. A Jobbik szerint azonban meg kell kérdezni az embereket, hogy szeretnének-e együtt élni a migránsmunkásokkal, legyen népszavazás az ügyben. A magyar emberek pedig kapjanak tisztességes fizetést.

Orbán Viktor szerint nincs szó 500 ezer vendégmunkásról, a Jobbik beszél mindig erről, de ne akarjanak behozni 500 ezer vendégmunkást, csak annyi jöhet, amennyit a törvény lehetővé tesz. A magyaroknak nem kell együtt élniük a vendégmunkásokkal, mert csak korlátozott ideig, 2-3 évig tartózkodhatnak az országban, aztán el kell menniük. Magyarország legszigorúbb idegenrendészeti törvényét alkották meg, behozzák a ház elé, hogy meg lehessen majd vitatni.

Bedő Dávid olyan magyar neveket sorolt felszólalásában, akik az orosz–ukrán háborúban haltak meg.

Putyinnal ön pár hete boldogan találkozott, kezet fogott, tárgyalt. Kárpátaljai magyarok esnek el a fronton, ön azzal parolázik Kínában, aki felelős a halálukért. Rég látott ekkora árulást a magyar nemzet. Vajon volt ahhoz bátorsága, hogy feltegye neki a kellemetlen kérdéseket? Esett szó a találkozón az elesett kárpátaljai magyarokról? Volt bátorsága, hogy megkérdezze, miért nevezték '56-os hőseinket, szabadságharcosainkat fasisztának?

– tette fel kérdéseit a Momentum politikusa.

Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta, a magyar kormány folyamatosan követi a kárpátaljai magyarok részvételét a háborúban, imádkoznak és együtt éreznek a családtagokkal. „Nagy veszteség ez Magyarország számára, ez a körülmény megkülönbözteti Magyarországot a többi uniós tagállamtól. Mi nem beszélünk a konfliktusról, hanem megéljük, mert magyarok is meghalnak.”

A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy Európának, Magyarországnak és a kárpátaljai magyaroknak különösen az az érdeke, hogy mielőbb tűzszünet, majd béke legyen. „Minden más politika a háború folytatását jelenti, a háború folytatása pedig áldozatokat jelent.”

Sajnálom, hogy az önök pártja háborúpárti, és miután háborúpárti, veszélyt hoz a kárpátaljai magyarokra. Támogassa Magyarországnak azt a külpolitikáját, amely a mihamarabbi tűzszünetre és békére törekszik

– kérte Bedő Dávidot Orbán Viktor.

Bedő Dávid válaszában azt kérte a kormányfőt, ha már elment Kínába hogy "tisztára törölgesse Putyin hátsó felét", akkor válaszoljon arra, hogyan képviselte a magyar érdekeket ezekben a kérdésekben.

„A szófordulatait igyekezzen a parlamenti körülményekhez illeszteni, mert különben kénytelen vagyok a házszabály előírásainak megfelelően intézkedni” – szólt közbe az ülésvezető.

Orbán Viktor ezután újra világossá tette, Magyarország minden fórumon a tűzszünet és a béke mellett áll ki, de nyugaton nehéz időszakban vannak, a nyugati stratégia megbukott, amely arról szólt, hogy „az ukránok majd harcolnak, köztük a magyarok is, mi pedig majd finanszírozzuk és fegyvereket adunk nekik, ez a stratégia megbukott. Ha tűzszünetet és békét akarunk, új stratégia kell”.

Az MSZP-s Hiller István megkérdezte Csák János kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy miért rúgta ki L. Simon Lászlót, a Nemzeti Múzeum főigazgatóját. (A mi hazánkos képviselők megtapsolták L. Simon kirúgását.)

Hiller István elmondta: az indoklás szerint a főigazgató olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszonyát ellehetetlenítette. Azt is megkérdezte az MSZP-s politikus, hogy a sajtókiállítás nem tetszett a miniszternek, vagy politikai gesztust tesz a politikai radikalizmusnak.

Csák János miniszter azt válaszolta: a törvények betartása egy ország alapja. Mi lenne, ha az atomerőmű igazgatója válogatna, hogy mit tart be a törvényből? Ez egy szuverén ország, hoztak egy törvényt, minden állami vezetőnek kötelessége végrehajtania a törvényeket.

Csák János 2023. május 24-én

Fotó: Mónus Márton / MTI

Hiller István szerint a kiállítás szabadsága is fontos, nem szeretné, ha egy hatalom mondaná meg, hogy mi a jó, és mi a nem. Amikor ő volt miniszter, nem akarta megmondani, hogy mi a jó és mi a szép. A miniszterségéről L. Simon könyvet írt, reméli, hogy Csák János miniszterségéről is könyvet fog írni.

Csák János azt mondta, nem azért miniszter, hogy könyvet írjanak róla, ő egy szolga, aki végrehajtja a törvényeket. L. Simon pályája egyébként elismerésre méltó, de vezetőnek alkalmatlan, aki nem tudja betartatni a törvényeket. „Ez a kormány a szabadság kormánya” – jelentette ki Csák János.

Kálmán Olga azzal kezdte, hogy Orbán Viktor becsapta a magyarokat, amikor bevándorlás elleni hisztériát keltett, most pedig éppen ő hozza be a vendégmunkásokat,

nem Soros, nem Gyurcsány és nem is a gyíkemberek.

A DK képviselője szerint olcsó munkaerővel akarják kiszolgálni a multikat. Kálmán Olga ezt jóvátehetetlen bűnnek nevezte, „ennek pontosan az a vége, hogy előbb-utóbb mindig lesz olcsóbb munkaerő, akár azon áron, hogy a világ másik feléről kell idehozni”. Kálmán Olga arra volt kíváncsi, hogy hány vendégmunkás érkezik Magyarországra.

Válaszában Orbán Viktor közölte, ezt a kérdést nemsokára részleteiben is módjuk lesz megvitatni, mert hamarosan beterjesztik az erre vonatkozó új törvényt. Kiindulópontként annyit mondott a kormányfő,

Magyarország továbbra is a magyaroké, vendégmunkásokat a legszigorúbb szabályok mellett lehet behozni, csak azokra az álláshelyekre, amelyeket magyarok nem töltenek be. Először meg kell vizsgálni, van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni.

A miniszterelnök leszögezte, a munkahelyek a magyarokat illetik meg, ezért Magyarországon ma annyi ember dolgozik, mint korábban még soha.

Kálmán Olga szerint Orbán Viktor most sem mondott igazat, „az ön kormányzása – ahhoz mondjuk kormányozni kellene –, az ön uralkodása alatt 700 ezer magyar hagyta el hazáját, és még ebben a helyzetben is csak a saját hatalma megtartására tud gondolni”. A képviselő szerint a kormányfő „cimborái hazahordják” a pénzt, Orbán Viktor pedig diktátorok kezét szorongatja, miközben a DK árnyékkormánya ma is programbemutató eseményt tart.

Próbáltam követni az okfejtés logikáját, de csak arra jutottam, hogy talán Cseh Tamás illik ide leginkább: fejemben összekeverednek féldecik s kormányzatok.

Amikor önök voltak kormányon, 600 ezer magyar ember vesztette el munkahelyét – emlékeztetett Orbán Viktor, hozzátéve: a főpolgármester most alkalmazott külföldi vendégmunkásokat buszsofőrként.

Orbán Viktor a parlament hétfői ülésén, az azonnali kérdések órájában válaszol az ellenzéki képviselők kérdéseire. Köszöntjük olvasóinkat!