Így válnának újra kormányzó párttá a szocialisták

Kunhalmi Ágnes azzal indította a beszélgetést, hogy az MSZP egyedüli pártként a korábbi összefogás résztvevőinek a közös európai parlamenti listát javasolta. A többi párt azonban ezt nem támogatta, az MSZP társelnöke szerint érdemi magyarázatot nem kaptak tőlük sem ők, sem a választók.

Ettől akartuk megóvni a demokratikus oldalt, hogy olyan versengés induljon el, amelyhez egy ilyen autoriter rendszerben nem adottak a feltételek

– húzta alá az MSZP társelnöke.

Kunhalmi Ágnes úgy látja, ez a versengés az önkormányzati választásra is hatással van, több helyen már olyan bejelentések történtek, hogy hivatalban lévő polgármesterrel szemben állítanak jelöltet ellenzéki pártok. A politikus szerint minden ilyen lépés a Fidesz malmára hajtja a vizet.

Az MSZP úgy döntött, itt az ideje, hogy saját ajánlattal álljon elő, ennek egyik jelentős része a gazdaságpolitikai struktúraváltás, a másik a közpolitikai útiterv, egy olyan vízió, amely „baloldali, demokratikus és jóléti, szociális fordulatot” jelent.

Amikor azt mondjuk, hogy lehet más a baloldal, akkor nem csak arról beszélünk, hogy szembenézünk a múltunkkal. Nem szabad visszatérni a megszorító politikához, a társadalomra felülről erőltetett reformpolitikához. Az MSZP jóléti társadalmat teremtene, amely több mint pusztán a szociális piacgazdaság

– hangsúlyozta Kunhalmi Ágnes, példaként a skandináv országokat említve. Hozzátette: ezt a politikát hitelesen tudja képviselni az MSZP, ma már olyan vezetői vannak a pártnak, akiknek semmi közük nem volt a 2010 előtti időszakhoz.

Az MSZP radikálisan csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket, a fordulatot egy olyan új baloldali gazdaságpolitikával érnék el, ami szerintük még nem volt Magyarországon, bár nyomokban megtalálható volt például a Medgyessy-kormány idején is.

Kunhalmi Ágnes az első lépések közé sorolta, ha kormányra kerülnének, hogy:

• radikális béremelési programot indítanának;
• megélhetési minimumcsomagot dolgoznának ki a társadalom különböző rétegeinek;
• a nyugdíjemelés mellett kiküszöbölnék a nyugdíjrendszer igazságtalanságait is.

Lakhatási programot is indítanának, a meglévő lakások energetikai korszerűsítése mellett. Továbbá kiemelte, hogy az MSZP most bemutatott programja alapján 3 millió forintig mindenki kevesebbet adózna.

Adómentes minimálbért ígérnek

Komjáthi Imre arról beszélt, a tisztújító kongresszus óta járt az összes megyében, tagjaik azt látják, hogy

ma az ellenzék úgy működik, mintha egy valóságshow-ban lenne, amelynek szereplői egy sötét és nyirkos erdőben bolyonganak, cél, motiváció és technológia nélkül.

A társelnök szerint fontos számonkérni a többi ellenzéki pártot, hogy mi a motivációjuk, mert az MSZP kormányt és rendszert szeretne váltani.

Komjáthi Imre elárulta, hogy megerősítenék a szakszervezeteket, új munkatörvénykönyvet dolgoznának ki a szakszervezettekkel közösen, amelyben többek között alaptétel lenne, hogy a 48 órás heti munkaidőt csak kollektív szerződés esetén lehet átlépni.

Az MSZP a minimálbért adómentessé tenné, a társasági adót 15 százalékra emelné, de ebből 3 százalékot egyenlő részben a munkavállalók között mint nyereségrészesedést osztanának szét.

A szocialisták ezen túl több ponton is átalakítanák az adózást.

• A mindenkori minimálbér és az előző évi összes fizetés középértékéig (mediánbér, 2023-ban eddig 567 800 forint) lévő sávban keresők az adójóváírás fokozatosan csökkenő alkalmazásával alacsonyabb adót fizetnének, mint 15 százalék.
• A mediánbér és a minimálbér ötszöröse (1 160 000) közötti sávban maradna a 15 százalékos adókulcs.
• 1 160 000 forint feletti jövedelem után további 10 százalék szolidaritási járulékot fizetnének. A nyugdíjjárulék-plafon visszaállításával egyidejűleg megszüntetnék az e feletti jövedelem utáni nyugdíjjárulék befizetését, „így e jövedelemrész után nem is keletkezne nyugdíj, ami csökkentené a régi és új nyugdíjak között ma meglévő aránytalanságot is”.

Megtartanák a csokot, de módosítanák

Tóth Bertalan kiemelte, hogy a program nem előzmény nélküli, a 2018-as kongresszusuk után elkészült egy szociáldemokrata, baloldali program, majd 2021-ben előválasztási programot hirdettek, ebből sok elem bekerült a 2022-es közös ellenzéki tervekbe.

Az MSZP frakcióvezetője szerint három pillérre épül az elképzelésük:

• a jogállam, a sajtószabadság, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása,
• a társadalmi igazságtalanságok felszámolása,
• környezetvédelem és klímavédelem.

Tóth Bertalan kitért arra is, hogy a megélhetési minimum része lenne egy olyan rezsialapcsomag, ami mindenkinek járna kedvezményes áron, vagy bizonyos esetekben akár ingyen. A sávos rendszert fenntartanák, de nem a mostani formájában. A csok is maradna, de a szabályok módosítására tesznek javaslatot, hogy minél szélesebb kör juthasson támogatáshoz.

Karácsony előtt megnevezik az EP-listavezetőt

A háttérbeszélgetésen újságírói kérdésekre kiderült, hogy

• még karácsony előtt megnevezik az EP-listavezetőjüket, és közzéteszik a listát,
• nem automatikus, hogy Karácsony Gergelyt támogassák az önkormányzati választáson, de a főpolgármester „Tüttő Katával karöltve sokat tett azért, hogy a kormányzati megszorítások ellenére működjön a város”,
• a hivatalban lévő ellenzéki polgármestereket „nem bántanák”, azokra a helyekre koncentrálnának, ahol kormánypárti polgármester van. Ezeken a helyeken tárgyalással vagy előválasztással döntenének az induló személyéről,
• lapunk kérdésére kifejtették, pontos határidőt nem szabnak meg arra, hogy az önkormányzati választások előtt mikor kellene legkésőbb előválasztásokat tartani, de Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta, hogy az ellenzék kicsúszóban van a megszervezésre rendelkezésre álló időből, fontos, hogy a kampányra is maradjon idő.

A párt vezetői elárulták azt is, hogy az MSZP-nek 14 ezer tagja van, ezenkívül vannak olyan pártolók és aktivisták, akik nem párttagok. Úgy látják, hogy az ellenzéki oldalon továbbra is az MSZP rendelkezik a legszélesebb országos hálózattal, önmagukat tartják a legszervezettebb ellenzéki pártnak.

A Kunhalmi Ágnessel készült októberi interjúnkat itt találja.

(Borítókép: Kunhalmi Ágnes 2023. szeptember 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)