Vendégmunkások, sport, jegybank – törvények sorát írta át egy este alatt a parlament

A képviselők a választási törvény átírása, az Alaptörvény újabb módosítása, valamint a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat elfogadása mellett több más területen is döntöttek a keddi ülésen.

Újabb lépések a Budapest Airport visszavásárlása érdekében

Az Országgyűlés elfogadta az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt, amelynek részét képezi a légiközlekedésről szóló törvény módosítása is.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium erről szóló közleményében kifejtették: „A ma elfogadott törvénymódosítások garantálják, hogy a közeljövőben többségi állami tulajdonba kerülő társaságok piaci alapon, hatékonyan és versenyképesen működjenek. Ezzel is hozzájárulva, hogy modern, 21. századi elvárásoknak megfelelő és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó reptere legyen hazánknak, amely egyaránt segíti a turizmus és a logisztikai szektor teljesítmények növelését”.

A jogszabály több vagyonátadásról is rendelkezik: a makói kézilabdacsarnok és a törökbálinti tüdőgyógyintézet a református egyház ingyenes tulajdonába és fenntartásába kerül. A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány pedig egy békéscsabai ingatlant kap meg.

Változik a Budapest-törvény

A vagyontörvény melléklete az állam 100 százalékos részesedését nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűként rögzíti a Nemzeti Vízművek Zrt. és a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. esetében. A jogszabály emellett módosítja postatörvényt, törölve a 2024-től megszűnő illetékbélyeg továbbértékesítésének lehetőségét.

Változik a Budapest-törvény is annak érdekében, hogy a Budai Várnegyed és a Citadella állami beruházásakor az építtető kötelezően használja az építményinformációs modell (BIM) alapú rendszert, valamint hogy a beruházó a kivitelezési árak ellenőrzéséhez költségszakértőt vegyen igénybe.

Mikor jöhetnek vendégmunkások Magyarországra?

Törvényt hozott a Ház a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és itt-tartózkodásáról is. A kétharmados támogatást igénylő jogszabályt 141 igen szavazattal, 49 ellenvoks mellett fogadták el.

A jogszabály kimondja, hogy

a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog. Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.

A jogszabály szerint a magyarországi tartózkodás lehet rövid időtartamú – fél éven belül legfeljebb 90 nap –, amelyhez fő szabály szerint vízum szükséges, tartós, vagyis legalább 90, legfeljebb 180 napos, valamint huzamos, ami fő szabály szerint határozatlan idejű. Tartós tartózkodás jogcíme lehet vállalkozási vagy befektetési, lehet vendégmunkás jogcím, kérhető munkavállalási célból magasan képzett személyként vagy úgynevezett nemzeti kártyával, vagy egyéb okból, például tanulmányi, gyógykezelési vagy kiküldetési célból.

• Huzamosan az tartózkodhat Magyarországon, aki korábban valamilyen jogcímen bevándorlási vagy letelepedési engedélyt kapott, a jogszabály hatályba lépésétől kezdve pedig az, aki ideiglenes tartózkodási kártyát, nemzeti tartózkodási kártyát, vagy EU tartózkodási kártyát kapott.
• A törvény kivezeti a letelepedett fogalmát a jogi státuszok közül, a hatályba lépése után letelepedési engedélyt nem lehet szerezni. A törvény hatályon kívül helyezi a vendégmunkástörvényt, egy egységes idegenrendészeti törvényt létrehozva.
• A jogszabály lehetőséget biztosít a családi együttélésre meghatározott keretek között, de a családegyesítés a vendégmunkások számára nem biztosított. A kormányhivatal a szezonális és a nem szezonális vendégmunkások esetében is eljárást folytat annak vizsgálatára, hogy az adott álláshely betölthető-e magyar munkavállalóval.
• Egy beruházás megvalósítása érdekében akkor alkalmazható vendégmunkás, ha a foglalkoztató erről megállapodik a magyar állammal, annak engedélye pedig csak az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamig terjedhet, de legfeljebb három évre adható ki.
• A vendégmunkás-tartózkodási engedélyt azok a vendégmunkások kaphatják meg, akik minősített kölcsönbe adón vagy kedvezményes foglalkoztatón keresztül érkeznek Magyarországra. Az engedély lejártakor a foglalkoztatónak gondoskodnia kell arról, hogy a vendégmunkás hat napon belül elhagyja az országot.

A foglalkoztatási célú és vendégmunkás-tartózkodási engedélyek évente kiadható számát a gazdaságfejlesztési miniszter határozza meg. A kereten belül az azonos állampolgárságú külföldiek aránya nem lehet nagyobb 25 százaléknál. A vendégbefektetői jogcím állandó itt-tartózkodásra nem ad lehetőséget, csupán határozott idejűre, a jogszabály pedig esetükben nemzetbiztonsági ellenőrzést ír elő.

Új építészeti törvény

Megszavazták a képviselők az új építészeti törvényt is. Lázár János építési és közlekedési miniszter a Facebook-oldalán ezt úgy foglalta össze, hogy

• a törvény garancia a szaktudás, a szakszerűség és a minőség érvényesítésére,
• Az építőanyag előállításban, gyártásban, fejlesztésben és a kereskedelemben a magyar piacot védő, a magyar vállalkozásokat támogató intézkedéseket vezetnek be.
• Az építészetben is érvényesítenék a polgári jóízlést.
• Nem csökkenthetik a zöldterületek arányát az új építkezések. Értékesítik a barnamezős területeket.

Állami kastélyok kerülhetnek ingyenesen magántulajdonba vagy vagyonkezelésbe

Állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának átruházását vagy vagyonkezelésbe adását teszi lehetővé az a jogszabály, amelyet az Országgyűlés 135 igen, 46 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett fogadott el.

A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény szerint

az így magántulajdonba adott ingatlanon 99 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn az állam elővásárlási jogának biztosítására. Vagyonkezelési szerződés is 99 évre köthető.

A tulajdonszerzőnek vállalnia kell, hogy az ingatlant a jó gazda gondosságával üzemelteti, a szükséges felújításokról gondoskodik, ingyenesen vagy térítés ellenében évente legalább 300 napon át nyitva tartja az épületet a nyilvánosság számára, biztosítja az épületben működő közgyűjtemények látogathatóságát, az ingatlanhoz tartozó parkot, kertet pedig az év minden napján ingyenesen nyitva tartja 10 és 19 óra között.

Jövő márciustól új bértáblát vezetnek be az egészségügyi szakdolgozóknál

Az Országgyűlés 135 igen, 26 nem szavazattal és harminc tartózkodás mellett elfogadta a Belügyminisztérium előterjesztésére azt a jogszabályt, amely

jövő március 1-től az egészségügyi szakdolgozók számára új, sávos fizetési rendszert vezet be, meghatározva az egyes kategóriákban a minimálisan és maximálisan fizethető bért. Ennek eredményeképpen az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbére jövőre eléri az orvosi átlagalapbér 37 százalékát.

Jövő február 15-től szigorodnak a kórházi intézményvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: tilos lesz a tulajdonszerzés minden egészségüggyel összefüggő tevékenységet végző gazdasági társaságban, és összeférhetetlen lesz az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság. A tilalom a közeli hozzátartozóra is kiterjed majd.

Azt is rögzítették, hogy az országos gyógyintézetekben és a vármegyei kórházakban a vezetői juttatást a jövőben az Országos Kórházi Főigazgatóság helyett az egészségügyért felelős miniszter határozza meg, és mértékét egyoldalú munkáltatói intézkedéssel csökkentheti. Az elfogadott törvény szerint a gyógyszerek helyettesíthetőségéről a jövőben nem csak gyógyszerész, hanem a gyógyszert kiadó személy is tájékoztatja majd a beteget, és ki is adhatja a helyettesítő gyógyszert. Ennek feltételeit miniszteri rendeletben szabályozzák majd.

Szavaztak a közbiztonság erősítéséről is

A közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló jogszabály szerint a jövőben a polgárőregyesületek az államhatár védelmében, az illegális migráció megakadályozása, illetve eltűnt személyek és tárgyak felkutatásának érdekében, valamint illegális hulladéklerakás esetében is lehetőséget kapnak arra, hogy kép- és hangfelvételt is készítsenek és megfigyelést folytassanak.

A rendőrök pedig lehetőséget kapnak arra, hogy a jövőben riasztólövést adjanak le, azaz szükség esetén tárgyra vagy a levegőbe leadott lövéssel éljenek, ha feltételezhető, hogy az intézkedés célja ilyen módon is elérhető.

Bevezetik az igazolt sportolói jogviszonyt

A képviselők 139 igen, 22 nem szavazattal és harminc tartózkodás mellett elfogadták a sporttal összefüggő törvények módosítását. A jogszabály bevezeti az igazolt sportolói jogviszonyt: a jövő januártól minden hazai sportszervezet köteles regisztrálni sportolóit egy saját és szövetségi nyilvántartásba, majd a nemzeti sportinformációs rendszerbe. Ezt azzal indokolták, hogy a jelenlegi szabályozás nem ad pontos képet arról, hogy Magyarországon hányan sportolnak szervezett keretek között.

A jogszabály pontosítja a Magyar Olimpiai Bizottság egyes feladatait, kiegészíti a sportegyesületek adatkezelésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint pontosítja az olimpiai életjáradék szabályait, és a doppingellenes szabályokat is. A törvény köztestületté alakítja a jelenleg civil szervezetként működő Magyar Edzők Társaságát és a Sportegyesületek Országos Szövetségét.

Agrártárgyú törvények módosultak

Az Országgyűlés 166 igen szavazattal és 26 tartózkodás mellett elfogadta az agrártárgyú törvények módosítását, amely több mint húsz jogszabályt érint. Többek között módosult az illetékekről szóló törvény: visszterhes termőföldszerzés esetén a jövőben a vagyonszerzőt akkor is megilleti az illetékmentesség, ha a termőföld használatát, hasznosítását erdőbirtokossági társulat javára engedi át.

A vadgazdálkodásról szóló jogszabály módosításával biztosítják, hogy a vadászati jegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiadásának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét a Vadászkamara állapíthassa meg. Csökkentik a vetőmag-előállítók adminisztrációs terheit, emelik viszont a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértékét.

Az egyetemeket és a kutatóintézetek érintő törvénymódosításokat fogadtak el

Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról is döntött az Országgyűlés 135 igen, 50 nem és 7 tartózkodó szavazattal.

• A jogszabály támogatja a Nobel-díjas magyar kutató, Krausz Ferenc kutatásainak a Semmelweis Egyetemmel való összekapcsolását.
• Módosul a Magyar Kutatási Hálózat szervezeti struktúrája, és az egyetemek hatáskörébe kerül az új Nemzeti Kiválósági Program és kooperatív doktori program lebonyolítása.
• A Semmelweis Egyetemhez kerül jövő márciustól az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Amerikai úti és az Országos Mozgásszervi Intézet Szanatórium utcai telephelye.

A jogszabály az Alkotmánybíróságról szóló törvényt is módosítja: a testület a jövőben az Európai Unió Bírósága megkeresésére és az uniós alapító szerződésekben biztosított hatáskörének tiszteletben tartása mellett előzetes európai uniós értelmező véleményről szóló döntést hozhat.

A testület többek között Magyarország alkotmányos berendezkedése, nemzeti identitása, szuverenitása, az alapvető jogok és szabadságok, valamint az emberi méltóság értelmezésére vonatkozóan előzetes véleményt nyilvánít az alaptörvénnyel való összhang szempontjából, ha az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügyben történő döntéshozatallal összefüggésben felmerül ezen kérdések érintettsége.

Szigorúbb büntetés jár a fiatalkorúakat cigarettával kiszolgáló trafikoknak

Legalább egymillió forintos bírság szabható ki arra a dohány-kiskereskedőre, aki 18 év alattiakat szolgál ki dohánytermékkel. A sarkalatos passzusokat is tartalmazó, fideszes képviselők által kezdeményezett szigorítást 144 igen szavazattal, 32 ellenében és 16 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A fizetendő összeg további jogsértések esetén folyamatosan nő: a korábban már megbírságolt kereskedőkre az újabb alkalmakkor az előző bírság másfélszeresét kell kiszabni. A bírság összege egészen 10 millió forintig emelkedhet. Ismételt szabályszegés esetén az üzletet 30 napra bezáratja a hatóság.

Nem nyújthat be ismételten engedélykérelmet dohánytermék kiskereskedelmére az, aki a fiatalkorúak védelmét szolgáló rendelkezéseket korábban megsértette, és ezért a korábbi engedélyét a hatóság visszavonta. A változtatás pontosítja a termékkihelyezés és a polcképszerződés szabályait is a dohányboltokban. 

Jogharmonizációs céllal változik a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény is, a termékek nyomonkövethetősége érdekében. A változtatások januártól hatályosak.

A nagy cégeknek fenntarthatósági jelentést kell készíteniük

Európai uniós jogharmonizációs kötelezettségből adódóan fogadott el jogszabályt az Országgyűlés a környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalati társadalmi felelősségvállalásról a gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére. A törvényt 160 igen szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az Európai Unió bevezeti a gazdaság működésébe az úgynevezett ESG (environmental, social, governance) szempontrendszert azzal a céllal, hogy a vállalatok tevékenysége a fenntarthatóság és a felelősségvállalás, például a légszennyezésre, az energiafogyasztásra vagy a hulladékkezelés terén vizsgálható, összemérhető legyen. 

Az elfogadott jogszabály a nemzeti ESG-keretrendszert hozza létre. Az uniós irányelv értelmében – amely a követelményeket lépcsőzetesen vezeti be – a jövő évtől valamennyi nagyvállalatnak, valamint a tőzsdén jegyzett kis- és közepes vállalkozásnak jelentést kell készítenie a fenntarthatósági kérdésekről.

Ahogy Fónagy János, a tárca államtitkára a törvény ismertetésekor elmondta: a jogszabály célja, hogy mire teljeskörűen alkalmazni kell az uniós előírásokat, addigra a magyar vállalatok is felkészüljenek erre, munkájukat pedig egy tanácsadói hálózat támogassa. A tevékenység felügyeletét a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága végzi majd. Az intézmény munkája kiterjed a vállalatok ESG-célú átvilágítására, az ESG-tanúsítók akkreditálására és nyilvántartására, valamint a magyar online ESG-menedzsmentplatform és hitelesített támogatásmenedzsment-központ működtetésére.

Átalakul a jegybank veszteségkezelése

Rugalmasabbá teszi a jegybank veszteségkezelését a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása, amelyet 134 igen szavazattal, 41 ellen- és 16 tartózkodó voks mellett fogadott el a Ház.

A jövőben az MNB saját tőkéje átmenetileg lehet negatív. A jegybank veszteségét ez idő alatt nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem azt szembe lehet állítani a középtávon várható nyereséggel.

A jelenlegi jegybanki veszteségtérítési szabályozás ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetésből öt éven belül, évente egyenlő részletekben kell megtéríteni.

A változtatás a Költségvetési Tanácsot is bevonja a veszteségtérítési folyamatba: a testület fogja véleményezni az MNB tőkeellátottságának megfelelőségét. A jogszabály ugyancsak tartalmazza, hogy ha a saját tőke hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van, a központi költségvetésnek kell biztosítania, hogy elfogadható időn belül legalább a jegyzett tőke mértékének megfelelő mértékű saját tőke álljon az MNB rendelkezésére.

Az MNB elnöke rendeletben határozhatja meg a Monetáris Tanács döntésének megfelelően a kötelező tartalékráta mértékét, a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékét, valamint a kötelező tartalékráta mértékét meghaladóan az MNB-nél elhelyezett pénzösszegre meghatározott kamatot.

Hatékonyabbá válik a jogvédelem az internetes szolgáltatókkal szemben

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet átültetését tartalmazza a magyar jogba az internetes közvetítő szolgáltatásokról szóló törvény, amelyet 145 igen szavazattal, 26 nem és 21 tartózkodó szavazat mellett fogadott el az Országgyűlés. Az uniós irányelv célja, hogy közösségi szinten szabályozza az internetes közvetítő szolgáltatók, például az online piacterek, a közösségi platformok, a tartalommegosztó oldalak, az alkalmazásboltok vagy az online szállásplatformok működését.

A közösségi rendelet mérete és hatása alapján osztályozza a szolgáltatókat és nagyobb felelősséget ró a nagyobb hatásúakra. Szabályokat tartalmaz a jogsértő online tartalmak eltávolítására, hatékonyabb jogvédelmet a felhasználóknak panaszkezelési mechanizmus előírásával és szigorúbb szabályokat ír elő az óriásplatformok számára. Tartalmaz átláthatósági intézkedéseket és új hatósági hatásköröket a platformok ellenőrzésére.

Az előírások a Magyarországon letelepedett vagy ide szolgáltatást nyújtó online közvetítő szolgáltatóra vonatkozik. A rendelet végrehajtásának felügyelete a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, akit erre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jelöl ki.

Meghosszabbodik a honvédség iraki szerepvállalása

A Magyar Honvédség iraki szerepvállalásáról szóló határozati javaslatot 167 igen, 21 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el.

A javaslattal a kormány azt indítványozza, hogy 

2025 végéig meghosszabbítsa az iraki katonai missziót, annak érdekében, hogy segítsék a terrorizmus elleni küzdelmet és megfékezzék a migrációt.

A felhatalmazás további létszámcsökkentést is rögzít, azt tartalmazza, hogy partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási, tanácsadási és csapatkísérő feladatok ellátására egy, legfeljebb 20 – váltási időszakban 40 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingens állomásozzon.

Módosítás a balkáni békemisszióban való részvételhez

A balkáni békemisszióban való részvételhez szükséges közjogi engedélyek és felhatalmazások összhangjának megteremtését célozza az a határozati javaslat, amelyet 172 igen, 1 nem és 15 tartózkodó szavazattal fogadtak el.

A Magyar Honvédség jelentős erőkkel és képességekkel járul hozzá a bosznia-hercegovinai EUFOR ALTHEA illetve a koszovói KFOR műveletekhez, 2024-ben pedig Magyarország lesz a vezető nemzete az Európai Unió legnagyobb katonai missziójának. Annak érdekében, hogy a közjogi engedélyek és felhatalmazások összhangban legyenek, szükséges egy 2004-ben hozott határozat hatályon kívül helyezése, ehhez kérte a kormány a felhatalmazást az országgyűléstől.

Változik az atomenergiáról szóló törvény

Magyarország energiaszuverenitásának még hatékonyabb támogatását célozza az atomenergiáról, az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosítása, továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról és az energiahatékonyságról szóló törvények módosítása, amelyet 141 igen, 42 nem, 6 tartózkodó szavazattal fogadtak el.

A törvénymódosítás – az előterjesztő szándéka szerint – továbbra is magas szinten garantálja a nukleáris biztonságot és elősegíti a hatósági felügyelet hatékonyságának növelését. A villamos energia esetében segítik a termelői egységek csatlakozását, de lesznek változások a megújuló energiaforrásokból előállított energiával kapcsolatban is.