Néhány egyszerű lépés megmentheti az életünket

„Hullámzóan, de javult a közlekedési kultúra állapota Magyarországon, ám minél több autó és motorizált eszköz van az utakon, annál nehezebb a békés egymás mellett élés” – mondta Kapitány Tibor közlekedésbiztonsági szakértő, aki szerint az elmúlt évtizedben valóban csökkent a halálos közúti balesetek száma, ugyanakkor stagnálás is megfigyelhető. Az elmúlt évek adatai is jól példázzák, hogy érdemben nem változtak a halálos közúti balesetekre vonatkozó tendenciák. 2020-ban 460-an, 2021-ben 544-en, 2022-ben pedig 535-en vesztették életüket közúti balesetben. Az adatok a 2010-es években kezdtek látványosan javulni. A kétezres években még évente több mint ezer halálos áldozata volt a közúti baleseteknek. Kapitány Tibor úgy véli, hogy a javulás a járművek fokozatos modernizációjának, és azoknak a vezetéstámogató rendszereknek köszönhető, amelyek megkönnyítik az autósok mindennapi tevékenységét. 

Korábban a légzsákok és az oldalmerevítők is nagyon sokat segítettek abban, hogy a balesetek minél kevésbé legyenek súlyos kimenetelűek. A vezetést támogató rendszerek: a sávtartó, a sávelhagyást megakadályozó és az automatikus vészfékező rendszerek beépítése pedig jelentős előrelépést jelentett arra vonatkozóan, hogy még nagyobb számban kerüljük el a baleseteket

– fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy az Európai Unió számos vezetéstechnikai rendszer beépítését teszi kötelezővé 2025-től.

Hogyan csökkenthetnék tovább a közúti balesetek számát ?

A szakember szerint nem szabad elfelejtenünk, hogy Magyarországon az autók átlagéletkora 16 év. Ahhoz, hogy minél kevesebb közúti baleset történjen, és újabb radikális változás következhessen be a biztonságos közlekedés területén, a hazai autóparknak is gyorsabb ütemben kellene megújulnia. 

Nem mondhatjuk, hogy modern flottával bírnának a magyar állampolgárok, bár valamilyen szinten folyamatosan javul a helyzet, de az biztos, hogy nem elég gyorsan. Valójában egy dologban hiszek: az edukációban. Az emberek fejében kell rendet tenni, mert teljesen mindegy, hogy milyen vezetéstámogató rendszer van valakinek az autójában, ha nem közlekedik kulturáltan. A közlekedési kultúra fejlesztésére már óvodás kortól nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A Nemzeti alaptanterv része ugyan, de nem megfelelő hangsúllyal

– jelentette ki Kapitány Tibor, hozzátéve, hogy nemcsak az oktatóknak, hanem a szülőknek is hatalmas a felelőssége a kulturált közlekedésre való nevelésben. A közlekedésbiztonsági szakember arról is beszélt, hogy ő maga is olyan járművek segítségével tanítja vezetni a fiatalabb generációkat, amelyekbe már be vannak építve a leginnovatívabb vezetéstámogató rendszerek. 

Ha már megvan a jogosítványunk

Kapitány Tibor úgy véli, hogy nemcsak gyermek- és kamaszkorban lényeges a tanulás, hanem azt követően is, hogy megszereztük a jogosítványunkat. A szakember sajnálja, hogy Magyarországon nem túl divatos a jogosítvány megszerzése után vezetéstechnikai tréningen is részt venni, ahol nemcsak a vezetési képességeink fejlődhetnek tovább, hanem sokkal jobban megismerhetjük járműveink technikai adottságait is.

Alapvető fontosságú, hogy betartsuk a közlekedési szabályokat, de azt gondolom, hogy ha valaki jól kezeli az autóját, akkor már lényegesen könnyebben tud figyelni a forgalomra,és minden másra is, ami vezetés közben felmerül

– tette hozzá Kapitány Tibor, aki a közlekedésbiztonsági szakemberek azon köréhez tartozik, akik a sebességkorlátozás és a zéró tolerancia fenntartása mellett foglalnak állást. „A vezetésre képes állapot nagyon fontos, hogyha beülünk a volán mögé. Maximálisan egyet kell értenem a zéró tolerancia elvével. Bizonyított tény, hogy a sebesség növekedésével lényegesen megnő a baleseti kockázat. Egyértelmű, hogy a sebességhatárok betartásával, illetve betartatásával lehet még érdemben csökkenteni a balesetek számát” – mondta a szakember. 

Még mindig a repülés a legbiztonságosabb közlekedési forma

„Tavaly nyolcvan ember vesztette életét utasszállító repülőgépet érő balesetben, beleszámolva a személyzet tagjait is, amiből a korábbi adatokkal összevetve arra lehet következtetni, hogy a légi közlekedés egyre biztonságosabb” – közölte a német légi közlekedési vállalatok szövetsége (BDL). Adataik szerint 1970 óta tavaly volt a második legkevesebb halálos áldozatuk a légi baleseteknek. A statisztikában számba vett utasszállítókban legalább 14 ülőhely volt.

A BDL adatai még inkább figyelemre méltók az ENSZ Nemzetközi Polgári Repülési Szervezete (ICAO) által kiadott összesítés ismeretében, amely szerint tavaly világszerte 4,5 milliárd légi utat értékesítettek.

Még a kilencvenes években is a legtöbb esztendőben több mint ezer ember halt meg évente repülőgép-balesetben. A BDL adatai kizárólag a nagyobb utasszállító gépekre vonatkoznak, sem az áruszállító gépek, sem a kisebb utasszállítók, sem a katonai gépek statisztikáit nem tartalmazzák.

2023 legtöbb halálos áldozattal járó légi katasztrófája január 23-án történt Nepálban: egy ATR-72-es típusú gép a pokharai nemzetközi repülőtérre tartva a földbe csapódott. A balesetben a gépen utazó összes ember – 68 utas és a személyzet négy tagja – is életét vesztette.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)