Megérkeztek a részletek, Orbán Viktor ezzel a javaslattal zárná le a kegyelmi ügyet
További Belföld cikkek
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
„Magyarország Alaptörvényének tizenharmadik módosítása” – ezt a címet viseli a javaslat, amit Orbán Viktor a bicskei pedofilügyben adott elnöki kegyelem után kirobbant vita miatt kezdeményezett.
Orbán Viktor tegnapi bejelentésében leszögezte: „Kialakult egy vita az elnöki kegyelem jogköréről, de nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet teremteni egy világos, egyértelmű döntéssel. Van öt gyermekem és hat unokám, ha valakik hozzányúlnának, az első gondolatom, hogy félbe kell őket hasítani, vagy miszlikbe vágni.”
A miniszterelnök javaslata szerint az Alaptörvényt a következő mondattal egészítenék ki:
A köztársasági elnök a (4) bekezdés g) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja.
Az indoklásban úgy fogalmaztak, hogy „a köztársasági elnök kegyelmi döntése körül vita alakult ki. Ezt a vitát minden magyar ember számára megnyugtatóan le kell zárni. Magyarországon a gyermek a legfontosabb! A gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell büntetni”.
A javaslat hangsúlyozza: „Aki kiskorú gyermek kárára szándékos bűncselekményt követ el, az semmilyen indokkal nem mentesülhet a tettei következményei alól. Egyértelműen ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a gyermekek kárára szándékos bűncselekményt elkövetők kegyelem útján mentesüljenek a büntetésük hátrányos jogkövetkezményei alól, és újra büntetlen előéletűvé válhassanak. A cél érdekében az Alaptörvény módosítására van szükség. Alaptörvényünkben kell világossá tenni, hogy a gyermekek kárára bűncselekményt elkövetők számára nincs kegyelem.”
Novák Katalin „jó szívvel fogja aláírni”
A Sándor-palota lapunk kérdésére tegnap elárulta, „a bejelentett Alaptörvény-módosítás a gyermekek még erősebb védelmét szolgálja, ezért Novák Katalin köztársasági elnök jó szívvel fogja aláírni az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt”.
A kegyelmi ügy kirobbanása óta az ellenzéki pártok Novák Katalin lemondását követelik, valamint több törvénymódosító javaslattal éltek, ezekről itt írtunk bővebben. A köztársasági elnök korábban egyértelművé tette: „Az én elnökségem alatt nem volt és nem is lesz kegyelem a pedofiloknak, ez így volt ebben az esetben is.”
Pontosan meg kell határozni
Az alkotmánymódosításról lapunk kérdésére Hack Péter jogtudós, az ELTE ÁJK tanszékvezetője elmondta, hogy az Alaptörvény a képviselők kétharmadának szavazatával módosítható, ez azonban nem lehet visszaható hatályú, vagyis a vitát kiváltó kegyelmi döntés problémáját nem oldja meg.
A konkrét vitát a kegyelmi döntés indokainak nyilvánosságra hozatalával lehetne lezárni. Ha van védhető indoka a kegyelmi döntésnek, ami megnyugtatja a nyilvánosságot, akkor a vita lezárul, ha nincs ilyen indok, akkor az ellenjegyzést adó miniszter politikai felelősségét kell megállapítani
– fogalmazott a jogtudós.
Hack Péter hozzátette: „Amennyiben megszületik egy ilyen alkotmánymódosítás, a jogalkotónak pontosan meg kell határoznia, hogy jogilag mit kell érteni »a kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményen«, mert minden olyan szándékos bűncselekmény, amelynek a sértettje kiskorú, például a kiskorú kerékpárjának ellopása is »kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény«. Tisztázandó, hogy valóban kívánatos-e, hogy például egy végstádiumban lévő rákbeteg elítéltnek azért ne adhasson a köztársasági elnök kegyelmet, mert az általa elkövetett bűncselekmények egyike esetén az ellopott telefonról kiderül, hogy a tulajdonosa kiskorú volt.”
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. december 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)