A felemelkedéstől a bukásig – kicsoda Novák Katalin?

Személyében a rendszerváltás utáni első női köztársasági elnökét üdvözölhette Magyarország 2022 márciusában, emellett pedig a legfiatalabb államfő is volt a maga 44 évével. De honnan indult Novák Katalin?

Szegedi értelmiségi, jogász-orvos családból származik, református, három gyermek édesanyja. 1996–2001 között a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen tanult, itt szerzett okleveles közgazdászdiplomát. Majd a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Párizs-Nanterre-i Egyetem diákja volt. 

Szívügye a gyerekek sorsa

Novák Katalin kezdetben főként külügyi vonalon építette a karrierjét: bejárta az akkor még csak Külügyminisztériumnak nevezett intézmény különböző főosztályait, majd 2010-től miniszteri tanácsadó lett a tárcavezető kabinetjében. Már ebben az időszak is gyakran volt a kormány arca családügyi kérdésekben, következetesen őrá bízták a különböző, családokat támogató intézkedések bejelentését és további kommunikációját.

2018-ra pártja már olyan sokra tartotta, hogy a Fidesz–KDNP országos választási listáján Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László után már Novák Katalin neve szerepelt negyedikként. 2020-ban végül Orbán Viktor felkérte, hogy legyen ő a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

2022-ben aztán az Országgyűlés köztársasági elnöknek választotta, Áder Jánost követte az államfői székben. Az ülésen a hatpárti ellenzék jelöltje, Róna Péter 51 szavazatot kapott, míg Novák Katalin 137-et, öt érvénytelen voks mellett. Államfőnek választásakor meghatározta legfontosabb feladatait.

A magyar gyerekek, a családok sorsa marad a szívügyem, a jövőben is értük dolgozom. Áder János következetesen képviselte a teremtett világ védelmét. Ez az ügy nekem is fontos: a második szakirányom a környezeti menedzsment volt. Ahhoz azonban, hogy legyen kinek megőrizni a Földet, szükség van a gyermekekre, a következő generációkra

– fogalmazott akkor, de leszögezte, fontosnak tartja a határon túli magyarok, a felzárkózó roma közösségek és a beteg gyermeket nevelő vagy egyszülős családok kérdését is.

„Nem báb vagyok”

Novák Katalint többször érték támadások az ellenzék részéről amiatt, hogy bábként fog viselkedni. Ezekre így reagált:

Akik azt mondják, én csak egy bábú leszek ebben a tisztségben, valójában nem engem, hanem a nőket becsülik le. Nem feltételezik, hogy egy nő önálló döntésekre képes, szuverén közéleti szereplő lehet.

A megválasztása előtt Indexnek adott interjújában elmondta, nagyon hálás, hogy a magyar családpolitika alakításáért nyolc évig felelhetett. „Nyolc éve felelek a kormányban a családpolitikáért, és ha valaki ezt az időszakot végigpörgeti a Facebook-oldalamon, ugyanezt a dinamikát érzékelheti. Az elmúlt közel 12 évben ugyanis folyamatosan bővítettük a családtámogatások körét” – mondta.

Az utazó

Számos belföldi útja mellett több külföldi hivatalos látogatáson is részt vett. Köztársasági elnökként elsőként Lengyelországba látogatott. De hivatalos látogatást tett Csehországban, Brazíliában, Romániában és Szlovéniában is.

Járt Szerbiában, Koszovóban, az Egyesült Államokban, Szlovákiában. Részt vett az Európai Államfők találkozóján Máltában, a V4-csúcson Pozsonyban. Építette a diplomáciai kapcsolatokat Bécsben, Torontóban, Olaszországban és Franciaországban is. Izraelbe és Ukrajnába is ellátogatott, valamint járt Irakban.

A Törökországot sújtó földrengés után Ankarába is ellátogatott. Járt Bahreinben, Reykjavíkban és Portugáliában. III. Károly koronázásán is részt vett.

Hivatalos látogatást tett Liechtensteinben, Svájcban, de ellátogatott Ruandába és Tanzániába is. Portóban és Albániában is tiszteletét tette. Nagy ausztráliai utazása után ismét ellátogatott Izraelbe, miután ott kitört a konfliktus. Belgiumban, Svájcban, Egyiptomban és Dubajban is építette a magyar kapcsolatokat. Bosznia-Hercegovinában meglátogatta az EUFOR Althea misszió magyar parancsnokságát. 

A határon túli magyar közösségekkel is fontosnak tartotta a kapcsolattartást, többször járt Kárpátalján, és a csíksomlyói búcsún is részt vett. 

Kegyelemosztó

Novák Katalin köztársasági elnökként nagy kegyelemosztó hírében állt, ugyanis a kegyelemben részesítettek aránya a hivatalos adatok szerint 2023-ban rekordot döntött. 446 beadványból 40 esetben született az elítéltekre nézve kedvező ítélet. Ez a beadványok 8,97 százalékát jelenti.

Tavaly, 2023. április 28-án érkezett Ferenc pápa Budapestre, egy nappal korábban a köztársasági elnök egyszerre 22 elítélnek adott kegyelmet, köztük annak a hat férfinak, akiket a Hunnia-perként ismert ügyben marasztaltak el terrorizmus vádjával.

Tavaly novemberben a Hunnia-per börtönben lévő további három érintettje is végrehajtási kegyelemmel szabadulhatott. T. Csaba, Sz. Frigyes és P. Gergely Csintalan Sándor megverése kapcsán került reflektorfénybe. Ők azért nem kaphattak az első körben kegyelmet, mert a vád szerint súlyos testi sértést követtek el. Változásra esetükben akkor került sor, amikor érdekükben maga Csintalan Sándor is megszólalt.

A buktató

Novák Katalin azon döntése viszont nagy vihart kavart, amikor a bicskei gyermekotthonban történt szexuális zaklatások ügyében elítélt K. Endrének (aki jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetést kapott  kényszerítés minősített bűncselekményéért, mellékbüntetésként pedig a foglalkozástól és közügyek gyakorlásától is eltiltották öt évre) adott kegyelmet.

Hétfőn Kövér László ellenzéki kezdeményezésre összehívta az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelynek legfőbb napirendi pontja Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációja lett volna, de a parlament nem volt határozatképes, ugyanis a Fidesz nem vett részt az ülésen. Emellett a képviselők vitáztak az élet végi döntésekről, valamint az akkumulátorgyártó üzemekkel összefüggésben a munkavédelemről, több politikus pedig Novák Katalin lemondását követelte amiatt, hogy K. Endrének kegyelmet adott.

A K-Monitor parlamenti adatbázisait tekintette át az RTL. Ebből kiderül, hogy Novák Katalin az Országgyűlésben hányszor szólalt fel, illetve hányszor érintette beszédeiben a család, a gyerek és a pedofília témakörét. Ebből jól látható, hogy államtitkárként sokkal többször szólalt fel, mint később miniszterkét; összesen 59-szer kért szót, ebből 45-ben beszélt a gyerekekről, 49-ben pedig a családról. A pedofíliát a lap szerint felszólalásaiban egyszer sem említette témaként.

Orbán Viktor sem értett egyet a döntéssel

Orbán Viktor miniszterelnök is bejelentést tett a bicskei pedofilügyben. A kormányfő alkotmánymódosítást nyújtott be.

Kialakult egy vita az elnöki kegyelem jogköréről, de nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet teremteni egy világos, egyértelmű döntéssel. Van öt gyermekem és hat unokám, ha valakik hozzányúlnának, az első gondolatom, hogy félbe kell őket hasítani vagy miszlikbe vágni

– fogalmazott Orbán.  A miniszterelnök bejelentette: alkotmánymódosítást nyújtott be a kormány nevében, „amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson. Ideje rendezni ezt a kérdést”.

Erre válaszul a Sándor-palota közölte: „A bejelentett Alaptörvény-módosítás a gyermekek még erősebb védelmét szolgálja, ezért Novák Katalin köztársasági elnök jó szívvel fogja aláírni az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt”.

Novák Katalin: Hibáztam

Novák Katalin köztársasági elnöki pályafutása végül a szombati bejelentéssel ért véget.

Államfőként ma utoljára szólok önökhöz, lemondok a köztársasági elnöki tisztségről

– mondta Novák Katalin szombati bejelentésében bocsánatkérések közepette. Novák Katalin hozzátette: abban a hiszemben döntött a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem él vissza ezzel.

Mint mondta, azért vállalta a köztársasági elnöki pozíciót, mert szenvedélyesen szereti Magyarországot, hisz a csendes többségben, a becsületben, az egyenes tartásban, a szeretetben.

„Hibáztam. A kegyelmi döntés és az indoklás hiánya alkalmas volt arra, hogy kételyeket ébresszen. Itt nincs és nem is lehet kétely. Soha nem adnék kegyelmet annak, aki gyermekeket bántalmaz. A gyermekek védelme közös felelősségünk” – fogalmazott Novák Katalin, aki bocsánatot kért azoktól, akiket megbántott, és „minden olyan áldozattól, aki úgy érezhette, nem állok ki mellette”.

Novák Katalin csaknem két évig töltötte be államfői tisztségét. 

(Borítókép: Novák Katalin 2022. május 17-én. Fotó: Wojtek Radwanski / AFP)