- Belföld
- balog zoltán
- kegyelmi ügy
- novák katalin
- varga judit
- nyilatkozat
- pedofília
- református egyház
- fidesz
- sándor palota
Órákon át tartó meghallgatás után dőlt el, püspök maradhat Balog Zoltán
További Belföld cikkek
- Tíz éve nem volt ilyen alacsony ennek a zöldségnek a termése
- Egy több mint 40 éve várt hidat adtak át Ajkán
- Kiszivárgott Orbán Viktor terve: lakásépítések, egymilliós átlagbér és munkáshitel
- Nem akárki méltatta Orbán Viktor beszédét
- Hová lehet fordulni, ha a szolgáltató korlátozza vagy törli a közösségi profilt?
Balog Zoltán kedden 10 óra előtt érkezett meg a Magyar Református Egyház Zsinati Hivatalának Abonyi utcai épületébe, hogy válaszoljon a kegyelmi ügyben játszott szerepére irányuló kérdésekre. Február 8-i Facebook-posztja szerint a botrány tetőpontján „visszavonult néhány hétre imádkozni, gondolkodni, olvasni és írni Isten csendjében”. Innen rendelték vissza egyházának vezetői.
A református püspök, volt miniszter érkezésekor nem válaszolt az újságíróknak, korábban azt mondta, nyilatkozatot tesz majd közzé a meghallgatás után. A püspökök még 11 órakor is érkeztek a helyszínre, de egyikük sem akart megszólalni a sajtónak. A kaput nem sokkal fél 12 előtt zárták be, és megkezdődött a meghallgatás, amelyről délután háromkor kezdtek távozni a résztvevők. Ekkor sem akart megszólalni senki, mindössze annyit mondtak, Balog Zoltán – akinek az autója még ekkor sem hagyta el a helyszínt – kedd este az egyik tévében nyilatkozik majd.
Olyan információk kezdtek terjedni, hogy Balog Zoltán felajánlotta lemondását, de a Telex úgy tudja, ezt az esperes-gondnoki értekezleten egy szimpátiaszavazás követte arról, hogy maradjon-e a zsinat lelkészi elnöke.
A többség mellette szavazott, így Balog püspök maradt.
A Magyar Hang református lelkészektől származó információi szerint ugyanakkor ez csupán a jelen állás, estig bármi történhet, amikor is a püspök televíziós nyilatkozatot tesz.
Donáth Anna, a Momentum elnöke közleményben reagált a hírre, feltéve a kérdést: ha Balog Zoltán semennyire sem érintett K. Endre kegyelmi ügyében, akkor miért szavaztak róla? Ha pedig érintett, akkor miért szavaztak róla, és miért nem mondatták le?
„Abszurd, hazug, képmutató eljárás. A nyilvánosság kizárásával. Nagyon emlékeztet a kegyelmi eljárásra. Balog Zoltán lelkészként kért kegyelmet egy pedofilsegítőnek. Balog Zoltán lelkészként járt közben a bicskei pedofil intézetigazgató állami kitüntetésében. Ezt sosem felejtjük” – írta Donáth Anna.
A Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvénye így ír az esperes-főgondnoki értekezletről: „Az egyházkerület elnöksége az egyházkerület életét érintő időszerű kérdések megtárgyalására az egyházkerület főjegyzőit, espereseit és egyházmegyei főgondnokait a szükséghez képest értekezletre hívhatja össze. Az esperes-főgondnoki értekezlet az egyházkerület elnöksége mellett tanácsadó jelleggel működik.” Az esperes a lelki, tanítói, pásztori feladatokkal, míg az egyházmegyei gondnok a gazdasági és üzemeltetési feladatokkal foglalkozik.
„Nem én nyújtottam be, nem én terjesztettem fel”
Mint megírtuk, híradások szerint Balog Zoltán lobbizhatott azért Novák Katalin köztársasági elnöknél, hogy kegyelmet kapjon K. Endre, a bicskei gyermekotthon börtönbüntetésre ítélt volt igazgatóhelyettese. A cikkek szerint Balog régről ismerte K. Endrét, és emiatt fordult Novák Katalinhoz, akinek korábban mentora és főnöke volt. Balog Zoltán, aki közösségi oldalán egy Novák Katalint támogató posztot is megosztott a köztársasági elnök lemondása után, egy körlevélben tagadta, hogy szerepe lett volna a kérvény felterjesztésében.
Az is felmerült, hogy Orbán Viktor azt várja Balog Zoltántól, hogy vállalja a felelősséget – ezt az állítást Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke később hírlapi kacsának minősítette.
A református püspök egy nappal korábban körlevelet írt lelkipásztor és presbiter testvéreinek, 2024. február 12-én, hétfőn, amiben tagadta, hogy ő terjesztette fel a köztársasági elnöknek K. Endre kegyelmi kérvényét.
2016-ban miniszterségem alatt a bicskei gyermekotthon főváros által Bárczy István-díjjal jutalmazott igazgatója a szakterület felterjesztésére kapott kitüntetést, s amikor gyanú merült fel ellene, azonnal felfüggesztettem, vizsgálatot rendeltem el, s a büntetőeljárás végén börtönbe került. Vele személyesen soha nem találkoztam, kegyelmi kérvényt nem nyújtott be. Az igazgatóhelyettes, K. Endre érdekében (akit nem pedofilként ítéltek el) fordultak a köztársasági elnökhöz kegyelmi kérvénnyel. A kérvényt nem én nyújtottam be, és nem én terjesztettem fel. A pedofília bűnének mélységes elutasítása számomra soha nem képezte vita tárgyát, és nem is fogja. A Református Egyházban ebben is egyek vagyunk
– fogalmazott körlevelében Balog Zoltán.
A Magyar Hang cikke szerint ugyanakkor a bicskei gyermekotthon igazgatója az ombudsman aggályai ellenére kapott kitüntetést. V. János ellen ugyanis már 2011-ben bejelentést tettek az intézet nevelői, a rendőrség is nyomozott, az alapvető jogok akkori biztosa is vizsgálódott 2012-ben.
E jelentésben az ombudsman „számos aggályt és problémát tárt fel a gyermekotthonban történt szexuális visszaélések kivizsgálásával kapcsolatosan. A biztos jelentésében akkor felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát sérti, ha a velük foglalkozó szakemberek nem vagy csak késedelmesen jelzik a gondjaikra bízott gyermek szexuális bántalmazásának gyanúját. Az akkori vizsgálat szerint aggályos volt, hogy a tanúként kihallgatott gyermekek törvényes képviseletét olyan személy látta el, aki munkajogi függőségi viszonyban állt a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított igazgatóval”.
Mindez tehát négy évvel a bicskei igazgató kitüntetése előtt történt.
Vezető politikusok buktak bele az ügybe
Február 2-án a 444 tett közzé egy cikket arról, hogy Novák Katalin 2023 áprilisában a pápalátogatásra hivatkozva kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akit jogerősen ítéltek el 3 év 4 hónap szabadságvesztésre. Mivel K. Endre a kegyelmi kérvénnyel párhuzamosan harmadfokon is megpróbálta megtámadni a börtönbüntetését, a harmadfokú határozat szeptemberi szövegébe az áprilisi kegyelmi döntés is bekerült, amit Varga Judit igazságügyi miniszterként ellenjegyzett.
Az egész országot megrázó botrány hatására lemondott Novák Katalin államfő, majd Varga Judit is bejelentette visszavonulását a közélettől.
(Borítókép: Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke beszédet mond a magyarországi és felvidéki lelkészek találkozóján a református egyházban 2024-re meghirdetett élő ige évének megnyitóján a Groupama Arénában, 2024. január 27-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)