Vádat emelt az ügyészség a bangladesi sziámi ikrek szétválasztását dokumentáló Szász Jánosék ellen

A vádirat szerint az ügy három vádlottja együtt utazott egy dél-ázsiai országba 2019 júliusában azért, hogy a technikai személyzet tagjaként – dokumentumfilm készítése céljából – részt vegyenek egy ritka sebészeti beavatkozás megfigyelésében. Mindhárman előzetesen írásban vállalták, hogy az operáció alatt tudomásukra jutott adatokat, információkat bizalmasan kezelik, titokban tartják, és az arra jogosultak előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nyilvánosságra nem hozzák, illetéktelen harmadik személynek nem adják át. A műtét helyszínéül szolgáló kórház mennyezeti kamerarendszere az egész beavatkozásról folyamatosan készített felvételeket, amelyeket automatikusan egy merevlemezre mentett és 15 napig tárolt. A merevlemez az egyik kórházi helyiség álmennyezete felett volt elhelyezve, és ahhoz csak meghatározott, arra felhatalmazott technikai személyzetnek volt hozzáférési joga.

A művelet közben a két vádlottról egy ismeretlen társuk fényképfelvételt is készített. Az ügy harmadik vádlottja ezzel párhuzamosan a műtéti eljárás során használt beépített kamerával rendelkező mikroszkóp felvételét másolta át saját adathordozójára a kórház tudta és engedélye nélkül.

Miután mindhárman hazatértek Magyarországra, pár nap múlva egyikük egy közösségi oldalra posztolta a merevlemez kicseréléséről készített fényképfelvételt. A képet azzal kommentálta, hogy ellopták a felvételeket, mert azt a kórház meg akarta tartani. A harmadik vádlott – az arra jogosultak engedélyével – a műtét előtt és alatt is készített a helyszínen felvételeket, mivel a műtéten áteső személyek képviselőivel korábban szóban és írásban is egyeztetett arról, hogy dokumentumfilmet készít az eljárásról. A műtét után azonban megromlott a kapcsolat a vádlott és a képviselők között, így megállapodás nem született a film létrehozásáról. Ezután a megműtött személyek képviselői felszólították a vádlottat, hogy a filmkészítési szándékáról tegyen le, titoktartási nyilatkozatának tegyen eleget. Egyben visszavonták korábbi engedélyüket a felvett kép- és hanganyagok felhasználására. Ennek ellenére a vádlott a kép- és hanganyagokat továbbra is kezelte és különböző adathordozókon csoportosította – olvasható az ügyészségi közleményben.

Emellett ő és egy másik vádlott-társa is több ember részére küldött olyan, a kórházban készült képeket, amelyeken a műtéten átesett személyeket − a beavatkozás következtében − öntudatlan, kiszolgáltatott és így méltatlan helyzetben ábrázolta. A felvételek illetéktelen személyek által történő megismerése sértette a képeken szereplő kiskorúak emberi méltóságát – írták.

Az ügyben a Budakörnyéki Járási Ügyészség az elkövetők ellen információs rendszer vagy adat megsértésének, tiltott adatszerzés bűntette és különleges személyes adattal visszaélés vétsége miatt emelt vádat.

Így kezdődött

A konfliktus magja az, hogy míg az alapítvány orvostudományi dokumentációra kérte fel Szász János filmrendezőt, amit a stáb az alapítvány önkéntes segítőjeként vállalt is, később az alapítvány szerint nem tartották be a vállalt titoktartási megállapodást. 

Mint ismert, 2019-ben egy magyar orvoscsapat sikeresen választotta szét a fejüknél összenőtt bangladesi sziámi ikreket egy csaknem 30 órás operáció keretében a dakkai központi katonai kórházban (CMH). A magyar tervezésű és kivitelezésű Operation Freedom szétválasztó műtétsorozat egy 35 fős magyar orvos-egészségügyi csapat vezetésével zajlott. 

A 2002-ben alapított Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány még 2017 őszén kapott felkérést a 2016 júliusában fejüknél összenőve született bangladesi ikrek szétválasztására. Pataki Gergely alapító, a bangladesi plasztikai és helyreállító sebészeti missziók létrehozója meghívta Csókay Andrást Bangladesbe, hogy míg előbbi a csapatával plasztikai-helyreállító és égési sebészeti műtéteket végez, addig Csókay András idegsebészeti műtéteket végezzen. A műtétsorozat első fázisát a közös agyi fő szállítóérszakasz szétválasztása jelentette endovaszkuláris módszerrel Hudák István vezetésével 2018-ban, Dakkában. A második – plasztikai sebészeti – fázis, a speciális, magyar tervezésű szövettágító implantátumrendszer beültetése és fél évig tartó fokozatos tágítása Budapesten zajlott Pataki Gergely vezetésével. A végső szétválasztás, amely a műtétsorozat harmadik fázisa volt, Csókay András és Pataki Gergely vezette orvoscsoport irányításával zajlott. 

Csodacsapatból ellenségek

Szász János Balázs Béla-díjas magyar színházi és filmrendező 2019 áprilisában jelezte, hogy szívesen segítené az orvoscsapat munkáját operatőreivel, annyit kért, hogy orvosnak készülő kamasz fia is kiutazhasson vele a bangladesi végső szétválasztó műtétre. Szász Jánosék a beavatkozássorozat, tehát a több éven át húzódó projekt egy részét – a fénypontot jelentő végső szétválasztást és az azt megelőző néhány hónapot – vették csak fel. A magyarországi felvételek túlnyomó többségét Fuchs Richárd készítette el. Szóbeli megállapodás született tanúk jelenlétében, hogy Szász operatőreivel orvosi dokumentációt végez, és az elkészült felvételeket átadja a műtétsorozat további folytatásához és a tudományos publikációkhoz, valamint ha mindkét gyermek életben marad, akkor közös megegyezés alapján akár dokumentumfilm is készülhet az anyagokból, 

Szász János a szerkesztőségünk birtokába került információk szerint egy kötbérrel biztosított titoktartási nyilatkozatot is aláírt tanúk előtt. Ám ezután meglepő fordulat következettaz alapítvány beszámolója szerint: a filmrendező ugyanis 2019 nyarán a végső szétválasztó műtét előtti napon az alapítvánnyal nem egyeztetett nyilatkozatot íratott alá a résztvevőkkel és az ikrek szüleivel arról, hogy lemondanak a személyiségi és képmáshoz fűződő jogaikról, hozzájárulnak a felvételkészítéshez, és a jövőben soha semmilyen jogorvoslattal nem élnek emiatt Szász János cége ellen.   

Csókay András eközben értesítette a médiát a végső szétválasztó műtét másnapi kezdetéről, mert a keresztény közösség közbenjáró imádságát kérte, ezenkívül az online sajtóban és a közösségimédia-felületeken (Facebookon) több alkalommal tudósított a műtét pillanatnyi állásáról. Ez az alapítvány elmondása alapján eltér a Csókay András által korábban kért és elfogadott kommunikációs protokolltól. Emellett, mint az alapítvány állítja, Szász János műtéti képeket küldött szét illetékteleneknek a korábbi titoktartási nyilatkozat ellenére.

Ugyanez év augusztusában, mielőtt Szász János hazarepült volna Bangladesből, átadott egy merevlemezt Pataki Gergelynek, mondván, az a felvételek alapítványi kópiája. Ám érkezése után, ügyvédje útján olyan leveleket küldött az alapítványnak, amelyekben magának követelte az ikrekről és az orvosokról készült felvételek minden szerzői és felhasználási jogát. Később Szász János, miután már Pataki Gergely és Csókay András is hazaérkezett, visszakérte volna a merevlemezt, amelyről utóbb azt állította, csak megőrzésre adta át.

Az Operation Freedom negyedik, vagyis a koponyarekonstrukciós műtétek és a rehabilitáció szakaszában már egyértelművé vált a törésvonal Pataki Gergely valamint Csókay András és Szász János között. Csókay András hosszú évekig volt az alapítvány kuratóriumának elnöke, és a filmrendező és az alapítvány közötti viták miatt (is) távozott az alapítványtól. Az idegsebész elmondta, hogy az egyik kópiát odaadta Pataki Gergelynek, az alapítvány alapítójának, így nem érti, miért mondja az alapítvány, hogy a mai napig nincs a birtokukban a kópia. A felvételek az alapítvány szerint azonban nem jutottak el hozzájuk, míg Szász János egy nagyfilm tervével produkciós cégektől próbált forrást szerezni. Ezt Pataki Gergely és az alapítvány nem nézte jó szemmel, figyelmeztették is a filmrendezőt, hogy az alapítvány „rendelkezik egyedüli, kizárólagos és jogszerű felhatalmazással arra, hogy a bangladesi sziámi ikrekről és orvosi szétválasztó műtétsorozatukról bármilyen fotót vagy filmfelvételt nyilvánosságra hozzon”. Időközben az ikrek szülei is visszavonták a végső szétválasztó műtét előtt tett nyilatkozatot a személyiségi jogaikról való lemondásról.

Miután erről a magyar orvosmissziót vezető alapítvány, illetve a bangladesi hatóságok tudomást szereztek, feljelentés megtételére került sor, amelynek eredményeképpen a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Bűnüldözési Főosztálya 2021–2023. év között (három éven át) mindenre kiterjedő nyomozást folytatott.

2021 februárjában feljelentés alapján házkutatást tartottak a rendező otthonában, filmfelvételeket kerestek, és az ügyhöz kapcsolható tárgyakat foglaltak le. A házkutatást egy feljelentés alapján rendelték el. Szász János – aki jelenleg az Egyesült Államokban él és dolgozik – szerint a rendőrségi ügy, amely a bangladesi ikrek szétválasztásáról készült filmfelvételek miatt indult el, és amely gyerekeit, barátait és már az operatőrét érinti, hazugságokon alapul. A rendező szerint a gyanúsításban szereplő kórházi felvételek a Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány birtokában vannak, az alapítvány szerint azonban teljesen más adatokról van szó, a felvételek nem jutottak el hozzájuk. 

Csütörtökön a Budakörnyéki Járási Ügyészség információs rendszer vagy adat megsértésének, tiltott adatszerzés bűntette és különleges személyes adattal visszaélés vétsége miatt emelt vádat.

(Borítókép:  Csókay András, Hudák István és Pataki Gergely 2018. augusztus 23-án.  Fotó: Cselekvés a Kiszolgáltatottakért Alapítvány / MTI)